Kóstolás időpontja: 2011.11.19
Corsendonk Agnus (7,5%): Aranysárga színe élesztős illatot rejt, íze pedig olyannyira összetett, hogy konkrét alapízt kiemelni nem is igen tudnék belőle. Szinte minden egyes kortynál más benyomást kelt és egyre többet árul el magából, de a titkát megfejteni képtelen voltam. Egyszerre fanyar és egészen picit édeskés, kellemesen keserű és fűszernövényes, virágos aromájú.
Satan Red (8,0%): Borostyán színe és krémes habja mintha csak előrevetítené, hogy valami megszokottól eltérő aromára számíthatunk. Az illata a befőzött vörös gyümölcsöké, leginkább eperlekvárra hasonlít, mely édességéből az ízébe is csempész egy keveset. Ez egészül ki egy savanykás eszenciával, majd némi halvány kesernyével, összetettebbé téve az ízvilágot.
Augustijn Donker (7,0%): Talán csak a korábban elfogyasztott sörök játékaként értékelhető, számomra mégis édes, de nem akármilyen, rágógumis illatfelhőkkel kecsegtet. Az első kortytól ezt követően ebbe az irányba történő kalauzolást várunk, mely sikeresen meg is adatik, kóstolás után az élesztő íze érvényesül, a pörkölt zamatok némiképp háttérben maradnak, és átadják a terepet egy édes-fűszeres ízharmóniának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése