Mikkeller Beer Geek Vanilla Shake

Mikkeller Beer Geek Vanilla Shake (13,0%): Be kell, hogy valljam, a szirupszerű, motorolaj-stoutok mostanra a kedvenc szereplőimmé váltak a sörpaletta színes világában, és jelen típusról mindezt már akkor sejteni véltem, mikor leemeltem a polcról egy elképesztően felszerelkezett római sörboltban. 

A kupakjától megszabadítva a benne lakozó aromák vad rohanásba kezdenek széthintve a levegőben bársonyos vanília, erős étcsokoládé és platónyi kávébab illatát. Ilyen masszív jegyekkel ritkán találkozhatunk, ezért élvezzük ki jól a pillanatot. Szinte harapható tőlük a levegő, tapintható a jelenlétük az éterben. 

Amennyiben ezt követően egy olajos, krémes textúrájú, elkészített kávéhoz hasonlatos, félúton mégis vaníliaturmixba váltó, desszertszerű hatásra számítunk, nem járunk messze az igazságtól. Ahhoz csupán annyi tartozik még, amit a selymes fűszerezettség az imént felvázolt kombinációhoz hozzátesz... Varázslatos harmónia, szűnni nem akaró intenzitás, ámulatba ejtően bársonyos összhatás. 

Az egyik legjobb sör, amit valaha ittam, viszont annak, aki idegenkedik a kellőképpen kifinomult és elegáns szerkezetben megvalósuló, ámbár tagadhatatlanul édes ízektől, semmi esetre sem lesz a szíve csücske. Bár ez a mondat egy ilyen kaliberű sör vonatkozásában még így leírva is szentségtörésnek hangzik... 

(Ratebeer link)

Dogfish Head Raison D'Étre

Dogfish Head Raison D'Étre (8,0%): A Dogfish Head újabb gyöngyszemének mély mahagóni színe belga quadrupelek illatát idézi, voltaképpen egy igazi piknikkosár kandiscukros fügével, mazsolával, kékszőlővel és keksszel. Az előbbiek folyékony kivitele is igen megnyerő, a keret pedig, melyben testet ölt a komponensek szövetsége, elképesztően sima, krémes és árnyalt. Maláta, barnacukor, csonthéjas termések és túlérett banános ízek egyvelege, melyek olyannyira elegánsan simulnak össze egy likőrös halmazba, hogy egy cseppet sem tűnik émelyítőnek, eltúlzottnak a végeredmény. 

Valódi specialitás, ami magán hordozza a vörösborok jellemvonásait is, összességében azonban mégis a belga erős ale-ek családjába tartozik, a műfajteremtő darabok némelyikétől egy fokkal talán még kifinomultabb karakterrel. 

(Ratebeer link)

Amager Hr. Frederiksen

Amager Hr. Frederiksen (10,5%): Az Amager sörfőzde zászlóshajójaként ismert főzet, mely a sörközpontú oldalak pontszámai alapján hazája mezőnyében igen előkelő helyet foglal el, de illusztris vendégnek számít bármilyen nemzetiségű sörkedvelő nyelőcsövén. Kiadós, zömök aromák szállíingóznak komótosan, kávé és étcsokoládé fenséges és masszív illatát hordozva magukon. Testes, karakteres ízvilágát az előzőekben felsorolt komponenseken kívül karamella, pörkölt aromák tömkelege, elegánsan krémes zamatok alkotják az alkohol behemót érzete nélkül. A szívemnek oly kedves amerikai típusú imperial stout ízhatását produkálja, mely számomra a típus alfája és omegája, annak azonban egy lágyabb, kevésbé vad változatát nyújtja. Királyi ízek egyvelege...

(Ratebeer link) 

Brewfist Spaceman

Brewfist Spaceman (7,0%): Átütő illatokkal indít, erdei bogyós, gyantás aromák hívogatnak kóstolásra, amit végül mangós, déli gyümölcsös zamatokkal hálálnak meg. Telt ízű, a száj minden egyes szegletét betöltő karakter, mely egyébként nem túl vad, vagy elementáris erejű, inkább lenyűgözően elegáns, kifinomult ízharmóniát eredményező jellegű. Elismerésre méltó olasz india pale ale. 

(Ratebeer link)

Oakham Ales Inferno

 

Oakham Ales Inferno (4,4%): Remekbe szabott, virágszirmos illatok, akácos aromák, száraz befejezésű, teljes értékű test, amelyben leginkább a citrusos, üdítően friss, gyümölcsös ízjegyek teljesednek ki. Ennél tökéletesebb szomjoltó talán nem is létezik a sörszerető közönség számára, mindemellett természetesen megfelelően intenzív és komplex aromákkal bír ahhoz, hogy minden kortyát kellő mértékben kiélvezhessük, és hosszasan ízlelgessük. Szinte tökéletes főzet. 

(Ratebeer link) 

Abita Turbodog

Abita Turbodog (5,6%): Sötétbarna, kávészínű sör ujjnyi vastag, bézs habpaplannal. Bátortalan aroma egy halványan kávés, kissé füves színezettel, melyhez egy tejkaramellás, mérsékelt, ámde méretes buborékokkal tarkított szénsavtartalmú, voltaképpen említésre méltó, vagy kiugró ízjegyek nélküli, mégis barátságos jellegű test társul. Semmi különleges, mindenesetre összeszedett és sima, finom barna sörös ízhatás.

(Ratebeer link)

Lost Coast Alleycat Amber Ale

Lost Coast Alleycat Amber Ale (5,5%): Borostyán színben tündöklő ital egy nagy adag karamellás, mézes és fűszeres beütéssel, friss, fenyős-komlós illatokkal. Íze kiegyensúlyozott, füves árnyalatú, kellőképpen édes, de leginkább mérsékelten száraz. Közepes szénsavtartalma mögül fanyar gyümölcsök, eperlekvár, kelttésztás jegyek bontakoznak ki. Jól összerakott, apró kortyokban is sokat nyújtó, de vehemensebb, ivótempóban is remekül élvezhető alkotás. 

(Ratebeer link) 

Rogue Dead Guy Ale

Rogue Dead Guy Ale (6,6%): Szivárványszínű illata sok jót ígér a továbbiakat illetően, ez az intenzitás és komplex aroma egy bak sörnek sosem válik hátrányára, ha egyáltalán van, amelyiknek nem tesz jót. Linzer, frissen sült kenyér, vajkaramella, csipetnyi likőrösség, harapható illatjegyek. Ezek az egymásba karoló, stabil aromák idővel azonban némiképp összeesnek, a hőmérséklete túlzott emelkedése sajnos nem tesz jót neki, bár nyilvánvalóan ezen tulajdonságában is sok hasonlóságot mutat a többi söritallal. 
A lehetőségekhez képest a körülményektől elvonatkoztatva kissé mézes, virágos, fűszeres és alkoholos, kenyérhéjas szerkezet bontakozik ki egy jól körülhatárolható grillázsos, karamellás keretben, amihez később egy füves savanykásság is csatlakozik. Szerethető karakterű, jól eltalált ízvilág, valódi természetét azonban érdemes lenne a teszt során rendelkezésre álló feltételektől eltérően olyan körülmények között felfedezni, ahol a nyári hőségben megemelkedett hőmérsékletét fogyasztáshoz alkalmas mértékűre csökkenthetnénk le. 

(Ratebeer link) 

Dogfish Head Midas Touch Golden Elixir

Dogfish Head Midas Touch Golden Elixir (9,0%): Egy üveg Dogfish Head beszerzése szinte elérhetetlen álomnak tűnhet egy honi sörszerető számára, így talán mondanom sem kell, mekkora előnnyel indul szimpátia terén egy ehhez hasonló kaliberű, misztikus főzet a tesztelés során. 

A legendás ital történetéhez csak annyit, hogy a leírás alapján a sör a Midasz király sírjában talált ivóedény-maradványon feltüntetett recepten alapul. Így fogjunk hát hozzá kóstolásához. 

Stílszerűen aranyszínű testéből apró szemű gejzírként törnek elő a szénsavmolekulák, felvezetve az intenzív illatokat, melyeket a palack felnyitása után rögvest megérezhetünk. Belga élesztő és marcipán, cseppnyi alkohol aromái ezek, mely összhatás egyébként már meglehetősen ismerős lehet számunkra belga sörös tapasztalataink alapján. Testes, markánsan édes ital képét vetítik előre, ami az első korty után rögtön beigazolódni is látszik azzal a toldalékkal, amit a komlós utóíz hiánya, illetve a végső fázisként előálló szakasz virágmézhez hasonló jellemvonása okoz. 

A komló jelenlétét tehát ez esetben eredménytelenül kutatjuk, annál intenzívebb viszont az ennek megszokott helyét időben megelőző ízhatás. Némi fűszerezettséget is felfedezni vélhetünk, mely ez esetben a leírás szerint a sáfrány kellene, hogy legyen. Alkoholos jellege idővel egyre inkább előtérbe kerül, így téve még inkább likőrössé az egyébként is desszertszerű főzetet. 

Megjegyezhető, érdekes jelenség, mindenképpen örömteli dolog egy ilyen üveg felnyitása. 

(Ratebeer link) 

Orkney Skull Splitter

Orkney Skull Splitter (8,5%): Már csak frappáns és jellegzetes címkéi miatt is vágyaim tárgya volt, így meglehetősen elégedett voltam, amikor végül sikerült megkaparintanom egyet a skót főzde termékei közül. 

Felnyitásakor mazsola és vadvirágok aromája szűrődik ki, barley wine-szerű zamatok indulnak útjukra. Kellemes, mandulás ízjegyek kerekednek ki gyümölcsös, likőrszerűen testes alapokon, majd lesz az egész íz-és aromakavalkád egy szertelen, szerethetően követhetetlen impulzusrengeteg, amiben vélhetően azért mindenki talál kedvére való komponenst. 

Ez az ital egyébiránt egy varázslatos scotch ale, mely leginkább egy erős quadrupel finomított, barley wine jegyekkel beoltott változatának tekinthető, már ami a típusra jellemző ízbeli sajátosságokat illeti. 

(Ratebeer link)

Hitachino Nest Commemorative Ale

Hitachino Nest Commemorative Ale (8,0%): Az újév beköszöntének megünnepléséhez sörszerető ember keresve sem találna remekebb eszközt egy kifejezetten erre az alkalomra készített italnál. Ez a japán darab ugyanis az óév búcsúztatására, de leginkább az elkövetkezendő esztendő tiszteletére főzetett olyan hozzávalók felhasználásával, mint a vanília, koriander, narancshéj, szerecsendió és szegfűszeg. 

Illata is ezen komponensek nyüzsgő egyvelege, melyben leginkább a belga vonalas koriander, valamint az ünnepi jelleget erősítendő fahéj csípőskés fűszeressége és a szerecsendió sima, kerekded és telt aromája fedezhető fel. Ujjnyi vastag habrétege hamar tovatűnik, ám egy vékony karima egészen a végsőkig megmarad, így képezi díszét a tiszta, rézszínű italnak. Élénk, gazdag kortyait élvezhetjük aztán a kóstolása során, melyek rendre hozzájárulnak az újév első napjának megszínesítéséhez, ehhez pedig az eszköztárat a címkéjén felsorolt komponensek szolgáltatják. Az alapvetően édes hangulatú festővászonra sorban érkeznek az árnyalatok; a vaníliás, karamelles, tejszínes krémességet korianderes fűszeresség pezsdíti fel, majd újból elsimul a kompozíció a fahéj és szerecsendió szétáradó aromáitól. 

Annak ellenére, hogy összességében egy igen édes főzetről van szó, az összkép egyáltalán nem lesz nyomasztó és kiegyensúlyozatlan, az ízek remekül olvadnak össze, az ünnepi hangvétel pedig korántsem lesz erőltetett, vagy művi. Kiegyensúlyozott jellege ideális lehet az új esztendő eljövetele okozta felindultság enyhítésére, jelentsen ez bármit is. Igazán magával ragadó alkotás a japánok háza tájáról. 

(Ratebeer link)

2013 legjobb főzetei

A blog eddigi hagyományaitól kicsit eltérve arra gondoltam, szerencsére elegendő mennyiségű anyagból válogathatok ahhoz, hogy az év végi számadások és visszatekintések menetét követve jómagam is összegezzem a 2013. év tapasztalatait, és anélkül, hogy ismételt, vagy megelőlegezett jellemzésekbe kezdenék a kiválasztott darabok tekintetében, megnevezzem a legrokonszenvesebb típusokat az általam leginkább kedvelt kategóriákon belül, valamint egy kevésbé rendszerezett keretben, amolyan ötletszerű jelleggel is válogassak a sikeresnek ítélt főzetek között. 

Így történt, hogy kiválasztottam tíz-tíz darabot az IPA/imperial IPA, valamint a stout/imperial stout műfaj képviselői közül, továbbá összeszedtem a 2013-ban kóstolt tíz leginkább kedvelt, továbbá a három legkülönlegesebb sört, melyeket stílusbeli összetartozásuk nem, kiemelt értékkel bíró jellegük azonban kétségtelenül összeköt. 

Az egyes kategóriák gyöngyszemei - a ratebeer.com felületére mutató linkekkel - az alábbiak.

 TOP 10 india pale ale/imperial india pale ale 

Evil Twin Disco Beer

Ska Modus Hoperandi

Goose Island India Pale Ale 

Wild Beer Madness IPA

High Water Retribütion Imperial IPA 

Lost Coast Indica India Pale Ale 

Brewfist Spaceman 

Founders All Day IPA 

Sierra Nevada Northern Hemisphere Harvest 

Shipyard Monkey Fist IPA 

TOP 10 stout/imperial stout 

Struise Black Damnation III - Black Mes 

Mikkeller Beer Geek Vanilla Shake 

De Molen Larie & Apekool 

BrewDog Christmas Paradox 2012 

Evil Twin Even More Jesus 

Amager Hr. Frederiksen 

Mikkeller Black 

Anderson Valley Bourbon Barrel Stout 

Maui Brewing Aloha B’ak’tun 

Sierra Nevada Narwhal Imperial Stout 

TOP 10 egyéb 

De Molen Tsarina Esra Imperial Porter - imperial porter

Harviestoun Ola Dubh 30 Special Reserve - old ale

The Bruery Autumn Maple - brown ale (spice/herb/vegetable)

Moor Old Freddy Walker - old ale

Dogfish Head Raison D'Étre - belgian strong ale

Mikkeller/Three Floyds Boogoop - barley wine

Orkney Skull Splitter - scotch ale

Birra del Borgo Duchessa - saison

Bear Republic Red Rocket Ale - amber ale

Oakham Ales Inferno - golden ale

TOP 3 speciális 

BrewDog Watt Dickie - eisbock

Jolly Pumpkin Noel de Calabaza - belgian strong ale (véleményem szerint sour ale)

Alaskan Smoked Porter 2012 - smoked porter

Karácsony 2013 - Ridgeway Insanely Bad Elf

Ridgeway Insanely Bad Elf (11,2%): Kitöltéskor borostyán színben úszik, igen tiszta, átlátszó, habja tört fehér. Mindeközben pedig alig győzzük csodálni, amint a Mikulás édességes zsákjának aromái köszönnek vissza ahhoz hasonlóan változatos jelleggel: illatos cukorkák, mézes alma, karamell és fenyőág, valamint - gondolva a felnőttekre - egy izmos mennyiségű likőrösség. 

Félő, hogy kissé talán túl sok lesz ez így, ezért óvatosan kortyolunk bele. Azt azonban már az első, szánkban történő megforgatása alatt leszögezhetjük, hogy óvatosságunk nem volt hiábavaló. A sziruposság óriásléptékben közelít, olajosan, meglehetősen mérsékelt szénsavtartalomba ágyazva, és mint az lenni szokott, az első kortyok lenyelése után válik megítélhetővé végül a karácsonyi süteményestál-jellegének kicsengése. 

Az mindenesetre sokat segít rajta, hogy a komló fenyős, gyantás karaktere megpróbálja kissé karcosítani a desszertszerű képet, ám összességében igencsak instabil az édességgyár szerkezete. Vannak kortyok, amelyek során határozottan összeszedettnek véljük a kompozíciót, legtöbbször azonban a porcukros szirupfolyam komótos, de ellenállhatatlan sodrása ragad el mindent, s az ember csak arra gondolhat, karácsonykor megengedhet magának egy mártózást benne. 

(Ratebeer link)

Karácsony 2013 - Anchor Our Special Ale 2013

Anchor Our Special Ale 2013 (5,5%): A tavaly előtti évhez hasonlóan most is beszereztem egyet az Anchor aktuális ünnepi főzetéből, tudniillik ez a karácsonyi ital minden évben változik, a készítése során alkalmazott receptúra évről-évre megújul, lényegében tehát egy új sör tesztelésének láthattam neki. 

A 2011-es verzióban emlékezetem szerint a pörkölt malátás jelleg domborodott ki, az idei főzet azonban már a fűszeres jegyek jelenlététől hangos mind illatában, mind ízében. Talán csak a színe maradt változatlan, egyébként pedig egy gyönyörű téli köntösbe öltöztetett, ánizsos illatokkal megspékelt, kerekded és édeskés, bársonyosan sima, medvecukros zamatokkal átitatott itallá vált az idei évre. 

Én tagadhatatlanul oda vagyok az ilyesfajta speciális ízvilágért, ha másért nem, hát azért, mert karácsony van, s legalább ilyenkor elvártként kezelem az évszakhoz kötődő hozzávalók jelenlétét az ünnepi italokban. Hiszen mi másért is keresné az ember a karácsonyi kiadásokat minden egyes évben, ha nem az okból kifolyólag, mert kézenfekvő eszközként szolgálnak arra, hogy a szürke hétköznapok igájából kitörve a sokszor jellegtelen és egyhangú folyamatokat legalább az évnek ezen szakában megszínesítsék, a kamrákat ünneplőbe öltöztessék, a megfáradt ízlelőbimbókat pedig új életre keltsék. Ebben a tekintetben azt kell, hogy mondjam, ez a főzet kiállta a próbát, és az előző feltételeknek maradéktalanul megfelelve csalt mosolyt az arcomra kóstolása közben. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Bristol Beer Factory Bristletoe

Bristol Beer Factory Bristletoe (4,3%): A bristoli főzde marketingeseinek vélhetően nem okozott sok álmatlan éjszakát ünnepi italuk címkéjének a megtervezése, ezt a részt talán elegánsan át is ugorhatjuk. Az illatok terén nyújtott teljesítmény már sokkal rokonszenvesebb, a kólaszínű testből fűszeres élesztő, üde és gyümölcsös maláta aromája somfordál elő, amit sietve meg is hosszabbítunk az első kortyok során előálló élménnyel, melyben a prímet szintén a banános, mazsolás díszítőelemek viszik az egyébként meglehetősen telt és strukturált jellegű, tartalmas italban. 

A selymesen gabonás testet lágyan cifrázzák ki a rendkívül apró szemű, és letompított hegyű szénsavmolekulák, bársonyosan terül szét a szánkban a malátás ízfolyam, amit aztán pókhálószerűen fon körbe a gyógynövényes, karcosan füves komló szigorú karaktere, miközben az összhatást remekül árnyalja az aszalt gyümölcsök élénk játéka. Élvezetes, egyszerű és mégis izgalmas darab. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - BrewDog Christmas Paradox 2012

BrewDog Christmas Paradox 2012 (15,0%): A BrewDog Paradox-sorozata karácsonyi darabjának már a külleme is valami fenomenális ízélményt szavatol, árulkodó megjelenése csúcskaliberű főzet testet öltését hirdeti. Mélyfekete, olajos teste sziruposan folyik a pohárba, sárgásbarna habja pedig tovább fokozza a vizuális élményt. 

A himalájai magaslatokra történő fölkapaszkodás jegyében eltelő percek a semmihez nem fogható illatáradat berobbanásával kezdődnek, melyek teljességgel bearanyozzák az innentől kezdve már biztosra vetten mennyei ízekhez vezető ösvényt. Kolibriszínű aromái a létező legelemibb jelleggel törnek ránk, azt az érzetet keltve a letaglózott szemlélőben, hogy ennél intenzívebb hatást természetes úton már nem lehet elérni. A legsűrűbb imperial stout-aromák keretében az antik fahordós jegyekkel átitatott, túlérett és olvasztott csokoládéban megforgatott gyümölcsök, az elmaradhatatlan vanília és egy letagadhatatlan rumos beütés lép a színre, mindez ezerféle sorrendben és változatban, egyszerűen leírhatatlan. 

A testesség netovábbja tárul elénk aztán, már a szánkban megforgatva is édes, mint egy likőrben úszó aszaltgyümölcs-kosár csokoládéval fogyasztva, puha és selymesen csúszó testének minden egyes kortya varázslatosan sokszínű, az alkohol kellemesen bizsergető jellege pedig határozottan, de nem tolakodóan egyengeti az ízfolyam kacskaringós útját.

Talán volt már rá alkalom, hogy ezt nyilatkoztam, de amennyiben ez már megtörtént, most ismét nagyon közel állok hozzá, hogy kimondjam, ez a legjobb sör, amit életemben ittam. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Ilkley Mary Christmas

Ilkley Mary Christmas (4,7%): Tükrös, kristálytiszta aranyszínén puha, fehér hab telepszik, majd pedig némi német lageres aromát csillant meg előttünk, de ez még éppen csak a legelső másodpercek történései között szerepel. Ezután egyre összetettebb illatok csapata kezd megalakulni, zöld hangulatú, frissen nyírt füves jegyek keverednek egy édesen gyümölcsös, igen halvány likőrös beütéssel. 

Az édesség megjelenése egy ehhez hasonló küllemű és karakterű sör esetén veszélyes területnek minősül, az efféle hóbortoknak általában nem szokott pozitív kimenetele lenni az ízek minősége szempontjából. Ez esetben természetesen semmi balul sikerült mozzanatot nem tartalmaz a főzet, az üveg címkéjén felsorolt gyümölcsös, fűszeres és karibi rumos hangulat gond nélkül tetten érhető, bár leginkább az illatában, belekóstolva ugyanis kevésbé bohókás karakterrel szembesülünk. 

Kifinomult, kekszes és kenyérhéjas malátás ágyon ízgazdag, pikáns komlós fűszerezettség terül el, valamint egy egészen halvány, magasabb alkoholtartalmú italokra - akár rumra - jellemző likőrös édesség csillan meg rövid időre bájosan, elegánsan és sejtelmesen, semmi esetre sem hangsúlyosan. Ez utóbbi mozzanat leginkább a felnyitás utáni percekben érhető tetten, idővel a kezdeti visszafogott intenzitását is elveszti, és átadja helyét a pilzeni hangulatú komlók végjátékának.

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Jolly Pumpkin Noel de Calabaza

Jolly Pumpkin Noel de Calabaza (9,0%): A műfaj egy korábbi típusának elfogyasztása során ígéretet tettem arra, hogy a hasonló jellemvonásokkal bíró főzeteket a jövőben sem fogom visszautasítani. A hivatkozott kaszt a savanyú sörök családja, melynek egyik jeles képviselőjeként a Jolly Pumpkin főzőmestereinek karácsonyi üzemmódba kapcsolt alkotását volt alkalmam megkóstolni a hazai kereskedelem nyújtotta lehetőségeket örömmel kihasználva. Ha az általam korábban kipróbál, sour ale típusú főzetet szokatlannak találtam, a Noel de Calabaza esetén felesleges lenne megfelelő jelzők után kutatnom, legyen elég annyi, hogy ez valóban nem a középvonalas utat megtestesítő ital, mindenképpen szükségeltetik tehát egy nagy adag nyitottság és befogadó hajlam az igazán különleges sörök irányába. 

Mély mahagóni színe alól ismerősen csengő, belga tripeles illatok szabadulnak el, ám mielőtt még alkalmunk nyílna az aromák sokszínűségében gyönyörködni, elsőként mindenképpen megoldást kell találnunk a vulkánként kitörő, és vehemenciájából még hosszú percek elteltével sem vesztő habfergeteg megfékezésére. Amint látszólagos megnyugvást nyer az ellenállhatatlanul eleven ital, hagyjuk, hogy az aromák ezerszínű játéka beindítsa a fantáziánkat, és sorra törjenek elő az előidézett fanyar gyümölcsök és a fahordós karakter aromája, valamint a jellegzetes belga élesztő összetéveszthetetlen illata. Szinte ecetes savanyúsággal indít, a legszárazabb borok savas kicsengését idézi, ehhez csatlakozik aztán egy gyümölcsös él, melynek szintén a fanyar, citromleves karaktere domborodik ki leginkább. A szájösszehúzó hatás lehengerlő jellegű, a savanyúság lényegében uralja a terepet amellett, hogy a főzet egy rendkívül kiegyensúlyozott, kerek képet mutat. 

A szó legnemesebb értelmében vett különlegesség, egyszer mindenképpen megéri kipróbálni az efféle darabokra kevésbé fogékonyaknak is. 

(Ratebeer link) 

Karácsony 2013 - Cotleigh Red Nose Reinbeer

Cotleigh Red Nose Reinbeer (5,0%): Mustszínű főzet krémes habbal, borszerű, kissé fáradt és nehézkes, malátás alapokra építkező krétaporos illatokkal. A címkéje remek dekorációul szolgálhat az ünnepi díszbe öltöztetett karácsonyi asztalokon, színes és megnyerő motívumok. 

Közepesen testes, meglehetősen száraz, fanyar ízek jellemezte főzet, harsányan pörkölt maláta és camembert-szerű zamatok egyvelege, eléggé savas, terjedelmes és hosszan kitartó, tartalmasan kesernyés jegyek kombinációja. Önmagában egy eléggé egyedi, nosztalgikus karakterű ital, az előzőekben felsorolt jellemzők között azonban nem került említésre semmi olyan, ami következtetni engedne a szezonális jellegének indokoltságára. 

Legnagyobb sajnálatomra talán be kell, hogy lássam, ilyesfajta speciális jellemvonásokkal nem is igen rendelkezik. Mindemellett egy jól sikerült sörről van szó, az ünnepi ízek helyett érjük tehát be azzal a karácsonyi hangulattal, amit a külleme sugároz a dekoratív üvegnek. 

(Ratebeer link)

Karácsony 2013 - Rogue Santa's Private Reserve

Rogue Santa's Private Reserve (6,0%): Sokat sejtető, sötét borostyán színnel tűnik elő az üvegből, melyhez süteményes, juharszirupos édességű aromák csatlakoznak, egy markánsan megkomlózott ital illatának zászlóvivőiként. Azt már ebben a fázisban is leszögezhetjük, hogy nem egy kimondottan karácsonyi, fűszeres jellegű darabról van szó, hosszú percekig leginkább az ünnepi köntöse szolgáltatja csupán az alkalomhoz illő hangulatot, majd idővel kénytelenek leszünk az ízében munkálkodó, közepes testére ráfeszülő komlós játékot a gyanta, tobozok, és egyéb fenyős alkatrészek jelenléteként tudomásul venni, így téve kissé téliessé ezt az önmagában egyébként nagyszerű főzetet. 

Aki sokat kóstol az ebben az időszakban megszokott hozzávalókkal fűszerezett szívmelengető karácsonyi darabokból, annak minden bizonnyal felüdülés lehet egy efféle ital, én mindenesetre még az ünnepnapok beköszönte előtt láttam neki az elfogyasztásának, ezért némi hiányérzettel ugyan, ami a szezonális benyomásokat illeti, ám annál elégedettebben élveztem ki minden egyes kortyát a prémium kategóriás ízélmény jegyében. 

(Ratebeer link)