Mikkeller Mexas Ranger (6,6%): Átlátszatlanul fekete színű testén egy krémes, kakaó barna habpaplan telepszik meg, kissé robusztusabb kinézetet adva a főzetnek, mint amire számítottam.
Egy füstölt keretbe ágyazott illatorgiával kell aztán szembesülnünk, melyet a söröktől általában idegen összetevők jelenlétének tudhatunk be. Bár megkönnyebbülésünkre nem szerepel az összetevők listáján, a füstöltségből adódóan némi kötözött sonka aromája tűnik fel előttünk, melyhez pirospaprika, telt maláta és enyhe kókuszos-vaníliás vonulat csatlakozik, összességében azonban a chili rendkívül hangulatos jelenléte a meghatározó, melynek imitt-amott felbukkanó, pajkos csípőssége aztán ízében is kimutatható, természetesen nem fékevesztettül égető, inkább játékosan bizsergető formában.
Igen érdekes jelenség, amint az édeskésen induló ízvilág egyszerre csak átfordul egy pácléhez hasonló, paprikás chips karakterű, növényes jellegbe. A vaníliás, kókuszos ízhatás számomra kevésbé valósul meg, az avokádóval kapcsolatos ismeretségem pedig meglehetősen szegényes, némi fekete babos hatás azonban határozottan érvényesül.
Az eddigiek alapján nyilvánvalóvá válhatott, hogy jelen tesztalanyunk nem az a megszokott "beszélgetős" sör, a hagyományos és jól bevált összetevőkön edződött ízlelőbimbók valószínűleg sírva menekülnek előle, az újszerű hatásoktól kevésbé idegenkedő, kísérletező kedvű fogyasztóknak azonban mindenképpen megéri kipróbálni.
Egy füstölt keretbe ágyazott illatorgiával kell aztán szembesülnünk, melyet a söröktől általában idegen összetevők jelenlétének tudhatunk be. Bár megkönnyebbülésünkre nem szerepel az összetevők listáján, a füstöltségből adódóan némi kötözött sonka aromája tűnik fel előttünk, melyhez pirospaprika, telt maláta és enyhe kókuszos-vaníliás vonulat csatlakozik, összességében azonban a chili rendkívül hangulatos jelenléte a meghatározó, melynek imitt-amott felbukkanó, pajkos csípőssége aztán ízében is kimutatható, természetesen nem fékevesztettül égető, inkább játékosan bizsergető formában.
Igen érdekes jelenség, amint az édeskésen induló ízvilág egyszerre csak átfordul egy pácléhez hasonló, paprikás chips karakterű, növényes jellegbe. A vaníliás, kókuszos ízhatás számomra kevésbé valósul meg, az avokádóval kapcsolatos ismeretségem pedig meglehetősen szegényes, némi fekete babos hatás azonban határozottan érvényesül.
Az eddigiek alapján nyilvánvalóvá válhatott, hogy jelen tesztalanyunk nem az a megszokott "beszélgetős" sör, a hagyományos és jól bevált összetevőkön edződött ízlelőbimbók valószínűleg sírva menekülnek előle, az újszerű hatásoktól kevésbé idegenkedő, kísérletező kedvű fogyasztóknak azonban mindenképpen megéri kipróbálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése