Dieu du Ciel Blanche Neige (8,3%): A híres és exkluzív megjelenésű darabokat gyártó főzde elsőként kóstolandó típusaként erre a téliesített kivitelű, minden jóval megfűszerezett búzasörre esett a választásom.
Tiszta, méz színe és puha habja vizuális élményként is megállják a helyüket, csodaszámba menő illatával azonban nem vehetik fel a versenyt. Búzasöröktől némileg szokatlan módon egy déligyümölcsös IPA és keményvonalas, élesztőben fürdőző belga tripel egyvelegének szivárványszínű illatai járják táncukat a levegőben olyan vibrálóan, hogy orrunk alig győzi követni őket.
Ha bizonyos nagynevű sörfőzdék különleges hozzávalók jelenlétét kívánják hirdetni címkéjükön, hitelességüket javítandó bátran ajánlanám nekik jelen típust aroma ügyben szemügyre venni; amikor speciális összetevőkről esik szó egy sör esetében, annak számomra legalábbis csak akkor van igazi szenzációértéke, a különleges alapanyagok felfedezése akkor esik a legjobban, ha hiperérzékeny ízlelőbimbók nélkül, akár előismeretek hiányában is a szánkban véljük érezni ízüket.
Ebben az esetben ez az erény azzal egészül ki, hogy a fahéj és - még inkább - a szegfűszeg jelenléte okozta speciális ízvilág tolakodástól mentesen, finomra hangolva, mégis határozottan van jelen. A trópusi gyümölcsök húsának zamata, a fűszerek természetes aromái, a komló szoros ölelése egy befőttszerű, hagymalekvárhoz hasonlatos, visszafogottan édes és pazarul harmonikus köntösben teljesedik ki.
Olyasféle csemege ez, melynek kortyolása nem mindennapi élvezetet jelent, mégis minden egyes nap áhítattal hódolnánk neki. Rég ittam ilyen remek sört.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése