Valentins Hefeweissbier - Fuller's India Pale Ale - Gouden Carolus Classic

Kóstolás időpontja: 2012.04.07

Valentins Hefeweissbier (5,2%): Szalmasárga színű, szűretlen búzasör egy visszafogott, banános aromával, krémes habbal és ideális szénsavtartalommal, testességgel. Íze enyhén élesztős, malátás, egy csipet vaníliával megédesítve. Ár-érték szempontból egyáltalán nem számít rossz vételnek a kategóriában.

(Ratebeer link)

Fuller's India Pale Ale (5,3%): Világos rézszínű főzet egy határozott gyantás, komlótobozos, üdeséget árasztó aromával, mely frissítő jelleg az ízében is megmutatkozik. Közepesen testes karakteréből egy telt kesernyésség érezhető, mely egyáltalán nem előzmény nélküli, az ízlelés kezdeti szakaszától jelen van, és hosszú időre ellátja ízlelőbimbóinkat élményekkel. Összességében egy igazán kifinomult, rendkívül karakteres jellem. 

(Ratebeer link)

Gouden Carolus Classic (8,5%): Vörösesbarna színű testét tömött és puha habkorona fedi, mely alól alkoholban érlelt gyümölcsök illata száll fel némi kandiscukros körítéssel. Ezek alapján már sejteni véljük, milyen ízekre számíthatunk kóstolása során: az illata által kitaposott úton halad tovább, de az édesség egy olyan szakaszában állapodik meg, amikor az még nem bizonyul émelyítőnek, túlságosan töménynek. Rumos dió és marcipán, cseresznye érezhető egy belgásan élesztős, kissé alkoholos, zömök testben, tipikusan olyan ízhatást produkálva, mely lecsendesedett körülmények között élvezhető igazán. 

(Ratebeer link)

Fuller's ESB - Fullers Organic Honey Dew - Leute Bokbier

Kóstolás időpontja: 2012.04.06

Fuller's ESB (5,9%): Felnyitásakor savanykás illata jelzi speciális karakterét, melynek középpontjában az édesen malátás és citrusosan komlós aromák helyezkednek el egy természetes harmóniát sugárzó, lágyan pörkölt keretben. Kiadós kesernyésséggel zárul az ízvilág, melynek összetettsége lehetőséget nyújt egy részletekben elmélyült kortyolgatáshoz. Valódi remekmű ez is.

(Ratebeer link)

Fullers Organic Honey Dew (5,0%): Halvány színű, könnyed testű főzet, mely határozott komlós aromával bír, íze pedig üdítő jellegű, viszont egy ehhez talán kevésbé passzoló, nehézkes karakterrel bír, melyben a méz jelenléte számomra legalábbis nem túl egyértelmű, helyette azonban egy fanyar, szúrós szagú, leginkább valamiféle hígító jellegű aroma látszik érvényesülni. Korábban az Augustijn Grand Cru esetében volt részem hasonló élményben, melyet csakúgy, mint a mostani darabot, némiképp túlhűtve fogyasztottam, így önkéntelenül is (ám nagy valószínűséggel a legkevésbé sem helytállóan) az alacsony hőfokkal hoztam kapcsolatba e kellemetlen mellékzönge térnyerését, mely a sör értékét túlzott mértékben nem csorbítja, az organikus jelleg azonban az én olvasatomban legalábbis mindenképpen áldozatul esik neki.

(Ratebeer link) 

Leute Bokbier (7,5%): Rozsdabarna színű ital egy élettel teli, hófehér habkoronával, egy könnyed édességet sugárzó, befőttszerű illattal, valamint egy kiegyensúlyozott, édeskés kezdetű, kissé száraz végízű, élénk karakterrel. Kóstolása során elsőként mazsola, szőlő, szilva és szárított gyümölcsök aromái sejlenek fel egy enyhén savanykás köntösben, majd a komló leheletnyi aromája csatlakozik a képhez, végül pedig egy egész szájat betöltő, hosszan tartó zárással búcsúzik. 

(Ratebeer link)

La Gauloise Brune

Kóstolás időpontja: 2012.04.01

La Gauloise Brune (8,1%): Vörösborszerű színben pompázó ital figyelemreméltó illattal, mely áfonyalekvár, péksütemény, mézeskalács könnyed aromáját rejti magában, mindezt rendkívül elegánsan, cseppet sem eltúlzottan, kóstolásra csábító titokzatossággal. Íze tökéletesen beváltja a hozzá fűzött reményeket: fantasztikus elegyét alkotja a legkifinomultabb zamatoknak. Vörös gyümölcsök, fekete szeder húsa adta visszafogott édesség és enyhe savanykásság érezhető egy üde karakterű, nagyszerűen eltalált szénsavtartalmú testben, miközben a komló lágy körvonala foglalja keretbe és teszi teljessé ezt a hibátlan ízélményt. 

(Ratebeer link) 

Weihenstephaner Korbinian - Tripel Dendermonde - Flying Dog Gonzo

Kóstolás időpontja: 2012.03.31

Weihenstephaner Korbinian (7,4%): Egészen mély, rubinvörös árnyalatú, a pohárban lévő mennyiség csökkenésével egyre átlátszóbbá válik. Illata borszerű, égetett cukor, mazsola és dió aromái kergetőznek benne, íze pedig nagyszerűen továbbviszi ezt a kissé fanyar, enyhén karcos vonulatot. A vártnál súlyosabb, égetett édesség, zserbó zamata bontakozik ki, melyhez idővel további, kisimultabb ízjegyek csatlakoznak némi tejszínes, vaníliás elemek formájában, így téve kiegyensúlyozottá az összhatást.

(Ratebeer link)

Tripel Dendermonde (8,0%): Aranysárga színű ital egy masszív és tartós habkoronával, valamint egy kezdetben kissé visszafogott illattal, mely idővel érett gyümölcsök aromáit árasztja magából. Könnyedén fogyasztható, letisztult ízvilágú, harmonikus főzet egy kifinomult, élesztős, gabonás karakterrel megáldva. Egyszerűen finom. 

(Ratebeer link)

Flying Dog Gonzo (9,2%): Koromfekete színű, sűrű teste fölé bézs színű hab telepszik. Illata komlós, inkább virágos, mint fás, üdítően friss. Az első kortyok robbanásszerűen hatnak, az egész szájat betöltő ízvilággal bír: kellemesen, nem túlságosan pörkölt zamatok keverednek egy gyógynövényes, fás karakterrel, melyben a komlóé a főszerep. Az imperial stout és porter közti határvonal számomra legalábbis ez esetben meglehetősen vékony és nem túlságosan egyértelmű, a kategóriabeli problémák helyett az ízekre összpontosítva azonban azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy egy határozott karakterű, ám nem túlságosan robusztus, mégis igen emlékezetes ízvilággal rendelkező főzetről van szó. 

(Ratebeer link) 

Weihenstephaner Hefe Weissbier - Augustijn Grand Cru - Flying Dog Kujo

Kóstolás időpontja: 2012.03.30

Weihenstephaner Hefe Weissbier (5,4%): Hófehér, összefüggő, puha habpaplan telepszik rá félig átlátszó, sápadt testére, miközben mikroszkopikus méretű buborékok selymesítik tökéletes állagát. Illata rendkívül gazdag, kóstolás előtt percekig elidőzhetünk az aromák kavalkádjában, melyet gyümölcsös, selyemcukros, édeskés élesztős összetevők adnak. Íze nemkülönben összetett, üdítő és kiadós, fantasztikusan kiforrott és élettel teli, egyszerre gabonás és gyümölcsös, mindemellett selymesen krémes. Igazi csemege, az egyik legjobb búzasör, amit valaha kóstoltam. 

(Ratebeer link)

Augustijn Grand Cru (9,0%): Szalmasárga színű főzet egy krémszerű habbal a tetején, mely ugyan nem tör az egekig, ám rendkívül stabil és hosszan tartó. Illata jellegzetes, kissé fanyar és enyhén szúrós, pezsgőhöz, almaborhoz hasonló. Íze az illatok által előirányzott módon kissé édeskésen, mézeskalácsos zamatokkal, enyhén alkoholosan indul, majd csatlakozik hozzá egy kellemesen savanykás jelleg egy csipetnyi almával gazdagítva, mely egy határozott, komlós végízben folytatódik, így alkotva egy rendkívül telt és igen hosszan megmaradó ízvilágot. 

(Ratebeer link)

Flying Dog Kujo (8,9%): Olajosan, sziruphoz hasonló módon csordogál a pohárba ez az éjfekete színű, fahéj árnyalatú, visszafogott habkoronával rendelkező főzet. Illatában fás, intenzíven pörkölt kávészemes aromák cikáznak egy enyhén borsos, fűszerpaprikás színezet kíséretében. Belekóstolva mintha egy csésze, éjszakára a szabadban felejtett kávét szürcsölgetnénk, ehhez ízének jellegzetességein túl olajos sűrűségű textúrája is kellő alapot szolgáltat. A kávészemek zamata olyannyira markáns ízvilágot kölcsönöz a főzetnek, hogy e tulajdonsága minden korty során dominál, a korábban kóstolt Mikkeller specialitáshoz képest így kissé talán markánsabb és mindenképpen vehemensebb, mely mondanivaló valószínűleg nem titkolt szándéka is volt a sörfőzőknek, az üveg címkéje legalábbis igen találó módon jellemzi a sör karakterét. 

(Ratebeer link)

Samuel Smith's Nut Brown Ale - BrewDog Hardcore IPA - Mikkeller Beer Geek Breakfast

Kóstolás időpontja: 2012.03.17

Samuel Smith's Nut Brown Ale (5,0%): Színe az elnevezése alapján nem okoz túlzottan nagy meglepetést, mogyoróbarna testére vastag habpaplan kerül. Illata némiképp visszafogott, akárcsak az íze, mely kissé fehérborszerű zamatokkal indít, majd előkerülnek az enyhén pörkölt, malátás jegyek is, valamint szinte önkéntelenül is mogyoró, dió aromáit véljük felfedezni benne, a címke által sugallt mandula megjelenéséhez azonban kissé talán nagyobb képzelőerő szükségeltetik. Egy nem túl harsány, viszont mindenképpen hangulatos és kellemes ízvilágú ale. 

(Ratebeer link)

BrewDog Hardcore IPA (9,2%): Sötét borostyán színe és bézs színű habja van, illata pedig még IPA viszonylatban mérve is lehengerlő. A komlótobozos, gyantás karakter egyfajta mézes, borókás jelleggel párosul, mindez rendkívüli teltséggel. Az ízei mélyek, szélesek és súlyosak, szétterjedő, szirupos állagú teste egy komlóból készült süteményhez szolgál desszertöntetként. Ezek az ízjegyek aztán meglehetősen hosszan nyúlnak el, mielőtt a komló támadásba lendülne. Ez azonban a legkevésbé sem villámcsapásként éri ízlelőbimbóinkat, az előzmények szépen megágyaznak a bekövetkező ízhatásnak. Fantasztikus darab. 

(Ratebeer link) 

Mikkeller Beer Geek Breakfast (7,5%): Olajos, sűrű, koromfekete színű főzet, melyen egy sötét, bézs színű hab terpeszkedik. Nagyszerű aromái kétséget sem hagynak afelől, hogy egy nem mindennapi főzettel van dolgunk, bár sör mivolta felől éppenséggel nem az illata fog meggyőzni minket. A pörkölt gabonás alapok és az étcsokoládés, kakaóbabos aromák versenyeznek egy mindent lehengerlő, tejcukros, kávés illatáradattal, melyeknek egyenes következménye a szépen felépített, intenzív, de nem eltúlzott, élményszámba menő ízhatás. Nem lévén nagy kávéfogyasztó, csak sejteni vélem, hogy az egyik legfinomabb kávé és egy tökéletes stout házasságának lehetünk tanúi kóstolása során. 

(Ratebeer link) 

Port Brewing Mongo IPA - BrewDog 5 a.m. Saint - Left Hand Milk Stout

Kóstolás időpontja: 2012.03.16

Port Brewing Mongo IPA (8,5%): Fénysebességgel fejlődő és elmúlni nem akaró, meseszerű habbal érkezik a pohárba egy hasonlóan elképesztő illatrengeteget szabadítva fel a levegőben. Becsukott szemmel, csak az orrunkra hagyatkozva egészen más helyszínen találjuk magunkat: egy gyógynövényes réttel szegélyezett fenyőerdő közepén járunk, ahol az összképet fakitermelés rontja, a levegőben legalábbis frissen hullott forgács illata száll. Ezt a hangulatot egy darabig tovább élteti íze is, mely a hatást fokozandó csonthéjas trópusi gyümölcsök aromájával egészíti ki a képet és a megszokottnál kissé tovább időzhetünk ebben az idilli közegben, mígnem a komló egyszer csak szétrobban a szánkban és megvadítja az ízvilágot. Ez a folyamat minden egyes kortynál lezajlik és az utolsó mozzanat minden alkalommal ugyanakkorát szól. Igazi amerikai nagyágyú. 

(Ratebeer link)

BrewDog 5 a.m. Saint (5,0%): Pompázatos és nem mindennapi színben, sötét borostyán árnyalatban tündöklő főzet fakéreg, akác és gyanta, valamint fűszeres komló illatjegyeivel. Meghatározhatatlanul sokrétű ízvilága a komló markáns nyomvonala mentén halad, mely érezhetően összetett és dús, a gyümölcsös vonulat helyett azonban leginkább fás, kissé mogyorós színezetű. Szokatlan és rendkívül különleges ízvilággal rendelkező darab. 

(Ratebeer link)

Left Hand Milk Stout (6,0%): Villámgyorsan eltűnő habja alól édesen pörkölt, sűrített tejes aroma száll fel, mely egy kissé savanykás és karamelles, telt, malátás ízben folytatódik, a prímet azonban a stoutokra egyébként is jellemző, frissen fejt, mosdatlan tehéntejes aroma viszi, mely ebben az esetben szinte magától értetődőnek tűnik. 

(Ratebeer link)

Anderson Valley Hop Ottin' IPA - Mc Chouffe - BrewDog Rip Tide

Kóstolás időpontja: 2012.03.15

Anderson Valley Hop Ottin' IPA (7,0%): Narancslekvárhoz hasonló, borostyán színe sokat sejtető, vastag és tömött habja pedig mintha egyfajta filter funkcióját töltené be az illatáradat megzabolázása érdekében. Az IPA-műfaj sajátosságait felvonultató aromákkal bír, melyek között a fő csapásvonalat a mezei virágok és akácfa által közrefogott, leheletnyi füstösséggel átitatott gyantás illatjegyek képviselik. Ízét az előző elemek megtestesülését követően a komló kirobbanó erejű keserűsége határozza meg, mely elől nem menekülhet egy ízreceptorunk sem, és amelynek mennyiségét legtalálóbban az üveg címkéjén található összetevők listája érzékelteti: "...kizárólag a legfinomabb komló, árpamaláta, komló, élesztő, komló és eredeti boonville-i ásványvíz. És komló." 

(Ratebeer link)

Mc Chouffe (8,0%): Sötét vörösesbarna, közepesen testes főzet egy maláta alapú ízvilággal, melyből az alkohol is kidomborodik. Rendkívül könnyen fogyasztható, szájban tartva igen kellemes érzetet kelt. Kissé likőrös jellegű egy enyhe komlós árnyalattal, azonban a gabonás jelleg adja lényegi karakterét, mely által egyszersmind laktatóvá is válik a sör. 

(Ratebeer link)

BrewDog Rip Tide (8,0%): Illata némiképp visszafogottabb ízvilágot sejtet, mint amire számítani lehetett, s valóban, az ízek intenzitása véletlenül sem megy a könnyen fogyaszthatóság rovására. Fő jellegzetessége a kávés, tejes, pörkölt zamatok ízharmóniája a komló erőteljes háttértámogatásával. A mindent letaroló, robusztus jelleg ez esetben tehát mérsékeltebben érvényesül, könnyedebb hangvétele miatt azonban talán a mérsékeltebb befogadókészséggel bírók érdeklődésére is számot tarthat. 

(Ratebeer link)

Svijanský Rytíř Bitter - Straffe Hendrik Quadrupel - Samuel Smith's Taddy Porter

Kóstolás időpontja: 2012.03.14

Svijanský Rytíř Bitter (5,0%): Szivacsos szerkezetű habkoronája alól egy aranysárga, enyhén sötét tónusú, apró szemű buborékokkal tarkított test árasztja magából a természet aromáit: a frissen ásott zöldségek földdel borított gyökerének illata, enyhe fenyőgyanta és a komló határozott karaktere egyaránt jelen van. Selymes textúrája egy kellemesen malátás alapot rejt, mely a komló uralkodó jelenlétéhez képest nyújt némi ellensúlyt. Az enyhén édeskés, könnyed, gyümölcsös ízvilág felől igen lendületesen halad a markáns keserűség irányába, mely aztán hosszan elnyújtva gondoskodik a tartalmas utóízről. 

(Ratebeer link)

Straffe Hendrik Quadrupel (11,0%): Vörösesbarna színe és krémszerű, rövid életű habja van, mely egy pár milliméter vastagságú gyűrű formájában mindvégig megmarad a pohár falán. Telt és gazdag illatok tömkelegét fedezhetjük fel benne, aszalt gyümölcsök, szilva, narancs képei sejlenek fel, édeskés, süteményes fűszerek aromái áradnak belőle. Kellőképpen sokszínű ízvilágának alapvető jellemzője a likőrös, de ésszerű keretek között megmaradó, elegánsan édeskés, marcipános jelleg az alkohol hangsúlyos és melengető jelenlétével. 

(Ratebeer link)

Samuel Smith's Taddy Porter (5,0%): Olajos, fekete színű főzet bézs színű habbal és egy tejeskávés, pörkölt és élesztős aromával, mely egy égetett cukros, karamellás, vaníliás színezetű ízben folytatódik, ahol a pörkölt malátás, határozottan élesztős jelleg és az intenzív, kávés zamatok teszik teljessé ezt az egyébként igen harmonikus, sallangmentes ízvilágot. 

(Ratebeer link)

Samuel Adams Boston Lager - BrewDog Punk IPA - Samuel Smith Imperial Stout

Kóstolás időpontja: 2012.03.10

Samuel Adams Boston Lager (4,7%): Borostyán színben pompázó ital egy önálló életet élő, csontszínű habkoronával a tetején. Illata fenyő és fanyar déli gyümölcsök kombinációjával kényezteti orrunkat azt a kétes érzetet keltve bennünk, hogy egy IPA-val sikerült összeakadnunk, íze pedig majdhogynem csak megerősít minket ebbéli hitünkben. A gyantás jegyek és az édeskés, enyhén citrusos ízhatás ugyanis az első, mely fogad bennünket, megnyitva az utat egy lágy, malátás jelleg felé, amely egy jól kihegyezett komlós utóízben végződik. Összetett, változatos, igazán karakteres ízeket felvonultató, különlegesen sokrétű főzet. 

(Ratebeer link)

BrewDog Punk IPA (5,6%): Világos, enyhe rezes beütésű színben hagyja el üvegét egy elképesztő illatfelhőt árasztva magából: fenyőgyanta keveredik egy virágos, leginkább szegfűre hasonlító aromával, valamint némi grapefruit héj, egy kevés gyógynövény, illetve mentolos feketeribizli adta kavalkáddal. Ezek az illatjegyek aztán tökéletesen formálódnak át ízekké, kezdetben szinte követhetetlen gazdagságban. Idővel egyre behatárolhatóbbá válik a sör karaktere és a keserű íz viszonylag rövid, ámde határozott lefolyása is egyre hangsúlyosabb lesz, sokoldalúságát azonban mindvégig megőrzi. 

(Ratebeer link)

Samuel Smith's Imperial Stout (7,0%): Koromfekete, átlátszatlan színű főzet, mely lebilincselő aromával bír: a könnyed, leginkább meggyhez, cseresznyéhez hasonlító édesség felől fokozatosan közelít a kakaós, forró csokis, majd kávés, pörkölt illatok felé. Ezt követően egy élénk, kissé savanykás, de határozott pörkölt malátás karakterrel megtámogatott zamattal találkozhatunk egy édes, kávés beütéssel, valamint az alkohol szájmelengető jelenlétével gazdagítva, mely sajátosságok elegánsan, mégis kellően intenzíven állnak össze egy kerek egésszé. 

(Ratebeer link) 

Hoegaarden Wit-Blanche - Pittinger Märzen Premium Export - Borsodi Borostyán

Kóstolás időpontja: 2012.02.25

Hoegaarden Wit-Blanche (4,9%): Meglehetősen fakó, citromlé színű főzet szerény méretű habbal a tetején, mely amilyen gyorsan képződött, olyan hamar el is tűnt. Aromája enyhén komlós, fűszeres, íze kezdetben eléggé homogén, majd egyre határozottabban különülnek el az egyes ízjegyek. Élénk jellege miatt kissé éles benyomást keltve korianderes, citrusos, enyhén csípős zamatok kezdenek kibontakozni, melyek mögött egy meglehetősen vékony test húzódik, leginkább frissítő, élénkítő hatást váltva ki kortyolása során. A búzasöröknek tehát azt a típusát adja, melyben elsősorban a sör szomjoltó tulajdonsága érvényesül, mindez természetesen prémium minőségben. 

(Ratebeer link)

Pittinger Märzen Premium Export (5,2%): Illata alapján szinte semmit sem sejthetünk meg ízét illetően, ez lényegében a későbbiek során sem változik meg jelentősen. Íze elsőre semleges, majd leginkább malátássá válik utóízében is, a komló csak beköszönés szintjén van jelen, ha meg is mutatja magát, meglehetősen visszafogottan teszi azt. Tulajdonképpen lankadatlan élénksége és a maláta édes íze adja lényegét e sörnek. 

(Ratebeer link)

Borsodi Borostyán (5,2%): Külső megjelenésének leírására elnevezése szolgál: kellemes, borostyán árnyalatú színben kerül a pohárba, melyhez egy egészen határozott, piszkosfehér habkorona csatlakozik. Illata meglehetősen semleges és kezdetben ízét sem nevezném átütő erejűnek. Igazából később sem válik azzá, viszont idővel mindkettőt áthatja egy enyhe malátás aroma, idővel pedig megcsillant némi karamelles édességet is, azonban igazán telt karakterrel egyik ízjegy sem párosul. 

(Ratebeer link) 

Erdinger Weissbier - Budweiser Budvar Imported Dark Lager

Kóstolás időpontja: 2012.02.24

Erdinger Weissbier (5,3%): Világos, enyhén átlátszó színe van, habja könnyed és viszonylag hamar összeesik. Telt aromájú, élesztős és kissé édeskés, akárcsak az íze, mely egyébként a búzasörök alapvető jellegzetességeit hordozza magában. Selymesen csúszik, rendkívül gyorsan itatja magát, ehhez hozzájárul nagyszerűen eltalált szénsavtartalma is egy könnyed, komlós végízzel kiegészülve.

(Ratebeer link)

Budweiser Budvar Imported Dark Lager (4,7%): Sötétbarna színű teste fölé egy tömött habkorona fejlődik, melynek utóélete egy ujjnyi vastag réteg formájában viszonylag hosszúra is nyúlik. Aromája malátás, némileg zárkózott, idővel egyértelműbbé válik. Az első benyomásokat egy kissé vizes állagú, pörkölt malátás, kávés ízvilág adja egy komlós háttérízzel kiegészülve. Az enyhén édeskés benyomás egy stout jellegű zamatból adódik, melyhez némi tejszerű aroma párosul. Voltaképpen azok közé a sörök közé tartozik, amelyeknél a könnyebb elérhetőség nem feltétlenül jár együtt alacsonyabb minőséggel. 

(Ratebeer link) 

Edelweiss Weissbier Hefetrüb - Dreher Bak

Kóstolás időpontja: 2012.02.18

Edelweiss Weissbier Hefetrüb (5,5%): Halványsárga színű, opálos búzasör, melynek hamar elmúló lágy, krémszerű habja van és intenzív, élesztős illata. Az első kortyok határozott szénsavasságról tesznek tanúbizonyságot, kissé éles, enyhén csípős hatást kiváltva. Élénkebb jellege mellett enyhe citrusossága miatt is ideális szomjoltóként funkcionál, de azok is megtalálhatják benne számításaikat, akik az ízekre is szeretnek némi figyelmet fordítani. Ehhez nagyszerű alapot szolgáltat az élesztős, malátás, kissé fűszeres jelleg, melyek megadják a sör határozott karakterét. 

(Ratebeer link)

Dreher Bak (7,3%): Vörösesbarna színe egy sokat sejtető, pörkölt malátás aromát rejt magában, mely nagyjából behatárolja a várható ízvilágot is. Közepesen testes sör egy kellemesen édeskés köntösbe burkolva, melyben az alapokat egy pörkölt, finoman ízesített kávés karakter jelenti egy határozott komlós kísérettel zárva, az alkohol kissé magasabb százalékban megtalálható jelenléte pedig szintén a pozitív összhatás kialakításában játszik nem elhanyagolható szerepet. Klasszikusan finom, könnyedén fogyasztható sör. 

(Ratebeer link)

Löwenbräu LöwenWeisse Hefe-Weissbier

Kóstolás időpontja: 2012.02.17

Löwenbräu LöwenWeisse Hefe-Weissbier (5,2%): Mézszínű, szűretlen búzasör élénk, kemény habbal és kezdetben inkább gyümölcsös, majd gabonás és kissé vaníliás, tejszínes aromával. Ízvilága nemkülönben megnyerő: a selymes és krémes állagú testet gabonás és élesztős, tökéletesen telt, gömbölyded ízjegyek építik fel, melyhez egy meglehetősen enyhe, ám a sör karakteréhez szinte ideális szénsavtartalom párosul, így szinte minden korty laktatóan hat. Igazán hangulatos és kiegyensúlyozott darab. 

(Ratebeer link) 

Staropramen Ležák - Leffe Bruin

Kóstolás időpontja: 2012.02.04

Staropramen Ležák (5,0%): Sötétebb aranyszínű, komló aromájú főzet, melynek selymesen lágy textúrája van és kissé gyümölcsös, telt íze a komló határozott, ám nem túl erőteljes karakterével. Könnyedebb jellegű, de kellemes ízvilágú darab. 

(Ratebeer link)

Leffe Brune (6,5%): Sötétbarna színű teste fény felé tartva rubinvörös árnyalatot csillant meg, erre telepszik rá krémszerű habja, mely viszonylag hamar elmúlik. Illata gazdag és összetett, a hőmérséklet emelkedésével változik egy jellegzetes, rágógumis és üde gyümölcsös irányból egy tompább, karamelles, aszalt gyümölcsös jelleg felé. Íze szintén karamell, kávé karakterét vegyíti az érett gyümölcsök, mazsola és némi tejszín zamatával, mely ízkavalkád idővel egyre összeszedettebbé válik. Ezt az édeskés jellemvonást egyébként remekül ellensúlyozza egy csipetnyi bors és leheletnyi komló éle a végízében. Csakúgy, mint a világos változata, e típus összhatása sem marad el túlságosan a drágább belga darabok nyújtotta ízélménytől, így ezért az árért mindenképpen kitűnő vételnek számít. 

(Ratebeer link) 

Pilsner Urquell - Leffe Blond - Barbar

Kóstolás időpontja: 2012.02.03

Pilsner Urquell (4,4%): Aromája már abban a pillanatban érzékelhető ennek a gyönyörűen tiszta, aranyszínű sörnek, amikor a kupak még épp csak megmozdul az üveg nyakán a felnyitás előtt: már ekkor árasztja magából azt az erőteljes komlós illatot, mely idővel maga mellé enged egy kevés élesztősséget is, így kölcsönözve egy tökéletesen telt jelleget a sörnek. Íze nemkülönben kifinomult: nagyszerűen vegyíti a lágy, édeskés és élesztős zamatokat a komló határozott karakterével, mely utóbbi hosszan tartó utóízt hagy maga után, elnyújtva ezzel az ízlelés folyamatát. Az egyik legmarkánsabb és legkarakteresebb sör, amit valaha kóstoltam, mely hatalmas alkoholfokok nélkül is igazán tekintélyt parancsoló tud lenni, és bár természetesen nem ez volt az első találkozásunk, mégis mindig levesz a lábamról az a kiforrottság és harmónia, mely árad belőle. Igazi örökbecsű darab.

(Ratebeer link)

Leffe Blonde (6,6%): A Pilsner Urquell után legmeghatározóbb tulajdonságát édeskés ízében véljük felfedezni, melynek előzménye egy jellegzetes élesztős illat némi gyümölcs, egy enyhe körtés aromával. Nagyszerű, telt íz jellemzi, minden kortya élvezet. A hőmérséklet emelkedésével egyre inkább kibontakoznak a zamatai, egyre teltebbek lesznek az ízjegyek, melyek között némi odafigyeléssel felfedezhető egy halvány kukoricás karakter, összességében azonban egy rendkívül harmonikus darabról van szó, mely a minőségi sörfogyasztás egyik igen kielégítő eszköze. 

(Ratebeer link)

Barbar (8,0%): Világos színű főzet, mely igencsak élénk és fűszeres aromájú, a leginkább hangsúlyosan a korianderes íz emelkedik ki, mindemellett természetesen egy könnyed édességet is magában hordoz. Összetett ízvilággal rendelkező sör, különösen hőfokának emelkedésével fedi fel nagyszerű karakterét. 

(Ratebeer link)

Murphy's Irish Red

Kóstolás időpontja: 2012.01.29

Murphy's Irish Red (5,0%): Nevéhez hűen vöröses színárnyalattal rendelkező főzet, melynek némiképp visszafogott az illata, íze hasonlóképpen, anélkül azonban, hogy hiányérzetünk lenne. Megtalálható benne ugyanis a főbb összetevők mindegyike: érezhetjük a kellemesen pörkölt malátás alapot, a háttérből némi komló aromájával megtámogatva, de éppen csak annyira, hogy egyikük se legyen túlságosan hangsúlyos, vagy előrenyomuló. Egyszerű, mégis ízletes darab. 

(Ratebeer link)

Fuller's Golden Pride - Belhaven Scottish Stout - Kasteel Donker

Kóstolás időpontja: 2012.01.28

Fuller's Golden Pride (8,5%): Intenzív illata pörkölt maláta és karamell aromáját ontja magából, érezzük rajta, hogy nem egy könnyed darabról van szó. Belekortyolva egy rendkívül telt, egész szájat betöltő ízélményt produkál, melyben az illatában megfigyelhető pörkölt, karamellás jegyeken kívül az erősebb imperial stoutokra jellemző zelleres, fás karakter is érvényesül. Erőteljes, testes és igazán különleges, a végletekig kiforrott darab. 

(Ratebeer link) 

Belhaven Scottish Stout (7,0%): Illata keveset árul el magáról, annál nagyobb várakozással tekintünk a kóstolás felé. A már megszokott, pörkölt malátás jelleg természetesen alapjait adja a főzetnek, azonban a jellegzetes, robusztus ízvilág ez esetben nem annyira erőteljes, és kissé nagyobb teret enged olyan jellemvonásoknak is, mint a halvány füstösség és egy enyhén krémes, tejes zamat nyújtotta karakter. Egy könnyedén fogyasztható, mégis telt ízekkel rendelkező főzet.

(Ratebeer link) 

Kasteel Donker (11,0%): Illata alapján nem is sejtenénk, mennyire édeskés, desszertszerű főzettel állunk szemben, belekóstolva azonban legmeghatározóbb tulajdonságának tekinthetjük ezt a kandiscukros ízvilágot, mely tulajdonképpen felülír bármilyen mellékízt, és a továbbiakban nem is igen sikerül elvonatkoztatnunk tőle. Egy igen intenzív, testes főzet, melynek még az igen tekintélyes mértékű alkoholtartalmát is leplezi ez a szirupos jelleg. Elsősorban édesszájúaknak ajánlanám.

(Ratebeer link) 

Stella Artois (0,75 l) - Achel Bruin - Gulden Draak

Kóstolás időpontja: 2012.01.27

Stella Artois (0,75 l) (5,0%): Jellegzetes komlós aromája van és enyhén malátás íze, melyet egy rövid lefolyású komlós végíz követ, mindez egy kissé híg, de kellően élvezhető, lágy karakterbe burkolva. Az idő múlásával némi élesztősség körvonalai kezdenek kirajzolódni, némiképp kerekebbé téve a könnyed, kissé semleges ízvilágot. 

(Ratebeer link)

Achel Bruin (8,0%): Felnyitásakor elképesztő rágógumis illatokkal fogad, mely később egy likőrös édességbe hajlik némi aszalt gyümölcs és egy kevés banán aromájával kiegészülve. Meglehetősen intenzív illatok ahhoz, hogy biztosra vehessük: egy igazi csemegével van dolgunk. Kellően élénk, mégis krémes textúrájú, likőrszerű zamatát pedig nagyszerűen teljesíti ki a végízében tapasztalható markáns kesernyésség, ezzel is karakteresebbé téve ezt a remekbe szabott főzetet. 

(Ratebeer link)

Gulden Draak (10,5%): Az egyik legelső belga sör, amit életemben kóstoltam, és azóta is igen különleges élményt jelent fogyasztása. Illata kezdetben visszafogott, idővel azonban egyre inkább kitárulkozik, és felfedi élesztős, édeskés, gyümölcsös karakterét. Ízében ugyancsak visszaköszönnek ezek a zamatok, az első találkozás alkalmával szinte kirobbanó volt az az ízhatás, amit az aszalt szilva, mazsola és alkoholban fürdőző egyéb gyümölcsök minden alkalommal lebilincselő élményt nyújtó jelenléte eredményez. Egy igazi klasszikus.

(Ratebeer link) 

Persha Chorne

Kóstolás időpontja: 2012.01.22

Persha Chorne (6,8%): Sötétbarna színe és igen gyorsan múló habja van. Állaga kissé híg és vizes, édeskés aromájú, és egy vékony keserűség érezhető utóízében. Végíze némileg alkoholos érzetet kelt annak ellenére, hogy nem túl magas az alkoholfoka: az alkohol elrejtése tehát kevéssé sikerült, és az ízek sem simulnak össze teljes mértékben. Összességében azonban nem olyan rossz, bár a porter jelleget kissé talán erőltetettnek érzem. 

(Ratebeer link)

Asahi Super Dry - Grimbergen Optimo Bruno - Young's Double Chocolate Stout - Great Divide Yeti

Kóstolás időpontja: 2012.01.21

Asahi Super Dry (5,0%): Világos, aranyszínű sör, mely erősen komlóaromájú és a nevében szereplő jelzőt le sem tagadhatná: valóban különösen száraz. Kissé híg és vizes állagú, azonban ideális választás lehet, ha az ember egy könnyed darabbal szeretne áldozni a sörözés oltárán anélkül, hogy különösebb mondanivalót kezdene el keresgetni annak kortyolgatása során. 

(Ratebeer link)

Grimbergen Optimo Bruno (10,0%): Az első megnyilvánulása egy rágógumis, tutti-fruttis illatfelhő kiárasztásának formájában történik, mely a palack felnyitásakor varázsolja el szaglószervünket. Ezek alapján nem kockáztatunk túl sokat, ha valamiféle édeskés zamat fogadására készülünk fel. Ez a fajta édesség azonban remekül lekerekített, és természetes, feldolgozatlan összetevők aromáját idézi, cseppet sem tűnik erőltetettnek, vagy eltúlzottnak. Könnyedén odaképzelhető a vanília, mazsola, aszalt, illetve alkoholban érlelt déli gyümölcsök jelenléte, igazi csemegeként fogyasztható tehát.

(Ratebeer link)

Young's Double Chocolate Stout (5,2%): Sejtelmes, nem túl árulkodó illattal rukkol elő felnyitáskor, mélyfekete színe pedig csak tovább ösztönzi képzelőerőnket ízét illetően. Minden várakozást felülmúlóan egyedi, étcsokoládés, kávés, kakaóbabos, selymesen krémes zamatokkal kecsegtet, melyet egy igazi stoutos karakter támogat meg. Minden kortyot ugyanolyan lelkesedéssel vár az ember, remélve, hogy a kezdeti varázslat hosszan kitart. Fantasztikusan eltalált kombinációja csokoládénak és sörnek, minden ízében remekmű.

(Ratebeer link)

Great Divide Yeti (9,5%): Nehéz fekete, olajszerű teste fölött barna habot produkálva komótosan épül fel sörünk, mely első ránézésre is igen masszívnak tűnik, illata pedig semmi kétséget nem hagy efelől. Intenzív, kávés, étcsokoládés, erősen pörkölt, földes aroma fogad minket egy vaskos köteg komlóval, valamint egy hangsúlyos gyógynövényes karakterrel megtámogatva. Mindezek összessége könyörtelenül sújt le gyanútlan fogyasztójára az első kortynál, egy rendkívül zömök, mégis viszonylag könnyen befogadható ízhatást produkálva. Ezt az erőteljes és megzabolázhatatlan karaktert remekül ellensúlyozza az a karamellás, keserű csokoládés, medvecukros jelleg, mely körülöleli a kortyokat, hogy aztán a komló ereje hosszú percekre belevésse a névjegyét pályaszakaszaiba. Egy igazi amerikai nehézfiú.

(Ratebeer link)