2014. július 26., szombat

Amager Fru Frederiksen


Amager Fru Frederiksen (7,0%): Frederiksen asszony hitvesével korábban már volt szerencsém összefutni, és az úriember olyan szimpatikus benyomást tett rám a találkozás alkalmával, hogy már akkor erős késztetést éreztem arra, hogy megismerkedjek a nejével is, remélve, hogy a házastársak ebben az esetben sok mindenben hasonlítanak. 
A főzet kitöltve sötétbarna, leginkább fekete, kávészínű és ahhoz hasonló sűrűségű ital képét mutatja, melyre egy puha, vastag habfedél telepszik hosszú-hosszú percekre. A habkorona süllyedésével csipkés krémréteg fodrozza a tejszínes, cappuccinós, rumos-kekszes, kakaós illatfolyamot, melyet a maláta és az élesztő telt karaktere mélyít. Ez a teltség az egyes kortyok során is megmutatkozik, apró szemű szénsavbuborékokkal sűrűn teletűzdelt, bársonyos teste olajosan csúszik, útja mentén hamu, pörkölt kávé karcos sziluettje tűnik fel, amit süteménytésztás zamatok, vanília, keksz és rengeteg maláta gömbölyded ízjegyei kerekítenek le és töltenek meg tartalommal. Kiváló stout. 

2014. július 20., vasárnap

AleSmith Nut Brown English-Style Ale


AleSmith Nut Brown English-Style Ale (5,0%): A világhírű főzde termékskálájának második, általam kóstolt darabja ez a brown ale, mely az angol hagyományok jegyében fogant. Sötét gesztenyebarna, mély mahagóni színe már önmagában kellemes jelenséggé teszi, anélkül, hogy fölé hajolnánk, és megillatoznánk édes és természetesen nyers, malátától vezetett, kakaófelhős aromáit. Közepes szénsavtartalom és testesség keretei között szétáradó csokoládé zamata, kakaós ostya, mogyoró képe kerekedik ki, majd adja át helyét egy pirított kenyérhéjas, lágyan kesernyés lecsengésnek. 
Minden bizonnyal az egyébként a szívemhez talán valamelyest kevésbé közel álló műfaj egyik kiemelkedő példája. 

2014. július 14., hétfő

Hopfanatic Alulu


Hopfanatic Alulu (5,0%): Ötletes, magyar üvegeken kissé szokatlan módon a sör elkészítésébe fektetett munkaórákat a küllem terén is megcsillantani látszó címke, mely végre nem azt az általánosnak mondható futószalag-dizájn benyomást kelti, amikor egy relatíve jól sikerült főzet piacra dobása előtt a kézműves mester az ajtóból még gyorsan visszaszalad a "Paint" programhoz címkét tervezni. A külcsín tehát jópofa, pattintsuk is fel azt a kupakot... 
Mondanom sem kell, a felnyitás közbeni momentumok a kókuszillat megtestesülési formáinak latolgatásáról szólnak. Fakó színe - mely valamilyen világos trópusi gyümölcs-dzsúszhoz hasonlatos - és habszerkezete, illetve annak hiánya nem igazán visz közelebb a megoldáshoz, mint ahogy illata sem, melyben a friss komlóé a főszerep. 
Kellően éles, kissé kenyértésztás, élesztővel kevert aromakomló illata tölti be a teret, a kókusz halvány jellege viszont minduntalan ott bujkál a háttérben. Társaságuk egy igazán érdekes kompozíciót alkot, amiben a grapefruitos, tobozos élességet lágyan vajazza meg és simítja el a kókuszolaj puha egzotikussága. 
Ízében is legalább ennyire sejtelmes ez a játékosság, még véletlenül sem erőltetett a kókusz jelenléte, az csupán az egyértelmű, markáns, de nem nyomasztó komlóuralomtól hangos kortyok közepe táján sejlik fel, mintegy szerényen beleolvadva az összhatásba. Mindent egybevetve egy tetszetős újdonságként jellemezném. 

2014. július 7., hétfő

Mikkeller Monks Elixir


Mikkeller Monks Elixir (10,0%): Jól ismert jellemvonásokkal örvendezteti meg tesztelőjét, melyek közül színében a mély rubinvörös reflexek csillogását, illatában a gyümölcsös maláta, gyerekrágó, és egészen sajátságos módon frissen nyírt fű édes aromája vegyül, már jó előre azt az érzetet keltve a rajongókban, hogy a Mikkeller mesterei egyszerűen nem tudnak hibázni, bármihez is fogjanak, eleve sikerre van ítélve vállalkozásuk.
Ebbéli meggyőződésünket sikeresen erősítik meg a következő percek tapasztalásai is, melynek során felfedezhetjük ízének kiteljesedését, a krémes, tejszínes maláta alapjain nyugvó, átütő alkoholérzet nélküli, mégis likőrös jegyekre épülő mogyoró, dió pirított pelyheivel megszórt aszaltgyümölcs-fantázia kivirágzását. 
A keretekhez képest a komlóra is megfelelő hangsúly helyeződik, reflektorfénybe természetesen mégis a maláta teltsége, a gabonás-gyümölcsös bársonyosság kerül. Hőfokának emelkedésével, hosszabb pihentetéssel némiképp előretör egy alkoholos fátyol is, ebből a szempontból is idézve a belga quadrupelek markáns tulajdonságait. 
Jól sikerült összeállítása ízeknek, illatoknak, kellemes hangulatoknak.