2018. június 16., szombat

Nøgne Ø # 1001


Nøgne Ø # 1001 (10,0%): Az 1000-es számú testvéréhez képest eltérő küllemű főzet szurokfekete olajruhát visel magán, leginkább egy testes imperial stout jellemvonásait hordozza kinézetében. Kávés, kakaóporos, vaníliás és pajkosan fűszeres illatpamacsok röppenek fel a kitöltést követően, tónusában inkább a sötétebb vonalakat erősítve. 
A kávés, étcsokoládés maláta vaskos kötegeit, a medvecukros nyalánkságok zömök karakterét csodásan élénkíti meg a fűszeres, túlérett gyümölcsök jelenléte, pikánsan édes hangulatát mesterien könnyítik ki a mandarinos, gyömbéres jegyek. Az alkohol jelenléte az ízében szinte észrevétlen marad, így mindamellett, hogy a főzet komoly, mint egy imperial stout, lenyűgözően könnyed módon színes is egyben. 
Tartalmas, összeszedett és vakítóan sokszínű, valódi jubileumi alkotás, mely bármely főzde repertoárjában megállná a helyét. 

2018. június 10., vasárnap

Nøgne Ø # 1000


Nøgne Ø # 1000 (10,0%): A mézszínű, enyhén opálos különlegesség az Ezeregyéjszaka meséinek hangulatát kívánja megidézni, melyhez speciális összetevőket, egzotikus fűszerek tömkelegét hívja segítségül. Aromái szinte megszínesítik a levegőt, miközben kamilla, levendula, nagy adag mézes gyömbér és egy árnyalatnyi banános-szegfűszeges élesztő illatai kapnak szárnyra. 
Lehengerlő a komponensek ezerarcú játéka, különb és a célnak jobban megfelelő illatszerkezetet nehezen lehetett volna megfaragni. Pezsgő, citromfüves-gyömbéres ízkavalkád ejt aztán rabul minket, amiben a bájosan édes maláta és borókabogyós komló játékát pazarul színesíti a különféle sejtelmes fűszerek, az édeskömény és koriander vibrálása, az áfonyás gyümölcsösség fanyar éle, majd egy kevés orvosságos karcosság tompa karaktere. 
Nagyszerűen eltalált, izgalmas ízvilág, melynek megfejtéséhez a 250 milliliternyi mennyiség talán kevésnek bizonyul majd, hiányérzetünk azonban semmi esetre sem lehet az elfogyasztása után. 

2018. június 3., vasárnap

Mikkeller George! Barrel Aged (Bourbon Edition)


Mikkeller George! Barrel Aged (Bourbon Edition) (12,1%): Pokolian fekete, áthatolhatatlanul sűrű testén egy szemernyi hab sem fejlődik, az igazán különleges sörök egyik fokmérője ez esetben is felütötte a fejét. Motorolajként folyik az öblös pohárba, megforgatva tapadós lenyomatot hagy annak falán. Elég, ha csak a közelében tartózkodunk, illatszerkezetéről akkor is tudomást szerzünk, s legyünk bár a leginkább laikusak is a témát illetően, a vaníilás-faháncsos, földes-kókuszos karaktert akkor is felfedezzük majd az illatjegyei között. 
Whisky szerkezete sejlik tehát fel, mint ahogy az várható is volt az előzetes információk alapján; átütő erejű prémium gabonapárlat súlyos lábnyomait követve juthatunk el imperial stoutos élményeink egyik mérföldkövéhez. Olvasztott, sós karamella, darált kávé, földes-vaníliás-kókuszos malátakoktél hangulatai versenyeznek intenzitásban, parázsló alkohol finom körvonala hálózza be az egyébként is kirobbanó testet. 
Nem az a fajta ital, amely valamely cselekvés kísérőjeként szolgál, megérdemli a kitüntetett figyelmet. Éppen ezért, s mert a szerkezete nem az a könnyen megfejthető fajta, érdemes bőkezűnek lenni a kortyok számát illetően, hogy minél tovább tartson a varázslat. 

2018. május 27., vasárnap

Bridge Road / Nøgne Ø Aurora Australis


Bridge Road / Nøgne Ø Aurora Australis (11,0%): A Nøgne Ø quadrupele Ausztráliában, a Bridge Road főzde falai között kelt életre, majd nemesedett a Norvégia felé tartó hajóút során vörösboros hordókban. Intenzív habkitöréssel ad bizonyosságot élettel teli karaktere felől, a laza szerkezetű, ám kellően tartós, puha és krémes habfolyam méltó díszét képezi a festői testnek, mely enyhe rubinvörös beütéssel bíró, mélybarna színben tündököl. 
Varázslatos aromái között az ódon vörösbor bársonyos ölelésében fürdőző mályvacukor, szivárványos élesztő és sziporkázó maláta körvonalai tűnnek fel, összességében egy flamand fanyar ale benyomását keltve. Belekortyolva örömmel nyugtázhatjuk, milyen mesteri módon sikerült kordában tartani az előzmények alapján megzabolázhatatlannak is könnyedén elképzelhető jegyek sokaságát. A sokszínűség itt valóban megtervezett formát ölt, így a leírva kissé kuszának ható elemek - melyek között a füstös feketecseresznye-fagylalt tompa, desszertszerű hatása, illetve a cseppnyi savanyú beütés élesítő jellegű, autentikus belga karaktere is felfedezhető - remekül megférnek egymás mellett. 
Kivételes főzet, újszerű felfogásban készült quadrupel, melynek mélysége némelyekben talán tériszonyt ébreszt, s bár végtelen határainak feltérképezése kemény próbatétel elé állítja a meghökkent közönséget, megbirkózni a feladattal kifizetődő vállalkozásnak tűnik. 

2018. május 22., kedd

Struise Rio Reserva


Struise Rio Reserva (11,0%): Újabb, immáron a sokadik Struise remekmű, amire sikerült rátennem a kezem, ez esetben egy 2011-ben főzött belga quadrupel, melynek legfontosabb jellegzetessége, hogy egy évet Tour Baladoz hordóban pihent, majd Kentucky-beli bourbon hordók szolgáltak lakhelyéül, végül pedig újabb három hónap segítette a nemesedésben a főzde falain belül. Az előéletének ismerete nem utolsó szempont, ha súlyos összetettségét megérteni szándékozunk. 
A benyomások olajozott terepen alakulnak meg: a szokásos Struise-szín, krémes hab, megnyerő küllem. A vörösboros, tompa, kerekded jegyek lágyan fonódnak össze a whiskey élesebb, hirtelen aromáival, amik sokszínűségben bármely itallal felveszik a versenyt, a legnagyobb súllyal talán mégis a vaníliás-kókuszos, tölgyfacsipszes, mézédes malátás hangulatok esnek a latba. 
Rég ittam már olyan sört, amelynek ne lett volna semmi mondanivalója; természetesen ez a főzet sem volt kivétel. Vibráló, komplex ízjegyek kerekednek ki a malátaszirup komótosan csordogáló, mégis nagy erőt sugárzó folyamából, az érlelés különleges értéket ad az egyébként sem mindennapi italhoz. 
A Rio Reserva egyszerre sugározza örök érvényű, klasszikus stílusba öltöztetett, egyszersmind a változásokra fogékony közönség számára készült, az aktuális trendnek mindenben megfelelő főzet képét. 

2018. május 13., vasárnap

Brooklyn Black Chocolate Stout


Brooklyn Black Chocolate Stout (10,0%): Nesztelenül suhan a pohárba az éjfekete testű csokoládé-stout, valóban egy pisszenést sem hallat, mintha csak olajat töltenénk ki. Fenomenális illatai gőzölgő csokoládéval frissen bevont nápolyi aromáival kenik meg a levegőt, kerekded szemű, kávéval locsolt pörkölt maláta képe tárul elénk hirtelen. Selymes kortyai meglepetésszerű élénkség hordozói, néhol mintha pikáns paprika jegyei is megcsillannának az olvasztott étcsokoládé, kakaóbab nehéz szerkezetén keresztül. 
A jól megszokott bársonyos, enyhén vaníliás árnyalatú, desszertszerű ízfolyamnak leginkább a kivételesen sötét tónusú sodrása erőteljes, a telt karakterű, csemegeszerű hangulatokat jól kivehető komlós végkicsengés viszi el a marconább, férfiasabb irányba. A Brooklyn főzde egyik zászlóshajójaként hatékonyan ötvözi a populárisabb, közönségkedvenc imázst a speciális igényeket is kielégítő, rendhagyó irányvonallal. A maga nemében egészen kiváló alkotásról van szó. 

2018. május 6., vasárnap

Struise XXX Rogge Tripel (Bourbon Barrel Aged)


Struise XXX Rogge Tripel (Bourbon Barrel Aged) (10,0%): A Struise alkotásaiban egyszerűen nem lehet csalódni, egy 2013-as évjáratú, bourbon hordóban érlelt 10%-os tripel esetén ez az állítás anélkül is hatványozottan igaz, hogy akár egy kortyot is ittunk volna a becses főzetből. Paplanszerű, tömött és nehéz, krémszínű habja iránymutató jelleggel telepszik rá a sörre, melynek színe maga a tökély, teltséget, komplexitást, zamatokat sugároz.
Férfiparfümös, színes cukorkás, aszalt trópusi gyümölcsös és marcipános aromái érett karakterek súlyát cipelik magukon, prémium minőségű alkoholok illata terjeng a levegőben. Ha már alkohol, a 10 százalék lényegében észrevehetetlen marad, ahogyan azt már megszokhattuk, az ámulatba esés mégis minden alkalommal megtörténik. Kiegyensúlyozott teste a tonnányi ízjegy súlya alatt sem roppan össze, ez a simaság és elegancia egyszerűen utánozhatatlan. Ami a bornál a must, a sör esetében az a Struise apátsági jellegű főzeteinek összessége. 
Ódon komponensek kirobbanóan ízletes szövevénye, melyben az aszalt déli gyümölcsök, szilva, mazsola, vanília, mézédes maláta és érett tölgyfaháncs, fajsúlyos, ámde simulékony alkohol összeölelkezése magával ragadóan egyedi képet alkot. 

2018. május 1., kedd

Kulmbacher Eisbock


Kulmbacher Eisbock (9,2%): Karamellizált cukor színű eisbock a Kulmbachertől, mellyel érdemes úgy bánnunk, mint a kategória harmadik legjobb főzetével, a Ratebeer adatai alapján. Vékonyka hab telepszik az italra a pohárba töltést követően, megforgatva olajos lenyomatot hagyva csúszik le az üveg falán. Édes, marcipános hangulatú maláta felhője öleli körbe az illatokat, melyek között a szárított sárgabarack, mazsola, aszalt szilva és datolya aromái rajzolódnak ki a legtisztábban, összességében egy szertelenül vibráló gyümölcslikőr jellegét öltve. 
Elegánsan tüzes, összeszedett kortyai komplex és természetes zamatait adják az aszalványok, mandulás csemegék gömbölyű karaktere, illetve az alkoholos és komlós keserűség visszafogott jegyei nyújtotta hangulatok vidám egyvelegének. Valódi egyéniség rejtőzik a palackban, mely szabadjára engedve sem vetkőzi le kifinomult jellemét. 

