2012. október 28., vasárnap

Westbrook Vanilla Tree Dubbel


Westbrook Vanilla Tree Dubbel (7,5%): Aznap este, mikor ennek a típusnak az elfogyasztása mellett döntöttem, egy testesebb, kellemesen édes, a hidegebb esték beköszönésének méltó fogadtatására szolgáló főzetet szerettem volna elkortyolgatni, s csak remélni tudtam, hogy ez a vaníliababon és tölgyfacsipszen érlelt dubbel ehhez éppen ideális lesz. Így is történt. 
Színpompás, vöröses reflexeket megcsillogtató barna teste fölé nyugodt habkorona telepszik, mely később csipkés lenyomatot hagy a pohár falán minden egyes korty után. Illata szinte azonnal megerősített az előzőekben felvázolt tervem sikerességének hitében, fantasztikusan gazdag és meglehetősen komoly, méltóságteljes aromák ezek, melyek kétséget sem hagynak afelől, hogy remek ízélményben lehet részünk a továbbiakban. Tölgyfahordó és faszén képei sejlenek fel azonnal, melyekhez sietve csatlakoznak az édeskés benyomásról gondoskodó mézeskalács-fűszerkeverék, fahéj, szegfűszeg és csipet vanília összetevői olyan kifinomultan, túlzásoktól mentesen és kóstolásra csábítóan, amennyire csak lehetséges. 
Íze ugyanilyen szórakoztató és elbűvölő: a faháncsos benyomás alapvető jellegzetessége, de csak mintegy a füstös atmoszféra megteremtőjeként van jelen, egyáltalán nem nyomja el a mézes és vaníliás, szilvalekvárt idézően harsány és cukorkásan selymes zamatokat, melyek a bizsergető alkohol pártfogásában teljesednek ki igazán. Soha nem ittam még olyan sört, melyben az érlelés során kialakult fás jellemvonások ennyire lágyak és harmonikusak lettek volna. Nem túlzottan testes, se nem nyomasztóan telt, vagy émelyítő, épp ideális, akárcsak a szénsavtartalma, mely szinte nincs is, ehhez a karakterisztikához azonban tökéletesen passzol. 
 Minden igényt kielégítően finom és különleges, egyáltalán nem giccses, az újdonság egyre ritkábban előforduló erejével ható ínyencség, mely természetesen egy kifinomult desszert szerepében sem vallhat szégyent. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése