Karácsony 2013 - Ridgeway Insanely Bad Elf

Ridgeway Insanely Bad Elf (11,2%): Kitöltéskor borostyán színben úszik, igen tiszta, átlátszó, habja tört fehér. Mindeközben pedig alig győzzük csodálni, amint a Mikulás édességes zsákjának aromái köszönnek vissza ahhoz hasonlóan változatos jelleggel: illatos cukorkák, mézes alma, karamell és fenyőág, valamint - gondolva a felnőttekre - egy izmos mennyiségű likőrösség. 

Félő, hogy kissé talán túl sok lesz ez így, ezért óvatosan kortyolunk bele. Azt azonban már az első, szánkban történő megforgatása alatt leszögezhetjük, hogy óvatosságunk nem volt hiábavaló. A sziruposság óriásléptékben közelít, olajosan, meglehetősen mérsékelt szénsavtartalomba ágyazva, és mint az lenni szokott, az első kortyok lenyelése után válik megítélhetővé végül a karácsonyi süteményestál-jellegének kicsengése. 

Az mindenesetre sokat segít rajta, hogy a komló fenyős, gyantás karaktere megpróbálja kissé karcosítani a desszertszerű képet, ám összességében igencsak instabil az édességgyár szerkezete. Vannak kortyok, amelyek során határozottan összeszedettnek véljük a kompozíciót, legtöbbször azonban a porcukros szirupfolyam komótos, de ellenállhatatlan sodrása ragad el mindent, s az ember csak arra gondolhat, karácsonykor megengedhet magának egy mártózást benne. 

(Ratebeer link)

Karácsony 2013 - Anchor Our Special Ale 2013

Anchor Our Special Ale 2013 (5,5%): A tavaly előtti évhez hasonlóan most is beszereztem egyet az Anchor aktuális ünnepi főzetéből, tudniillik ez a karácsonyi ital minden évben változik, a készítése során alkalmazott receptúra évről-évre megújul, lényegében tehát egy új sör tesztelésének láthattam neki. 

A 2011-es verzióban emlékezetem szerint a pörkölt malátás jelleg domborodott ki, az idei főzet azonban már a fűszeres jegyek jelenlététől hangos mind illatában, mind ízében. Talán csak a színe maradt változatlan, egyébként pedig egy gyönyörű téli köntösbe öltöztetett, ánizsos illatokkal megspékelt, kerekded és édeskés, bársonyosan sima, medvecukros zamatokkal átitatott itallá vált az idei évre. 

Én tagadhatatlanul oda vagyok az ilyesfajta speciális ízvilágért, ha másért nem, hát azért, mert karácsony van, s legalább ilyenkor elvártként kezelem az évszakhoz kötődő hozzávalók jelenlétét az ünnepi italokban. Hiszen mi másért is keresné az ember a karácsonyi kiadásokat minden egyes évben, ha nem az okból kifolyólag, mert kézenfekvő eszközként szolgálnak arra, hogy a szürke hétköznapok igájából kitörve a sokszor jellegtelen és egyhangú folyamatokat legalább az évnek ezen szakában megszínesítsék, a kamrákat ünneplőbe öltöztessék, a megfáradt ízlelőbimbókat pedig új életre keltsék. Ebben a tekintetben azt kell, hogy mondjam, ez a főzet kiállta a próbát, és az előző feltételeknek maradéktalanul megfelelve csalt mosolyt az arcomra kóstolása közben. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Bristol Beer Factory Bristletoe

Bristol Beer Factory Bristletoe (4,3%): A bristoli főzde marketingeseinek vélhetően nem okozott sok álmatlan éjszakát ünnepi italuk címkéjének a megtervezése, ezt a részt talán elegánsan át is ugorhatjuk. Az illatok terén nyújtott teljesítmény már sokkal rokonszenvesebb, a kólaszínű testből fűszeres élesztő, üde és gyümölcsös maláta aromája somfordál elő, amit sietve meg is hosszabbítunk az első kortyok során előálló élménnyel, melyben a prímet szintén a banános, mazsolás díszítőelemek viszik az egyébként meglehetősen telt és strukturált jellegű, tartalmas italban. 

A selymesen gabonás testet lágyan cifrázzák ki a rendkívül apró szemű, és letompított hegyű szénsavmolekulák, bársonyosan terül szét a szánkban a malátás ízfolyam, amit aztán pókhálószerűen fon körbe a gyógynövényes, karcosan füves komló szigorú karaktere, miközben az összhatást remekül árnyalja az aszalt gyümölcsök élénk játéka. Élvezetes, egyszerű és mégis izgalmas darab. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - BrewDog Christmas Paradox 2012

BrewDog Christmas Paradox 2012 (15,0%): A BrewDog Paradox-sorozata karácsonyi darabjának már a külleme is valami fenomenális ízélményt szavatol, árulkodó megjelenése csúcskaliberű főzet testet öltését hirdeti. Mélyfekete, olajos teste sziruposan folyik a pohárba, sárgásbarna habja pedig tovább fokozza a vizuális élményt. 

A himalájai magaslatokra történő fölkapaszkodás jegyében eltelő percek a semmihez nem fogható illatáradat berobbanásával kezdődnek, melyek teljességgel bearanyozzák az innentől kezdve már biztosra vetten mennyei ízekhez vezető ösvényt. Kolibriszínű aromái a létező legelemibb jelleggel törnek ránk, azt az érzetet keltve a letaglózott szemlélőben, hogy ennél intenzívebb hatást természetes úton már nem lehet elérni. A legsűrűbb imperial stout-aromák keretében az antik fahordós jegyekkel átitatott, túlérett és olvasztott csokoládéban megforgatott gyümölcsök, az elmaradhatatlan vanília és egy letagadhatatlan rumos beütés lép a színre, mindez ezerféle sorrendben és változatban, egyszerűen leírhatatlan. 

A testesség netovábbja tárul elénk aztán, már a szánkban megforgatva is édes, mint egy likőrben úszó aszaltgyümölcs-kosár csokoládéval fogyasztva, puha és selymesen csúszó testének minden egyes kortya varázslatosan sokszínű, az alkohol kellemesen bizsergető jellege pedig határozottan, de nem tolakodóan egyengeti az ízfolyam kacskaringós útját.

Talán volt már rá alkalom, hogy ezt nyilatkoztam, de amennyiben ez már megtörtént, most ismét nagyon közel állok hozzá, hogy kimondjam, ez a legjobb sör, amit életemben ittam. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Ilkley Mary Christmas

Ilkley Mary Christmas (4,7%): Tükrös, kristálytiszta aranyszínén puha, fehér hab telepszik, majd pedig némi német lageres aromát csillant meg előttünk, de ez még éppen csak a legelső másodpercek történései között szerepel. Ezután egyre összetettebb illatok csapata kezd megalakulni, zöld hangulatú, frissen nyírt füves jegyek keverednek egy édesen gyümölcsös, igen halvány likőrös beütéssel. 

Az édesség megjelenése egy ehhez hasonló küllemű és karakterű sör esetén veszélyes területnek minősül, az efféle hóbortoknak általában nem szokott pozitív kimenetele lenni az ízek minősége szempontjából. Ez esetben természetesen semmi balul sikerült mozzanatot nem tartalmaz a főzet, az üveg címkéjén felsorolt gyümölcsös, fűszeres és karibi rumos hangulat gond nélkül tetten érhető, bár leginkább az illatában, belekóstolva ugyanis kevésbé bohókás karakterrel szembesülünk. 

Kifinomult, kekszes és kenyérhéjas malátás ágyon ízgazdag, pikáns komlós fűszerezettség terül el, valamint egy egészen halvány, magasabb alkoholtartalmú italokra - akár rumra - jellemző likőrös édesség csillan meg rövid időre bájosan, elegánsan és sejtelmesen, semmi esetre sem hangsúlyosan. Ez utóbbi mozzanat leginkább a felnyitás utáni percekben érhető tetten, idővel a kezdeti visszafogott intenzitását is elveszti, és átadja helyét a pilzeni hangulatú komlók végjátékának.

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Jolly Pumpkin Noel de Calabaza

Jolly Pumpkin Noel de Calabaza (9,0%): A műfaj egy korábbi típusának elfogyasztása során ígéretet tettem arra, hogy a hasonló jellemvonásokkal bíró főzeteket a jövőben sem fogom visszautasítani. A hivatkozott kaszt a savanyú sörök családja, melynek egyik jeles képviselőjeként a Jolly Pumpkin főzőmestereinek karácsonyi üzemmódba kapcsolt alkotását volt alkalmam megkóstolni a hazai kereskedelem nyújtotta lehetőségeket örömmel kihasználva. Ha az általam korábban kipróbál, sour ale típusú főzetet szokatlannak találtam, a Noel de Calabaza esetén felesleges lenne megfelelő jelzők után kutatnom, legyen elég annyi, hogy ez valóban nem a középvonalas utat megtestesítő ital, mindenképpen szükségeltetik tehát egy nagy adag nyitottság és befogadó hajlam az igazán különleges sörök irányába. 

Mély mahagóni színe alól ismerősen csengő, belga tripeles illatok szabadulnak el, ám mielőtt még alkalmunk nyílna az aromák sokszínűségében gyönyörködni, elsőként mindenképpen megoldást kell találnunk a vulkánként kitörő, és vehemenciájából még hosszú percek elteltével sem vesztő habfergeteg megfékezésére. Amint látszólagos megnyugvást nyer az ellenállhatatlanul eleven ital, hagyjuk, hogy az aromák ezerszínű játéka beindítsa a fantáziánkat, és sorra törjenek elő az előidézett fanyar gyümölcsök és a fahordós karakter aromája, valamint a jellegzetes belga élesztő összetéveszthetetlen illata. Szinte ecetes savanyúsággal indít, a legszárazabb borok savas kicsengését idézi, ehhez csatlakozik aztán egy gyümölcsös él, melynek szintén a fanyar, citromleves karaktere domborodik ki leginkább. A szájösszehúzó hatás lehengerlő jellegű, a savanyúság lényegében uralja a terepet amellett, hogy a főzet egy rendkívül kiegyensúlyozott, kerek képet mutat. 

A szó legnemesebb értelmében vett különlegesség, egyszer mindenképpen megéri kipróbálni az efféle darabokra kevésbé fogékonyaknak is. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Cotleigh Red Nose Reinbeer

Cotleigh Red Nose Reinbeer (5,0%): Mustszínű főzet krémes habbal, borszerű, kissé fáradt és nehézkes, malátás alapokra építkező krétaporos illatokkal. A címkéje remek dekorációul szolgálhat az ünnepi díszbe öltöztetett karácsonyi asztalokon, színes és megnyerő motívumok. 

Közepesen testes, meglehetősen száraz, fanyar ízek jellemezte főzet, harsányan pörkölt maláta és camembert-szerű zamatok egyvelege, eléggé savas, terjedelmes és hosszan kitartó, tartalmasan kesernyés jegyek kombinációja. Önmagában egy eléggé egyedi, nosztalgikus karakterű ital, az előzőekben felsorolt jellemzők között azonban nem került említésre semmi olyan, ami következtetni engedne a szezonális jellegének indokoltságára. 

Legnagyobb sajnálatomra talán be kell, hogy lássam, ilyesfajta speciális jellemvonásokkal nem is igen rendelkezik. Mindemellett egy jól sikerült sörről van szó, az ünnepi ízek helyett érjük tehát be azzal a karácsonyi hangulattal, amit a külleme sugároz a dekoratív üvegnek. 

(Ratebeer link)

Karácsony 2013 - Rogue Santa's Private Reserve

Rogue Santa's Private Reserve (6,0%): Sokat sejtető, sötét borostyán színnel tűnik elő az üvegből, melyhez süteményes, juharszirupos édességű aromák csatlakoznak, egy markánsan megkomlózott ital illatának zászlóvivőiként. Azt már ebben a fázisban is leszögezhetjük, hogy nem egy kimondottan karácsonyi, fűszeres jellegű darabról van szó, hosszú percekig leginkább az ünnepi köntöse szolgáltatja csupán az alkalomhoz illő hangulatot, majd idővel kénytelenek leszünk az ízében munkálkodó, közepes testére ráfeszülő komlós játékot a gyanta, tobozok, és egyéb fenyős alkatrészek jelenléteként tudomásul venni, így téve kissé téliessé ezt az önmagában egyébként nagyszerű főzetet. 

Aki sokat kóstol az ebben az időszakban megszokott hozzávalókkal fűszerezett szívmelengető karácsonyi darabokból, annak minden bizonnyal felüdülés lehet egy efféle ital, én mindenesetre még az ünnepnapok beköszönte előtt láttam neki az elfogyasztásának, ezért némi hiányérzettel ugyan, ami a szezonális benyomásokat illeti, ám annál elégedettebben élveztem ki minden egyes kortyát a prémium kategóriás ízélmény jegyében. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - BrewDog Santa Paws

BrewDog Santa Paws (4,5%): Ez a típusú sör azokra a percekre kínál ideális megoldást, amikor egy sör elkortyolgatása valamiféle melléktevékenységként, nem pedig fő attrakcióként kell, hogy szolgáljon akár az ünnepi készülődés során, vagy éppen azt megelőzően, mint történt az az én esetemben is. Ha nem az est fénypontjaként bekészített üvegként tekintünk a BrewDog ezen darabjára, hanem a hangulat színesítése, a - jó esetben - év végi nyugodtabb időszak még kellemesebbé tétele érdekében nyúlunk egy efféle sör után, bizonyára nem fogunk benne csalódni. Előzetes várakozásaim egyébként a róla olvasott sorok alapján már körvonalazni látszottak magát az italt, és szinte biztosra vettem, hogy az előirányzott útról nem fog számottevő mértékben letérni. 

Mélybarna színnel érkezik, rajta egy bézs habréteg apró szemű, krémes formában, majd a scotch ale-ek sajátjaként megismert, felül kávés, alatta kakaós-vaníliás, haloványan kókuszreszelékes kompozíció rajzolódik ki. Kellőképpen sima, kiugró jellegzetességek nélküli ital, a pörkölt malátás alapok harsány, szájösszehúzó utóíz nélkül teljesednek ki a kávés, kakaós ízjegyek adta kereteken belül, valóban könnyen fogyasztható főzet. 

És ha mindenképpen valamiféle ünnepi asszociáció tárgyaként szeretnénk italunkra tekinteni, ha ízbéli jellegzetességei talán nem is, a jellegéből fakadó megnyugtató egyszerűség remekül passzol a remélhetően gondtalan percek eltöltéséhez. 

(Ratebeer link)

Karácsony 2013 - Keserű Méz Winternacht

Keserű Méz Winternacht (6,0%): Kitöltéskor sötét, teaszínű test fogad minket egy tojáshéj tónusú habbal a tetején, mely igen tartósnak bizonyul, mutatóban legalábbis mindvégig megmarad egy fátyolszerű réteg a vizuális összhatást erősítendő. Nagyon kellemes, meghitt illatokat áraszt, téli esték ideális partnere a selymesen gyantás, barátságos komlós hangvételével és egy csepp, szirupszerű teltséggel. 

Az egyes kortyokat lényegében azok végszava tölti meg tartalommal, ezáltal azonban egyből érthetővé válik a korábbi mondanivaló is. A titokzatos és visszafogott bevezetés során még bármit elképzelhetőnek tartunk, a kezdetben vékonyka testhez aztán megnyugtató kiegyensúlyozottság társul, így halad határozott léptekkel egy elegánsan komlózott, kellően telt és tartalmas lecsengésű ital képe felé, amit az út során magabiztosan támogatnak az apró szemű, mégis simogatóan szétoszló szénsavbuborékok, a halványan juharszirupos édesség fűszeres játéka a maláta adta puha alapokon, végül pedig a komló remekül képbe illő karakterű, árnyaltan kesernyés és határozott kontúrokat adó jellege. 

Igazán szuper kis téli sör lett belőle. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Moor Old Freddy Walker

Moor Old Freddy Walker (7,3%): A Moor főzde hagyományos angol címkéi az általános vélemény alapján minőségi főzeteket díszítenek, mely megállapítást az Old Freddy Walker elfogyasztása után - legalábbis ezen főzet vonatkozásában - immár magam is meg tudom erősíteni. Sűrű, fekete teste komoly és méltóságteljes, idővel mégis ezerszínű illatokat áraszt, a kezdeti mokkás, tölgyfahordós karaktert később ugyanis varázslatos módon egészíti ki egy melaszos, égetett cukros és tejszínesen krémes, kávékülönlegességes aromapár, ami egyre inkább átvált egy megfejthetetlen és bohókás, egyszerre karcosan kesernyés és légiesen édes illattüneménybe. Kész aromabomba, ennyire komoly sörben ilyen szertelenül sokrétű illathalmazt még nem éreztem. Nyugodt, kiegyensúlyozott ízvilág következik aztán, melyben a főszerepet az intenzíven pörkölt, rendkívül telt, whisky-szerű jelleget öltő maláta képviseli az égetett faháncsos jegyek és a marcona komló elidőző jelenlétével. Tejszínesen, vajasan lágy, ugyanakkor fajsúlyos alapjai, likőrben ázó gyümölcsökkel teletűzdelt, izgalmas képe ideális kísérője lehet az év végi múltidéző, elmerengő hangulatoknak. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Anderson Valley Winter Solstice

Anderson Valley Winter Solstice (6,9%): Az Anderson Valley borostyán színű szezonális főzete a téli italokra jellemző fűszerességet, bogyós gyümölcsök hadát ígéri, ekképpen tervez ünnepi hangulatot kölcsönözni az italnak. Összességében beváltja az előzőekben felsorolt kritériumokat, ugyanis a süteménytésztás, nyers mézeskalácsos, szerecsendiós zamatai és a beígért áfonyás színezet rendre megjelennek, továbbá feltűnik egy vélhetően az édesgyökérnek tulajdonított, kissé medvecukros karakter is, a korábban ezzel az összetevővel rendelkező főzetek képe legalábbis ugyancsak visszaköszön az ízében. Tulajdonképpen egy belga élesztős és angolszász malátás jellemvonásokkal egyaránt rendelkező, tartalmas sörről van szó, amely nyomokban valóban képes megütni az ünnep hangjait, kedvcsinálóként mindenesetre tökéletes választás. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Schremser Weihnachtsbräu

Schremser Weihnachtsbräu (7,1%): Az ünnepi hangulat megidézéséhez elsőként ezt az osztrák karácsonyi sört hívtam segítségül, remélve, hogy mutatós címkéje mellett a beltartalom is alkalmas lesz a nemes feladatra. 

Világos réz színű testén csak másodpercek erejéig időzik a szappanos habkalap, majd mintha sosem létezett volna, teljességgel eltűnik. Továbbléphetünk tehát illata felé, amely csalafintán rejtőzködve mutat csak meg magából néhány jegyet, melyek alapján azonban mégis elég határozottan kijelenthetjük, hogy az édeskés hangulatokra a főzet sajátjaként tekinthetünk. Nem is igen kell csalódnunk ezek után, amint az első korty a szánkhoz ér, már biztosra vehetjük, a vércukorszintet nem ezzel a sörrel szokás csökkenteni. 

A korábbi tapasztalatok alapján szinte minden adott ahhoz, hogy a színével és illatával megegyező világú, valamint ugyancsak magasabb alkoholtartalommal felruházott, kísértetiesen hasonlóan induló jellegzetességekkel rendelkező főzetekkel azonosítsam, az első kortyok azonban pozitív kicsengésűek. Az előbb említett főzetek közös jellemvonása a kissé indokolatlan alkoholfok, legalábbis ami a malátás alapok nyújtotta környezethez nem feltétlenül kötődik szorosan, itt azonban az alkohol kevésbé válik el a testtől a vártnál, valamint a test maga is kövérkésebb, van némi tartalma, így a desszertsör jelzőt is könnyebben, minőségbeli kritikák nélkül is ráakaszthatjuk. 

Ennek ellenére az idő nem a legjobb cimborája, a hőmérséklet emelkedésével a vékonyka anyagokkal megalkotott felépítmény kezd kissé meginogni, szerencsésebb lehet ezért nem sokáig bíbelődni az elfogyasztásával. Kiváltképp, hogy aki egy ilyennek a birtokosa kis hazánkban, az minden bizonnyal az egyik legnagyobb élelmiszer-ipari nagykereskedés hatos pakkjának darabját tartja a kezében, így erre minden lehetőség adott. 

Lényegében ez egy igazi malátalikőr, amely valóban közel áll az ünnepi hangulathoz, de az előző gondolatmenetet kissé árnyalva azt is hozzá kell, hogy tegyem, hogy - legalábbis számomra - egyszerre egy azért elég belőle. 

(Ratebeer link)

Brentwood Winter Warmer

Brentwood Winter Warmer (4,7%): Pohárba töltve borostyán színben jelenik meg a téli időszakhoz rendelt italunk, habja krémes, csipkés karimája később is megmarad. Nem túl terjengős, visszafogott, kissé tompa aromák süteménytésztás, malátás édességgel és fás, karamellás élesztővel. Kissé zárkózott és lapos, hangyányit fémes jelleg öleli át az egyébként szimpatikus gyümölcsös-malátás, krémes-fűszeres ízvilágot, ami egy közepes testben, lágy szénsavasság keretében rajzolódik ki. Némi téli hangulatot csempész ízébe a gyömbér határozott, és a karácsonyi fűszerek bizonytalan jelenléte. 

(Ratebeer link) 

Sierra Nevada Ruthless Rye IPA

Sierra Nevada Ruthless Rye IPA (6,6%): Elegáns megjelenése nem különben kifinomult jegyeket takar. Levegőztetve kellemesen édeskés, mályvacukros aromákat csillant meg a halványan gyantás árnyalatok mögött, amiket milliónyi apró buborékkal tarkított, csípőskés és gabonásan telt test foglal magában. Citrusos karaktere árnyalja tovább a képet, így téve egy pikáns, ízgazdag különlegességgé italunkat.

(Ratebeer link)

Lost Coast Indica India Pale Ale

Lost Coast Indica India Pale Ale (6,5%): A bohókás küllemű üvegeiről egyszerűen felismerhető kaliforniai Lost Coast főzde ezen darabja krémes illatú, juharszirupos, édesen komlós aromájú ital, melynek íze a típus mintapéldáját produkálja, amennyiben a süteménytésztás, növényesen édes, zöldséges jellegű IPA-válfajról beszélünk. Ezen alkotók által terelgetve egy könnyen fogyasztható, árnyalt, mégis egyszerű, de tökéletesen kerek főzet képei vésődnek be kortyonként az emlékezetünkbe. 

 (Ratebeer link) 

Shipyard Monkey Fist IPA

Shipyard Monkey Fist IPA (6,9%): Érett, szinte kirobbanóan gyümölcsös, frissen nyírt füves aromájú főzet telt illatú malátával keverve; mennyei összhatás. Kissé festékes árnyalatú komló kezdi meg az illatolás után ezerszínű játékát, mely a kortyok során simogató, majd jólesően kesernyés, ám nem metszően, inkább egybeolvadva a többi, trópusi gyümölcsös alapízzel. Érezhető a többféle komló jelenléte, komplexitása illatában és ízében is tetten érhető. Minden egyes korty újabbért kiált: remek... 

(Ratebeer link) 

Rogue Mocha Porter

Rogue Mocha Porter (5,1%): Sötétbarna, feketéhez közelítő színéhez mogyorós, csonthéjas termések aromái csatlakoznak első ízben, némi rumos, vaníliás körítéssel, amolyan desszertszerű, barnatésztás jelleggel. Lágy illatait kissé karcosabb, fanyar, erősen száraz ízjegyek követik, melyek üres kávé, pörkölt magvak karakterét hordozzák. A savanykás kezdés után a nyelvünk tövén szélesen elterpeszkedő, krémes kesernye veszi át az uralmat, mely utóíz formájában is hosszú-hosszú percekre megmarad. Nem az a finomkodó ízvilág, markáns jellemű ital; aki szereti az efféle természetesen nyers vonulatokat, annak semmiféleképpen nem okoz majd csalódást. 

(Ratebeer link) 

Extraomnes / Toccalmatto Tainted Love

Extraomnes / Toccalmatto Tainted Love (4,7%): Tűéles fenyőlevelek aromái és hegyes, savanykásan gyantás ízek egyvelege. Kevés pirított él teszi még különlegesebbé az egyébként is igen tarka összhatást. Sötétbarna színű saisonként igazi kuriózum volt elfogyasztása, a típus ugyanis nem túl gyakori a palettámon. Ezt az exkluzivitást íze is ügyesen alátámasztotta. Bravissimo! 

(Ratebeer link) 

Birra del Borgo Duchessa

Birra del Borgo Duchessa (5,8%): Az üvegének formáján kívül igazi különlegesség már az illata is: fűszerezett szilva és cukrozott paradicsomlé, vadvirágok nektárjának aromáját rejti. Kellőképpen fajsúlyosnak tűnő komponensek ahhoz, hogy egy marcona, likőrszerű quadrupel, de leginkább fűszeres tripel, vagy egyéb, magas alkoholszázalékú belga főzet meghatározóiként gondoljunk rájuk... Íze ennek ellenére saison-jellegéből adódóan kellemesen fanyar, szomjoltó jellegű, füves és lágyan gyümölcsös, légiesen könnyed, mégis komplex karakterű. Remek darab, módfelett élvezetes, igazi csemege. 

(Ratebeer link)

Beer Here Pale Hops

Beer Here Pale Hops (5,5%): Római kalandozásaim során a napi látványosságok kipipálását követően utam előre megfontoltan azon helyi vendéglátóipari egységek felé vezetett, melyek a róluk begyűjtött információk és elsősorban kínálatuk alapján a sörízlés formálásának ottani zászlóshajóinak tűntek. Szerencsére akadt egy jó pár "római csakajósör", így ahelyett, hogy céltalanul bolyongtam volna a Peronik és Birra Morettik birodalmában, élő gps-ként zakatoltam a folyékony kenyér oázisaihoz. Az egyik ilyen helyen akadtam rá a címben szereplő darabra, és a továbbiakban szerepeltetett alkotásokra. 

A dán Beer Here főzde kínálatának első, általam kóstolt darabjaként kíváncsian vágtam neki feltérképezésének, melynek során az interneten keringő képek alapján korábban fantáziadúsként elkönyvelt címkék egyikét vehettem elsőként szemügyre. Az ezt követő fázis egy gyors, de mosolyfakasztóan megnyugtató nazális mintavétel után már a kóstolás jegyében zajlott, ahol is egy egészséges dózisú, frissítő, akácos jellegű komló uralta a terepet, amit egy kellemesen telt test foglalt keretbe. 

Nem túl harsány, nem kimondottan hivalkodó, csupán csak kellően intenzív ahhoz, hogy az adott pillanatban leginkább jóleső tulajdonságnak számító, az egész napi menetelés hatásait enyhítendő szomjoltó jellegét sokszínű játéka színesítse. Az összeismerkedést követően kielégítő és tompa kesernyés utóízzel búcsúzott. 

(Ratebeer link) 

Római vakáció

Olaszországi kirándulásom során utamat az alábbi csapolt finomságok szegélyezték, melyekhez Róma legjobb sörözőiben, sörös boltjaiban juthattam hozzá. Ezek között volt dizájncézár gasztropub több tucatnyi csappal, meccsnézős kocsma különleges sörökre hangolva, valamint pizzériák és egyéb éttermek, melyek a sörfronton is tapossák az utat. Emellett tucatnyi, korábbi magyar példákból már jól ismert olyan hely, ahol az üzletben vásárolt üveges sört a bolthelyiségben, vagy éppen az utcán kedvükre fogyaszthatják a betérők. Ez utóbbiakban vásárolt darabok leírása a blog következő fejezeteiben lesz megtalálható, ez a bejegyzés a csapolt különlegességeké. Összességében azonban elmondhatom, hogy némi előzetes utánajárással elkerülhető, hogy a sörkedvelő a tucatlágerektől hemzsegő kirakatú lelőhelyek útvesztőiben töltse el a drága időt, esténként célirányosan nekivágva a sokszor egyáltalán nem rövid útnak magam is valódi kincsekre leltem. 

Birra del Borgo / Dogfish Head My Antonia: Cukorkás-süteményesen édes és gyantás-akácvirágos illatok, pilzeni test gyümölcsmentes, vagy legalábbis kevéssé gyümölcsös IPA köntösbe burkolva. Éles és cikkázó ízjegyek, vibráló jellegű remekmű, mely minden bizonnyal az "imperial pilsner"-típus egyik mintapéldája lehet.

 

Birra del Borgo Reale: Enyhén fanyar, zöldfűszeres, gyantás illatok szűrődnek ki óvatosan, hogy aztán nem kevésbé visszafogottan és mérsékelt intenzitású testtel egy elegáns aromájú komlóital képe rajzolódjon ki. Karcos, kissé talán csiszolatlan főzet, de természetesen kóstolásra igazán méltó és ízletes sör.

 

BrewDog Cocoa Psycho: Vehemens illatokkal indít, melyek között a diós-faháncsos, kissé rumos aromák emelkednek ki. Ezt a fajsúlyos jelleget erősíti aztán egy csipetnyi paprika marcona kesernyéje és pikáns utóíze, karöltve némi vanília jótékony finomságával.

Brewfist 2late: Élettel teli aroma, fenyőfák kitermelésének illata tölti be a teret levegőztetése során, miközben a kóstolás pillanataira várakozunk. Kevés bodza teszi fanyarkássá az összképet, mely kellően összetett és mély. Elegánsan csúszó teste nem bombarobbanásként, csupán komótos erdőtűzként szántja fel a terepet, minden kortynak története van... Gyantás, nehézkes gyümölcsízzel dolgozik, egy kemény, komlókeserű utójátékot produkálva. Szuper!

Loverbeer Madamin: A kategória - mely ez esetben a sour ale-ek családját jelöli - első tesztalanyaként örömteli élmény volt elfogyasztása, és amellett, hogy nem valószínű, hogy életre szóló kötelék jött létre közöttünk, nem fogom visszautasítani a műfaj további képviselőit sörös kalandozásaim során… Egy stílusegyveleg eredményeképpen illatát egy visszafogott barackpálinkához, ízét pedig egy meglehetősen száraz fehérborhoz, esetleg pezsgőhöz tudnám hasonlítani, melyben a sör hagyományos értelemben vett fogalmához tartozó jellegzetességek kevéssé fedezhetőek fel, az edzett ízlelőbimbók számára mégis egyértelmű a terep. Az újdonság erejével ható jellegén kívül némi meggy aromája, kiegyensúlyozott savassága és frissítő jellege kellemes szomjoltóvá teheti meleg nyári napokon.

 

Birrificio Italiano Amber Shock: Borostyán színű testét csipkés habkorona fedi, mely alól tejkaramellás illatok szállnak alá egy cseppnyi gyantás éllel. Íze simulékony, jólesően krémes, egy kenhető IPA jellemvonásaival felvértezett bakfolyam, noha ez utóbbi típus jellegzetességei kissé háttérbe szorulnak pale ale-szerű tulajdonságaival szemben.

 

Revelation Cat Take My Adweisse: Vadvirágos, növényes komló aromájú főzet kissé lapos testtel, intenzív szén-dioxid tartalommal és egy fátyolnyi citromos, narancshéjas vonással. Tovább levegőztetve talán egyéb jellegzetességek is kikacsingattak volna az italból.

Revelation Cat Little Lover: Kakaóporos, kissé vizes aroma, lassan szétterjedő ízek, melyek középpontjában a pirított magvak, mazsola zamata és dió karcos jegyei bukkannak elő. Előbbiek mellé aztán egy gyógynövényesen keserű, tompa lecsengésű komló írja be végérvényesen névjegyét, emlékezetessé téve ezt az alkotást is.

High Water Retribütion Imperial IPA

High Water Retribütion Imperial IPA (9,5%): Külső jellegzetességei remek alapul szolgálnak egy morcosabb IPA képének kialakításához, sokat ígérő, rézvörös színe és lepelszerű habja megbízható előjelei egy kellemes sörözésnek.

Elsőként gyantás árnyalatok telepszenek az italra, melyekbe illatolva igazán komplex, mély és tartalmas aromákban lehet részünk, amik leginkább a fenyőfás, akácos, virágos vonulat felé mutatnak egy kevés barnacukros, karamelles, grillázs-hangulattal, gyümölcsös jegyek azonban kevéssé fedezhetők fel bennük. Súlyos és szigorú illatok ezek, feszes keretbe ágyazzák az előreláthatóan szintén fajsúlyos tartalmat. 

Telt és karakteres íze meglepetésektől mentes, komor komlófolyam, amely komótosan hömpölyög, annál intenzívebb benyomást keltve azonban útja során. Karcos, hosszan elhúzódó tobozos utóízét ritkás szénsavtartalomba ágyazott faháncsos, közepes cukortartalmú, gömbölyűen és szétterjedően gyantás alapíz előzi meg az alkohol kísértetszerű jelenléte mellett. 

Remek sör, minden bizonnyal egyetlen amerikai-IPA rajongó számára sem okoz csalódást. 

(Ratebeer link) 

Bush Ambrée

Bush Ambrée (12,0%): Rézszínű sörspecialitás a Dubuisson gyár háza tájáról. Scaldis nevű változatának karácsonyi kiadását már kóstoltam korábban, így ez esetben is hasonló karakterisztikával felruházott sör bemutatkozására számítottam, a várakozásom pedig perceken belül beigazolódni látszott. Illata a már-már unalomig ismert, hasonló százaléktartalmú belga sörök sajátja, összetéveszthetetlenül élesztős, alkoholban ázott gyümölcsök, aszalt sárgabarack és marcipán aromáját magán hordozó karakter. Igazán markáns, már-már túlságosan is karcos, egy leheletnyit kitüremkedően alkoholos köntöst hord magán, melyen belül az édességek és szárított gyümölcsök komponensei áradnak szét. A hőmérséklet emelkedésével mindinkább előtör likőrös jellemvonása, az idő előrehaladtával már erősebb italok emlékképei is felsejlenek, bár alapvető értékei változatlanok maradnak. Egyszer mindenképpen megéri kipróbálni, különösen, hogy ennél szélesebb körben elérhető sörspecialitás nem sok van kis hazánkban. 

(Ratebeer link) 

Argus

Argus Rubi (5,0%): Rézszínű, közepesen átlátszó, természetes gyümölcsillattal rendelkező sör intenzív málna, valamint bodza aromával és egy hosszan elnyúló, halvány kesernyével, mely szomjoltóként akár ideálissá is teheti a főzetet. 

(Ratebeer link)

 

Argus Unfiltered (5,7%): Közepesen opálos, visszafogott illatú búzasör kissé éles ízjegyekkel és egy halvány mellékízzel, melyek összességében egy fogyasztható ital jellemzőit hordozzák magukon.

 

Argus Premium (5,0%): Tulajdonképpen egy meghatározó illat-és ízvilág nélküli, alapkategóriás lager, lényegében ez a darab is a nagy nyári melegben való szomjoltóként szolgálhat. 

(Ratebeer link)

 

Argus Honey (5,7%): Intenzív mézillat árad a pohárból kitöltéskor, beleszagolva pedig természetesen csak erősödik ez az aroma, mely meglehetősen természetes benyomást áraszt. Ízében aztán kissé elkülönül egymástól a hozzáadott komponens és az alapsör jellege, a méz kellemesen tompa, gömbölyded karakterét voltaképpen átmenet nélkül követi egy lageres, kissé lapos, éles vonalú szerkezet, mely szakaszok kevéssé illenek össze, az ízesített jelleg tehát ez esetben levetkőzhetetlenül központi jellemvonása marad a főzetnek. 

(Ratebeer link)

 

Argus Gold (6,0%): Szerény, de értékelhető illat-és ízvilág, egyszerű komponensekkel dolgozó főzet. Füves aroma, enyhe kenyérhéjas jegyek, könnyed ivósör tulajdonságait magán hordozó ital.

 

Argus Maestic (4,8%): Kellemes aromájú, friss komló illatát idéző jegyek, lágyan gyümölcsös és telt ízű karakter, mely visszafogott kesernyével operál, íze és utóíze mégis részletgazdag vonásokkal bír, van némi mondanivalója a sörnek. 

(Ratebeer link)

 

Argus Unpasteurised (5,7%): Lágy textúrájú, közepesen szénsavas, visszafogott habképződést tanúsítő és enyhén vajas, krémes karakterű, egyébként pedig egy élvezhető ízvilágot produkáló főzet.

(Ratebeer link) 

 

Krombacher Pils

Krombacher Pils (4,8%): Aranyszínű pilzeni formás, hófehér habbal, gyógynövényes és füves illatokkal, melyek mögött egy nem kimondottan kiemelkedő, de értékelhető, kellemes ízvilág húzódik. Közepes szénsavtartalom és mérsékelt keserűség, virágos komló és leheletnyi élesztő jelenléte érezhető egy szomjoltó jellegű és frissítően ható ital képében. 

(Ratebeer link)

Bavaria 8.6

Bavaria 8.6 (7,9%): Tiszta, mézszínű lager egy mézzel édesített élesztős, enyhén fűszeres illattal, sajátságos belga/holland aromával. Szimpatikus ízvilág jellemzi, melynek meghatározó komponense természetesen a 7,9 % alkohol, ami kissé talán tolakodónak is tűnhet, felkészülve azonban élvezettel fogyasztható. Tipikus belga ízvonal, mely talán kevésbé képez megingathatatlan egységet, mégis kielégítően malátás és komlós jegyek karolnak egymásba, hogy összességében egy átlagosnál magasabb élvezeti értéket eredményező, tetszetős összhatást képezzenek. 

(Ratebeer link)

San Miguel Especial

San Miguel Especial (5,4%): Visszafogottan malátás aromájú, homogén ízvilágú ivólager említésre méltó jellemvonások nélkül. Ami miatt mégis kikerült a blogra, az annak a specialitásnak köszönhető, hogy a sör egy többdarabos, dobozos kiszerelés része volt, melyhez pohár is járt, így emelve kissé lelkesedésem fokán, valamint értékén az italnak... 

(Ratebeer link)

Postřižinské Něžný Barbar

Postřižinské Něžný Barbar (5,3%): Dús habú, vörösesbarna főzet gömbölyű aromákkal, melyek a megszokott akácos, fás jellemvonásokat csillogtatják meg elsősorban, kíséretükben egy lágy, mézes utóhanggal. Rendkívül enyhe szénsavtartalom, kenyérhéjas, malátás ízjegyek, izgalmas, fás és mogyorós, enyhén pirított karakter jellemzi. Kiadós sör. 

(Ratebeer link)

Postřižinské Francinův Ležák

Postřižinské Francinův Ležák (5,1%): Tiszta, mézszínű ital egy tört fehér habkoronával, édeskés, fűszeres-füves aromával, közepesen telt karakterrel, visszafogott szénsavassággal, malátás, gyümölcsös komlós jegyekkel. Különösebb specialitás nélkül, a már-már megszokott, jól behatárolható és kiszámítható ízvilággal, mely ugyan nem okoz túl nagy meglepetést, karakteréből adódóan azonban az egyik legnagyobb erényének is betudhatjuk a dolgot. 

(Ratebeer link)

Postřižinské Sváteční Speciál

Postřižinské Sváteční Speciál (5,8%): A Postřižinské főzde eddig kóstolt legizgalmasabb darabja, egy tömött habpaplannal borított, mézszínű főzet, mely gazdag és telt illatokkal mutatkozik be. Ezek között az édeskés zöldségek, sárgarépa aromái keverednek némi fanyar, akácos vonulattal. Erőteljesen malátázott, igen kerek, részletgazdag ízvilág, melynek minden egyes összetevője természetes, visszafogott harmóniában simul össze. A kortyok során elsőként egy vibráló, édesen malátás, gömbölyded jelleg ölt testet, mely szánknak minden egyes zugát remekül tölti ki, azután kissé élesednek a kontúrok, amint a komló aromás, gyógynövényes-fás, bodzavirágos jellege kerül előtérbe. Kellemes és finomra hangolt ízvilággal rendelkező, egyben szélesebb körű igényeket is kielégítő főzet.

(Ratebeer link)

Postřižinské Jedenáctka

Postřižinské Jedenáctka (4,7%): A Pepinova Desítka egy fokozattal erőteljesebb verziójaként is tekinthetnénk rá már illata alapján is, amely levegőztetve kellemes, gazdag aromakomlós és süteménytésztás, néhol kissé mandulás alaphangulatú. Bársonyos, sima és egészen mély szerkezetű test tárul fel ezután, amely egy könnyed, mindennapi fogyasztásra alkalmas sör benyomását éppoly természetességgel kelti, mint egy különleges, és jobban odafigyelve igen exkluzív ízvlággal megáldott főzetét. Halvány gyümölcsösség, intenzív malátás, kekszes alapok és vastag élesztős réteg hevernek egymáson, lágy harmóniába burkolózva. Az a fajta főzet, ami úgy képes többet adni egy egyszerű sörözgetés érzésénél, hogy közben nem akar feltűnősködni; a fogyasztása különösebb odafigyelést nem igényel, mégis megérdemli. 

Postřižinské Pepinova Desítka

Postřižinské Pepinova Desítka (4,1%): A nyíregyházi "Cseh Sörnapok" hozadéka ez a sör kilenc másik társával egyetemben, melyek összesen ötféle főzetet fednek. Cseh ivósörről lévén szó, ebben az esetben talán lényegesebb az, hogy összességében milyen élményt nyújt, mint az, hogy az ismerkedés egyes fázisai során éppen mely komponensek rajzolódnak ki leginkább. 

Ebből a szempontból közelítve meg a dolgot azt kell, hogy mondjam, egy elismerésre méltó, természetes jellegű, roppant kellemes itallal állunk szemben. Egy kissé talán visszafogott illattal és ízzel, mégis kiegyensúlyozott és kellően részletgazdag karakterisztikával rendelkezik. Friss, tiszta és éles komlóillat ölelkezik össze az élesztő elnyújtott aromájával, mely harmónia igen szimpatikusan megtestesül az ízében is, ahol a komló, maláta és kelt tésztás-élesztős jelleg stabil hármasával találkozhatunk. Mindezt néhol színezi egy kevés szénás, zöldfűszeres karakter, füves savanykásság, illetve gyümölcsös édesség, bár nem abban az intenzív formában, amely miatt néhány típust a műfaj királyának tekinthetünk, mégis kellőképpen élvezhető és változatos módon. 

(Ratebeer link) 

Brewdog Libertine Black Ale

Brewdog Libertine Black Ale (7,0%): Szurokfekete színű IPA a műfajra jellemző sajátosságokkal illat terén, és egy izgalmas, stoutos-porteres beütéssel ízvilágában. Bodzás, mangós, szegfűhöz hasonlatos aromája vérbeli IPA benyomását kelti, várakozással töltve el kóstolóját az ízét illetően. Az egyértelmű, hogy abban a pale ale sajátosságai domborodnak ki elsősorban; trópusi gyümölcsös, friss, komlós, karcos alapíz, melyet óvatosan simít el egy telt, malátás, árnyalatnyit pörkölt karakter. Szórakoztató darab. 

(Ratebeer link) 

Weltenburger Kloster Asam Bock

Weltenburger Kloster Asam Bock (6,9%): Krémes, vaníliás-aszalt gyümölcsös, gazdag illatokkal bír, sötétbarna színe fény felé tartva vöröses reflexeket csillant meg. Intenzíven malátás, karamelles, telt és zamatos íze van, melyben egy gyümölcsös vonal is megjelenik. Lekerekített ízjegyek, harmonikus jellemvonások, hamisítatlan bak karakter, mely a stílusok határvonalait némiképp összemosva rejti magában összetett jellegét. 

(Ratebeer link) 

Chouffe Bok 6666

Chouffe Bok 6666 (6,5%): Sötétréz színű bak a La Chouffe főzde háza tájáról, mely említésre méltó érzelmeket nemigen váltott ki belőlem. Illata csakúgy, mint íze, kissé visszafogott, malátás és enyhén édes, de igen szerény. Csipkés habja alól ízében visszaköszön a megszokott belga irányvonal élesztő tekintetében, melyhez egy kissé savanykás, enyhén száraz test társul közepes szénsavassággal. Kellemes főzet kiemelkedő jellemvonások nélkül, a jól kikövezett nyomvonal mentén haladó, tipikus belga értelmezésben. 

(Ratebeer link) 

Mikkeller Black

Mikkeller Black (18,1%): Vérbeli imperial stout-illata van, földes, erősen pörkölt kávés jellegzetességeket csillant meg egy leheletnyi édességgel megfűszerezve, melyek a meglepően tartós habpaplan alól kandikálnak ki. Érezhető még egy kevés gyógynövényes aroma is, valamint egy vékony alkoholos fátyol, összességében egy tömény masszivitás az, amit az illata produkál. 
Íze olyannyira továbbviszi ezt a robusztus karaktert, hogy minden egyes korty gránátként robban szét a szánkban. Incselkedő édességgel nyit, kellemes és sima, visszafogottan szénsavas test körvonalazódik, melyek aztán átadják helyüket egy gyógynövényes élű, sáros és karcos jellegnek, amit egy már-már epésen keserű végíz ural, mely ellentmondást nem tűrően, ordítva közeledik, hogy aztán elmosson minden, addig érezhető jellemvonást. Az alkohol természetesen ott trónol minden egyes szegletében az italnak, de nem olyan mértékben, mint az várható lenne egy 18%-os sör esetén. 
Izgalmas, jól összerakott alkotás, de nyilvánvalóan nem egy mindennapi fogyasztásra javasolt főzet ez. 

(Ratebeer link)