2018. április 22., vasárnap

De Molen Mooi & Meedogenloos


De Molen Mooi & Meedogenloos (10,2%): Gesztenyebarna főzetünk sűrű, hömpölygő folyamként tör fel az üveg mélyéről, kicsattanó mazsola, mézédes fekete cseresznye, bársonyos élesztő köntösében fürdőzve. Igazi érett aromakompozíció, melyben a De Molenhez méltón, mesteri módon keverednek a stílusjegyek, hogy összességében egy egészen újszerű, parádésan egyedi kompozíció vonalai rajzolódjanak ki. Meglehetősen szerény szénsavtartalom keretébe ágyazva csodálhatjuk meg a pazar komponensek játékát, a befőttszerű ízhatást eredményező, meggylével locsolt cseresznyefagylalt mézédes malátára kent krémes szerkezetét. Amellett, hogy a belga beütés tagadhatatlan, üdesége és összetéveszthetetlenül eredeti jellemvonásai megfoghatatlan alkotássá teszik az ezerszínű főzetet. 

2018. április 15., vasárnap

Mikkeller Frelser


Mikkeller Frelser (11,0%): Sötét, rubinos árnyalatokat megcsillantó testtel tűnik elő a duplabakként megjelölt Mikkeller specialitás, ujjnyi vastag, bézs színű habot produkálva. Kissé meglepő módon leginkább fekete ipák tapasztalása során felbukkanó sötét hangulatú, egyszerre pirított és komlós világú, növényes aromájú, ázott szegfűszáras jegyeket megcsillantó illatok kerülnek előtérbe, melyek mellett egy kevés karamell és csokoládéba burkolt maláta is leteszi vaskos kontúrral meghúzott névjegyét. 
Közepes testét éjfekete csokoládé, ízlésesen pörkölt maláta, nem utolsó sorban pedig karcos komló szerkezete feszíti meg, mely utóbbi elem számomra legalábbis igencsak főszereplője az előadásnak. Korántsem állítom, hogy stílusidegen jegyek uralmától terhes főzettel van dolgunk, mindenesetre egy, a szokásosnál talán komló-központúbb alkotásról beszélhetünk, már amennyiben utunkat a duplabakok specifikus komponensei által kitaposott ösvényen kívánjuk bejárni. 
A dán Megváltó ez esetben és ebben az értelemben tehát nem feltétlenül mutat rokonságot német megfelelőjével, s bár összességében egy remek italról van szó, ha a kategória keretein belül szemlélődve járunk el, nem biztos, hogy otthonosan érezzük majd magunkat. Ettől elvonatkoztatva azonban feltétlenül megéri elmerülni a kakaós, pirított magvas, karamellás és szigorú arculatú komlós egyvelegben, mely önmagában véve egy szertelenül hibátlan remekmű. 

2018. április 8., vasárnap

Lost Abbey Lost and Found


Lost Abbey Lost and Found (8,0%): Lágy és példaértékűen krémes habot fejleszt a Lost Abbey dubbele, sötét karamell színe csalogató illatokat rejt, törökméz és füge, mogyoró és mazsola, banános élesztő egyenes aromái bukkannak fel egyszerre. Komoly tartalom fogad minket ezt követően, a krémes illatokat határozottan élénk, kiegyensúlyozott és kerek mondanivalójú szerkezet követi. 
Friss zamatú, élettel teli dubbel, melyben a lágyan pörkölt maláta és puha, selyemcukor-forgáccsal megszórt élesztő karaktere domborodik ki leginkább, nem nélkülözve viszont a komló jól felismerhető lenyomatát. Leginkább mégis amolyan belga stílustanulmányként funkcionál, ahol a kategória ismérveinek minden fontos komponense képviselteti magát, kiugróan egyedi jellemvonások nélküli, klasszikusan elegáns apátsági jellegű főzetet alkotva. 

2018. április 2., hétfő

Fuller’s Vintage Ale 2006


Fuller’s Vintage Ale 2006 (8,5%): Nem tudom, hogy ittam-e már valaha kilenc éves sört (az elfogyasztás 2015-ben történt), mindenesetre elgondolkodtam azon is, hogy a tízes szám vonatkozásában tegyem fel a kérdést egy év múlva, ekkora türelemmel azonban jelen pillanatban nem rendelkezem. 
Árpaborhoz hasonlatos árnyalatban tetszeleg a koros angol főzet, melyhez a leírás alapján csakis a legnemesebb összetevőket használták a mesterek. Sugárzik belőle az érettség jellege, az aszalványok, mézédes maláta, must, mazsola és marcipán koktéljának matt aromái megszínesítik a levegőt. Az idő vasfoga képtelen volt megrágni a vibráló test élénk szerkezetét, jótékony harapdálásai azonban cseppet sem váltak kárára a főzetnek.
Mérsékelten száraz karakter lapul meg a kompozíció közepén, mely körül félédes fehérbor, barley wine, vehemensebb tripel és visszafogott quadrupel jegyei egyaránt megcsillantják bájukat; brit és belga stílusú kavalkád olvad remek harmóniába. A korábban említett aromák mindegyike megtapasztalhatóvá válik az ízlelőbimbók számára is - karakteresen komlózott mazsolalé komplex, elegáns alkoholokkal fürdetett hangulata gömbölyű vonalaival festi meg a vásznat, mély és tartalmas kortyokkal ajándékozza meg szerencsés fogyasztóit. 

2018. március 25., vasárnap

Nómada Royal Porter


Nómada Royal Porter (10,0%): Kávészínű spanyol főzet, mely exkluzivitást ígérő feliratokkal tarkított üvegéből lényegében másodperceken belül nullára redukálódó habbal kerül elő. Olajos, közepesen telt kontúrokat láttat, vehemens faháncsos, desszertszerű komponensekkel kiszínezett, kakaó-vaníila-kávé fekete cseresznyés ízesítésű koktéljának illatarzenálja tárul elénk rövid időn belül. 
Összeszedett, komoly ízvilág, nem az a szertelen, mégis kegyelmet nem ismerő jelleg, tekintélye leginkább kiegyensúlyozottan markáns jellemvonásaiból adódik. Az imperial jelző minden kétséget kizáróan elfér a porteren, a felépítmény kellően erős alapokon áll ahhoz, hogy megbírjon egy vehemensebb stílusú alkotást is. Pörkölt zamatok tömkelege, kávés, közepesen száraz, ám meglehetősen telt ízjegyek hada bontakozik ki kortyolgatása közben, karcos kesernyéje újabb marcona vonásokkal ruházza fel az italt. A sötétebb tónusokat némiképp mérséklik a mindvégig a háttérben munkálkodó aszalt gyümölcsös, vaníliás édességű árnyképek, összességében egy karakteres és megjegyezhető hangulatot biztosítva a főzetnek. 

2018. március 18., vasárnap

Camerons Deviator Doppelbock - Bourbon Barrel Aged


Camerons Deviator Doppelbock - Bourbon Barrel Aged (8,6%): Ismét egy kanadai főzettel akadtam össze a Deviator nevű duplabak személyében, melynek kólaszínű teste nem mindennapi, levegőztetve kecses vonalú aromákat villant meg. Krémes, fahordós jellegű vanília, bourbon jegyek kompozíciója kel életre, izgalmakkal teli illatjegyek lágy karaktere gondoskodik a hangulatos bevezetőről.
Duplabak lévén igen egyedinek tekinthető ízvilága viszi tovább a meglepetésszerű hangulatot, közepesen száraz, whisky-központú szerkezete apró buborékokkal szellőztetett, krémes kortyokban teljesedik ki. Tölgyfaháncs, cukormentes vaníliafagylalt, pirított malátafolyam egyvelege kiegyensúlyozott komlós zárással búcsúzik, mely talán nem a legmeggyőzőbb példája az autentikus duplabak-stílusnak, s nem kell hozzá túl nagy képzelőerő, hogy a stoutos irányvonal mentén kirajzolódó típusok képét is felfedezhessük ízlelgetése során, a maga nemében mégis egy kivételesen nagyszerű főzet, mely leginkább jó pár, levegőztetve eltöltött perc után tárja elénk valódi értékét. 

2018. március 11., vasárnap

Evil Twin I Love You With My Stout


Evil Twin I Love You With My Stout (12,0%): Imperial stouthoz mérten közepes testtel csordogál a pohárba a kólaszínű dán-amerikai főzet, orrbavágó aromái átütő erővel közvetítik a kávé és kakaó részegítő mondanivalóját, vastag kontúrokkal meghúzott, gömbölyded illatjegyeinek súlya uralja a teret, alkohollal hímzett jellemvonásai stift formájú ragasztóanyag cseppet sem visszatetszést keltő, kókuszos hangulatú emlékképeket idéz. A számomra tökéletesnek tetsző test desszertszerűen telt, keserédes zamatokkal átitatott, fás és pörkölt, cukorral fogyasztott kávé karakterét hordozza magán, az efféle főzetek hathatósan illusztrálják, miért tekinthetők az imperial stoutok a sörök királyainak.

2018. március 4., vasárnap

Charlevoix Dominus Vobiscum Triple


Charlevoix Dominus Vobiscum Triple (9,0%): A palackban történő utóerjedés heves vérmérséklettel ruházza fel a hosszú idő óta az üvegben lapuló testet, bombaként robbantja le a kupakot a nekiiramodó tripel-zuhatag. Festői színei opálos gabonalé körvonalait hordozzák, illata nemkülönben intenzív maláta, parfümösen fűszeres élesztő főszereplésétől harsog, aromás komló határozott megjelenése színesíti a mennyeien krémes kompozíciót. Vibráló és fűszeres, telt ízű, mégis élénk a szerkezet, kiegyensúlyozott kortyai által bepillantást nyerhetünk a klasszikus belga karakterek világába - megnyerő tripel került elő a kanadai főzde üstjeiből. 

2018. január 30., kedd

Prága 2018

Ha sörről van szó, a legtöbben valószínűleg megkerülhetetlennek tartják az olyan városokat, mint Prága. Az igazat megvallva én sem szerettem volna kihagyni a pályafutásomból, bár arra is számítottam, hogy a közhelyszerű kapcsolat a sörrel nem feltétlenül eredményez majd kimagasló értékeket a sörélmények grafikonján, különösen, ha az emberfia ez esetben is a kézműves terepet tekinti elsődleges helyszínnek.

Mert hiszen a hagyományos cseh nedűk autentikus környezetben történő elfogyasztását hangulat vonatkozásában a kihagyhatatlan élmények közé soroltam, azonban arra is kíváncsi voltam, mit tartogat a cseh szcéna, ha azt a craft-tengely mentén kívánom sietve felfedezni. Erre voltaképpen egy szűk hét állt rendelkezésemre, Prága mellett ugyanis Český Krumlovba és Drezdába is elvezetett az utam a kirándulás időtartama alatt. Előbbi sörös élményekben nem részesített, Drezdában azonban egy ismerős hangulatú, a Ratebeer pontszámai alapján a város első számú sörboltjába látogattam el, ahol a választék bár nem volt minden képzeletet felülmúló, néhány üveg beszerzéséhez éppen alkalmasnak bizonyult, s a sörök helyben történő elfogyasztásának lehetősége tovább növelte a hely értékét.

Összességében azonban Prága miatt került sor az utazásra, s az ottani benyomások igen felemásra sikerültek, ha csak a blog tematikájának megfelelő vonatkozásokat veszem számításba. Jó néhány sörös hely kínálja ugyanis a portékáit, ahol még csak a palackok, vagy éppen csapok számára sem lehet panasz, a mennyiségi sörtesztelés szempontjából tehát aggodalomra semmi ok. Egy pár nap alatt azonban kissé egysíkúvá, túlságosan hamar kiismerhetővé vált a kínálat, amelyre a "középszerű" jelző talán erős kifejezés, én magam sem szeretném ekképpen jellemezni a számomra is igen kedves város sörös felhozatalát, az viszont biztos, hogy Prága nem feltétlenül a ritkaságok levadászásának legalkalmasabb terepe.

Ezt azonban korábban sem állította senki, én sem készültem ilyesmire, arról van szó csupán, hogy egy idő után ugyanazok a darabok köszöntek vissza mindenhol, amelyek önmagukban a legtöbb esetben megállták a helyüket, különösebb izgalmakat azonban nem tartogattak. Ez alól leginkább az a pár üveg volt kivétel, amelynek tartalma a négypontos határ átlépésére is képesnek bizonyult, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek sem cseh sörök voltak.

Ettől függetlenül egy prágai sörözésre mindig felejthetetlen élményként érdemes gondolni, az pedig már csak szerencse dolga, hogy az a néhány igazán kiemelkedő darab, amelyet pár hely kínálata magában foglalt, keresztezte-e már valamely sörtesztelő útját. Az enyémet a legtöbb esetben sajnos igen, így a nagyobb vadak elejtése most nem -, vagy legalábbis korábban már összejött, cserébe azonban jó pár új főzet kipipálásához nyújtott segítséget az idei prágai kiruccanás, melyeket az alábbiak szerint teszek közzé.

Beavertown Skull King (9,2%): Kellemesen kortyolható, ízletes imperial IPA, mely érett őszibarack, aszalt sárgabarack, mangó és egyéb trópusi nyalánkságok jegyeit viseli magán mind aromák, mind ízjegyek tekintetében. Selymesen csúszik, itatja magát, a kerekded elemek az utóízben öltenek kissé élesebb, férfiasabb, éretlen gyümölcsös karakterisztikát, egy markáns kesernye súlyát cipelve a hátukon. 
(Ratebeer link


Falkon Idiot IPA 14° (6,2%): Parfümös, virágillatú komlók aromái röppennek fel az aranyszínű főzet szivacsos, hófehér habja alól, gyümölcshéjas, lime-reszelékes, szegfűs jegyekkel hintve meg a levegőt. Kortyai feszesek, szigorúak, ízekben gazdagok, amiben a kenyeresen malátás, kelt tésztásan élesztős és természetesen a grapefruitosan komlós elemek egyaránt markánsan felfedezhetőek. Utóíze hosszú és mindvégig stabil szerkezetű, igen kiegyensúlyozott benyomásokat hagy tehát maga után az amerikai stílusú cseh IPA. 

La Pirata Black Block Bourbon Barrel Aged (13,0%): Már a kitöltés során láthatóvá vált, hogy a kedvenceim közül való sörhöz lehet szerencsém a spanyol imperial stout személyében, a varázsszó pedig a bourbon, a hordóérlelés viszi ugyanis a prímet, legyen bármilyen is az eredeti verzió. A whiskey karaktere ez esetben olyannyira kidomborodik, hogy felülír mindenféle jellegzetességet, mellyel a főzet valaha is rendelkezett. Ez pedig az én világom, az ázott fadongák kókuszos-vaníliás, sós karamellás jegyei már alapból túlmutatnak a 4 ponton, ha pedig ehhez egy szinte tejszínesen lágy, csokoládékrémes, s az aromákkal teljesen önazonos ízvilág csatlakozik, a pontszámok sebesen növekszenek tovább. Egy pár mondvacsinált, általam egyébként igencsak jelentéktelennek tekintett körülmény, mint például a szénsavtartalom teljes hiánya, az alkohol ki-kilógó lába szolgálhatnak csak alapul némi pontszámlevonáshoz, összességében azonban a legjobb imperial stoutok között van a helye.

Matuška Stout (6,0%): Éjfekete ital bézs színű habkoronával, küllemre kifogástalan. Illatra sem rossz, leginkább pörkölt malátás, kávés, étcsokoládés aromákkal operál, kevés hamus, faleveles szárazság érzetét is meg-megcsillantva. Ízre viszont már teljesen eltér egy általam 4 pont körülinek elképzelt italtól, még ha az nem is az imperial fajtából való. A hype-ot tehát nem teljesen tekintettem egyértelműnek, miután az első kortyokat követően elemeltem a számtól a poharat. Stoutnak teljesen rendben van, bár kissé talán egysíkú, textúrája enyhén vizes, mégis szépen hozza a szükséges fekete hangulatokat, a "cold brew coffee"- érzést, a magas kakaótartalmú étcsokoládék jellemvonásait az ízében, de őszintén szólva semmi extra. Ha emlékezetem nem csal, nem egy ilyen kvalitású stouttal volt már dolgom, amelyek pontszáma azonban messze elmaradt e főzetétől. Mindezek ellenére lényegében hibátlan ital, a klasszikus vonalvezetésű stoutok jeles képviselője.

La Pirata Black Block (11,2%): És akkor következzen a kisebb testvér a spanyol olajszármazék-családból, melyről összegezve leszögezhető, hogy lényegében pont annyival marad el a bourbon-változattól, amennyit a hordóérlelés hozzátett a másikhoz. Ami nem kevés ugyan, de a bourbon már csak ilyen, egy efféle kiemelkedő főzetet is képes a csillagokig repíteni. Ugyanaz a komótosan csordogáló, olajos test, némi habréteggel azonban a tetején, s ugyanazok az elemi erejű, szirupos hangulatok mind az aromák, mind ízjegyei között. Cseppnyi kókusz és vanília még így, érlelés hiányában is felfedezhető a csokoládészirupos, aszalt szilvás illatok között, ízében pedig egy brownie-szerű, marcipános, kávés, étcsokoládés karakter köszön vissza. Sima kortyai megnyugtatóak, mégis kellően tüzesek, teltek, gazdagok, túlsúlyos vonalakkal megáldottak, mely kombináció csakis a legrokonszenvesebb, masszív imperial stoutok sajátja. Nem kérdés hát, hogy könnyedén ugorja át a négypontos határt.

Létající Chroust Milky Way (7,0%): Sima futású test, telt, erőteljes aromák, melyek a tejszín, vaníliasodó krémessége és az étcsokoládé, kávé sötétebb karaktere mentén formálódnak. A zabtól és laktóztól selymes és krémes, tejszerű az ital, a szerkezet azonban kissé elnagyolt, össze nem álló, az ízjegyek helyenként darabosak. Egyébiránt aszalt szilvásak, eszpresszósak és tejcsokoládésak, néhol pedig kartonpapírosak, kilógó alkoholos lábúak. Ettől függetlenül persze nem rossz, finom kis sweet stout.

Tiny Rebel Sugar Rush (8,0%): Igazi cukrászdai hangulat hordozója a főzet, mely önmagában a számomra legkedvesebb sörös benyomások egyike, már amennyiben az aromákhoz hasonlóan izgalmas, gyereklelkű, de kikezdhetetlenül masszív test társul. Ebben az esetben tehát az illatok parádésak, mogyoróvajas, porcukros, csokoládés-vaníliás fánkos, konzum szaloncukros karakter légi megformálói, izgatottan vártam tehát, mit tartogat az íze egy magamfajta édesszájú sörfogyasztó számára. A túlzottan desszertes karakter feloldásáról a meggy savassága hivatott gondoskodni, s a kortyok valóban inkább a befőttszerű, cseresznyehéjas, érett meggyes fanyarság irányába mutatnak, a szerkezet legalábbis inkább élénk és vibráló, mint olajos léptű behemót. Benne pedig finoman munkálkodnak a laktózos, kakaóporos, csokoládészirupos elemek, melyek parfümös, édességboltos elegye remek táptalajul szolgál a meggylészerű test megédesítéséhez, amely azonban még így is elmarad a szirupos, cukorban tocsogós élménytől, kissé kifinomultabb vonalat képviselve így a kompozíció. Ütős kombináció, fantáziadús, fanyar desszertital.

CREW Republic Roundhouse Kick (9,2%): Éjfekete színben kavarog a teltkarcsú ital, mérsékelt szénsavassággal, csokoládés, karamellás, diákcsemegés, fás illatokkal, s hasonlóan gazdag, mogyorós, aszalt szilvás, csokoládészirupos ízjegyekkel. Remekül megfaragott imperial stout, semmi meghökkentő, de a típus legjavát magában hordozza, példaértékű módon egyszerű, de nagyszerű.

Hanscraft & Co. Backbone Splitter (6,6%): Teaszínű testén hófehér hab, alóla pedig vadvirágos, narancslekváros, cukorszirupban ázott aszalt paradicsomos illatok röppennek fel. Olajos kortyai mangóhúsos gyümölcsösséget, grapefruitos kesernyét, akácvirágos, bodzás elemek tarka elegyét tartogatják. Kellő súllyal nehezedik ízlelőbimbóinkra, telt karaktere gömbölyű jegyek mézes folyamaként rajzolódik ki. Ízletes, markáns, izgalmas német IPA.

LaBieratorium F60 Paranoid IPA (7,2%): Teaszínű test, zöldes, malátás, halovány trópusi aromák. Kissé gyengécske, enyhén vizes, kekszes alapokon hagymás, szegfűszáras komlós jegyek szóródnak szét gyors egymásutánban, majd egy éles, száraz zárással tűnnek el hasonló sebességgel, csupán egy karcos kesernye lenyomatát hagyva maguk után. Így ad lehetőséget már maga a szerkezet is a világmegváltó jellemzésektől mentes kortyolgatásra.

AND UNION UNFLT Lager / Brewers & Union Unfiltered Helles Lager (5,0%): Az ipák és egyéb felső erjesztésű sörök világában történő hosszadalmas kalandozások után jól esik pihentetni kissé a sok esetben túlhajszolt ízlelőbimbókat, melyeknek olykor a kellő minőséggel nem párosuló, extravagáns jelmezbe bújtatott főzetek felejthető karakterének ostromát is állniuk kell. Itt van tehát ez a főzet, amely éppen annyit ígér, amennyit be is tud tartani. Szalmasárga színű testén hófehér habfedél pihen, kelt tésztás aromái alatt gabonás, élesztős jelleg jóleső egyensúlya ölt testet egy ideális szénsavtartalmú, édeskés szerkezetben. Valóban ízletes főzet.

Schoppe Black Flag (9,0%): Kávészínű teste alól ahhoz hasonlatos aromák áradnak, padláson aszalt szilva, pörkölt kávé illatjegyei alatt egy cseppnyi mandulás jelleg is meghúzódik. Íze már kevésbé izgalmas, mérsékelten testes, mondhatni kissé szellős, leginkább pirított malátás elemek túlsúlyát élvezi, lecsengése pedig olyannyira száraz, hogy lehullott falevelek hamuja sem lehetne szárazabb. Mindez egy imperial stout esetén nem hangzik túl jól, egyszerűen csak sörként kortyolva azonban egészen elfogadható a végeredmény.

Chris Banker / Insurgente / Stone Xocoveza Mocha Stout (8,1%): Krémes, tejszerű, ám tagadhatatlanul kissé vizes, szellős szerkezetben kelnek életre a téli fűszerek színes jegyei, melyek között a szerecsendióval főzött latte karaktere rajzolódik ki a legélesebben, egy csipetnyi vaníliával, fahéjjal meghintve. A test kissé vékonyka ugyan, így egy nagyobb mértékű intenzitás valószínűleg kikezdené, ez a fajta kavalkád még pont akkora súlyú, hogy a szerkezet is könnyen megbírja. Kávés, csokoládés, aszalt szilvás, kellemesen télies, összességében szimpatikus, inkább légies, mint mázsás súlyú ízvilág.

Great Divide Nadia Kali (6,3%): A sör legkomplexebb része feltétlenül az aromák között keresendő, egy igazi gyümölcsös, belga karakterisztika, az eperlekváros, aszalt sárgabarackos, mazsolás jegyekkel, melyek között egy különleges, vadvirágos, gyógynövényes vonulat is könnyedén felfedezhető. Ízre is változatos, kenyérhéjasan malátás alaphangulatú, mely réteg egy zselés cukorkás, narancshéjas, citromos teás fűszerezettséget kap, a kortyérzet azonban már kevésbé adja vissza ezt a nagyfokú összetettséget, bár kitűnően itatja magát, semmi különösebben zavaró tényező nem munkálkodik benne.

Sibeeria CocoChanel (4,7%): Éjfekete színű, tojásfehér habbal rendelkező cseh porter, az illatos fajtából, az étcsokoládés nápolyik, kókuszos étcsokoládék karamellás világából. Ízre is rendben van, e téren követi az aromák által megkezdett útvonalat, bár a szerkezet kissé véknyabb, az ízjegyek kissé élesebbek annál, mint ami egy ilyesfajta vaníliás, csokoládés ízvilághoz tökéletesen passzolna.

Matuška Apollo Galaxy (5,5%): Telt elemekbők építkező főzet mind aromák, mind ízjegyek tekintetében, a narancshéjas, mangóhúsos, trópusi vonalat igen intenzíven testesíti meg. Szerkezete sima, nem túl éles, szénsavasság tekintetében is visszafogott, kiegyensúlyozott karakterű. Kortyai zöld teásak, friss komlós hangulatúak, hosszan elnyúló, krémes kesernyével megtámogatottak. Bár a műfaj nem a kedvencem, ezzel az itallal semmi bajom sincs, igazán ízletes ivósör.

Sibeeria Oops! I did it again! (8,5%): Mélyarany színű cseh imperial IPA, egy édeskés színezetű, gyümölcsös komlóaromával, melyben leginkább az aszalt sárgabarack, rostos őszibarack vonalai formálódnak illatjegyekké, míg ízében a savanyúcukorka, grapefruit, narancshéj keserédes elemei vibrálnak. Telt kortyai megfelelő ívűek, tartalmasak, ízekben gazdagok, kissé éles, markánsan keserű levezetéssel búcsúznak. Szimpatikus ital, az imperial india pale ale-ek kevésbé vad változatának ízletes képviselője.

Falkon FALK:ON Imperial Stout (2017-) (8,2%): Éjfekete szín, piszkosfehér hab, tejszínes, kakaós, puha aromákkal. Ízre kissé szúrósabb, közepesen testes főzet, a szükségestől véleményem szerint magasabb szénsavtartalommal. Csokoládés, kávés jegyeit egy csipetnyi sós hangulat, aszalt szilvás gyümölcsösség járja át, idővel pedig a felsorolt komponensek összeérnek, kissé finomodik a szerkezet, egy plusz pontot eredményezve a sör értékelésénél az első kortyok alapján megajánlotthoz képest.

Falkon Stalker IPA (6,9%): Mézszínű főzet játékos aromákkal, virágos, gyümölcslekváros illatjegyekkel, zöld teás, narancslekváros, kekszes, malátás hangulatokkal az ízében. Közepesen telt szerkezet, élénk szénsavtartalom, hosszan elnyúló szegfűaromás, frissen vágott virágszáras kesernye. Semmi extra, középvonalas, de ízletes india pale ale.

Raven NO LIMITS Darjeeling IPA (6,2%): Nem az az aromabomba, némi akácos, teafilteres fűszeresség azonban érezhetővé válik forgatása során, s egy kellemes, dzsemes karakter is kiérezhető. Ideális szénsavtartalmú keretben kissé vizes, haloványan gyümölcsös, sárgabarackos elemek foglalnak helyet, majd egy száraz levezetéssel érnek véget. A kortyolással nincs baj, könnyedén szánkózik lefelé a frissítő ital, amolyan session-IPA jelleggel. 

2018. január 14., vasárnap

2017 legjobb főzetei

Az újévi számvetések hagyományai között az idén sem maradhat el a sörök terepén történő leltározás, mely ez esetben kevésbé tűnik embert próbáló vállalkozásnak, tekintettel arra, hogy a 2017. év nem a legtermékenyebb esztendő volt ebből a szempontból. Egyéb, a minőségi sörélményeket gyakran háttérbe szorító elfoglaltságok gondoskodtak arról, hogy ez évi listám visszafogottabban tagolt, s kellően szellős legyen ahhoz, hogy a sörszerető közönség tekintetét a kimerüléstől megóvja. Mentségemre legyen azonban szólva, hogy az elfogyasztott főzetek az esetek legnagyobb részében valóban különleges, nem mindennapi tartalom képviselői voltak, alkalmasak arra, hogy az alacsony mennyiségből adódó hiányosságokat kimagasló minőséggel pótolják. 

A lista összeállításához ez esetben is a Ratebeer már jól ismert funkciója nyújtott segítséget, szemléletes statisztikákkal ábrázolva, hogyan telt esetemben a 2017. év sörfronton. 

A fentiek alapján idén csupán két kategória felállítását tartottam célszerűnek, melyek között összetételüket tekintve meglehetősen nagy a kontraszt, miután az imperial stoutok karakteres világának képviselői a mennyiségüknél fogva ez évben is külön kategóriát kellett, hogy képezzenek, míg a fennmaradó stílusok legjobbjai egy önálló, de meglehetősen változatos tartalmú csoportban foglaltak helyet. A 10-es lista mindkét esetben egy ráadással került kibővítésre, mintegy kiskapuként a számbéli keretek szigorának enyhítéséhez és az ekképpen már szűknek bizonyuló állomány befogadóképességének növeléséhez. 

TOP 10 + 1 IMPERIAL STOUT
BrewDog Paradox Heaven Hill (15,0% - imperial stout - Skócia)
Hoppin' Frog Barrel Aged TORIS The Tyrant (13,8% - imperial stout - USA)
Omnipollo Noa Pecan Mud Cake - Bourbon (11,0% - imperial stout - Svédország)
Prairie / Evil Twin Bible Belt - Barrel Aged (13,0% - imperial stout - USA)
Evil Twin Michigan Maple Jesus (12,0% - imperial stout - USA)
Omnipollo / Dugges Anagram Blueberry Cheesecake Stout (12,0% - imperial stout - Svédország)
Omnipollo Noa Hazelnut Cupcake (12,0% - imperial stout - Svédország)
Artezan Samiec Alfa (Barrel Aged) (11,0% - imperial stout - Lengyelország)
Lervig / Way 3 Bean Stout Bourbon BA (13,6% - imperial stout - Norvégia)
Hoppin' Frog Rocky Mountain DORIS (10,5% - imperial stout - USA)
Mikkeller Beer Geek Vanilla Maple Cocoa (13,0% - imperial stout - Dánia)

TOP 10+1 EGYÉB 
Omnipollo / Siren / David Strachan Lorelei - Barrel Aged Extra Maple (10,5% - imperial porter - Svédország)
Omnipollo / Buxton Original Maple Truffle Ice Cream Waffle (11,5% - imperial porter - Svédország)
The Bruery Poterie (Scotch Whisky Barrel Aged) (14,8% - old ale - USA)
Jackie O's Bourbon Barrel Skipping Stone (9,4% - quadrupel - USA)
Omnipollo / Siren / David Strachan Lorelei Maple Coconut Toast Imperial Porter (10,5% - imperial porter - Svédország)
Uiltje Apfelstrudel Doppelbock (11,0% - duplabak - Hollandia)
Stigbergets GBG Beer Week 2016 (6,5% - india pale ale - Svédország)
Avery Pump[KY]n (18,8% - fűszerezett ale - USA)
Põhjala Cellar Series - Odravein Bourbon BA (16,0% - barley wine - Észtország)
Lost Abbey My Black Parade (12,5% - american strong ale - USA)
Baladin Xyauyù Birra Da Divano Riserva Teo Musso (13,5% - barley wine - Olaszország) 

LEGJOBB AMERIKAI FŐZDE 
Hoppin' Frog Brewery 

LEGJOBB EURÓPAI FŐZDE 
Omnipollo 

LEGJOBB AMERIKAI FŐZET 
Hoppin' Frog Barrel Aged TORIS The Tyrant 

LEGJOBB EURÓPAI FŐZET 
Omnipollo Noa Pecan Mud Cake - Bourbon 

A blog hagyományait követve ez alkalommal sem tekintettem el attól, hogy megjelöljek egy-egy különösen kimagasló európai és tengerentúli főzetet, valamint, hogy megválasszam az idei év legjobb főzdéit, a sors pedig úgy hozta, hogy a párosok tökéletesen igazodnak egymáshoz a származás tekintetében.

Azt talán már mondanom sem kell, hogy a blog szerkesztésének és a főzetek elfogyasztásának tempóbéli különbségeinél fogva a hivatkozott sörökről készített bejegyzések a jövőben kerülnek csak közzétételre, a bővebb beszámolóknak tehát jelenleg kizárólag a Ratebeer megfelelő hasábjai biztosítanak otthont. 

Végezetül pedig, a blog minden kedves olvasójának élményekben gazdag, boldog új évet kívánok, megköszönve érdeklődéseteket és rendszeres látogatásotokat a sörbetek mézízű világában! 


2017. december 27., szerda

Karácsony - To Øl Jule Mælk: Rhum Edition


To Øl Jule Mælk: Rhum Edition (15,0%): Nehéz szívvel nyitottam meg az idei utolsó ünnepi palackot, melyet a karácsonyfa fényei szelíden táncolnak körül, amint kupakjától megszabadítva súlyos mondanivalóval tölti meg a levegőt a benne lakozó ital illatáradata. A karácsonyi gyertyák illataival keveredve ekképpen különös és igen intenzív, az ünnep gazdagságának jegyeit magán viselő aromahalmaz rajzolódik ki komótosan, éppen úgy, ahogyan a főzet gördül ki olajos folyamként az öblös pohárba. A három nap alatt igen jól megismert marcipános, lépes mézes, kandiscukros, sűrített tejes elemek szövevénye barátságos elegyet alkot, a téli esték melengető rumos költeményei pedig elevenen sejlenek fel az ital olajos foszlányai között, miközben az ízjegyeket bőkezűen szóró főzet okozta örömöket lassanként kikezdik a karácsony elmúlásának terhe alatt formálódó hangulatok. 

Karácsony - Põhjala Jõuluöö


Põhjala Jõuluöö (8,0%): Észtországi karácsonyok hangulatában fogant csemege, immár a második az ünnepek során, mely hasonlóképpen izgalmas, különleges összetevők jelenlétét hirdeti. A karácsony este gazdagságát ez esetben kakaó, vanília és tölgy jegyei hivatottak megidézni, amelyek az illatában még visszafogottan fedezhetőek fel a kávészínű folyam bézs habja alatt, ízében azonban olvadékony módon forrnak eggyé a hívogató komponensek. Étcsokoládé, narancshéjas trüffel, vaníliás kávélikőr, fűszeres tejital, karamell zamatai simogatják az érzékszerveket, melyek talán bárdolatlanságuk által érezhetik kissé úgy magukat, hogy a francia tölgyek karakterének élményéből kevésbé részesültek, bár kétségtelen, hogy a fás hangulatok igen intenzíven munkálkodnak a sörben. Az összhatás tehát kifogástalan, tartalmas, ünnepi.