De Molen Heaven & Hell (12,0%): Egy újabb De Molen imperial stout, mely a megszokott módon olajfekete, szirupos, habja szinte nincs, mint ahogyan szénsavtartalma sem. Ez utóbbi tényező ebben az esetben még inkább hangsúlyos, mint ahogy az a magas alkoholtartalommal általában együtt jár.
Ha már alkohol, a felmelegedő időjárás egyik sörözést érintő hozadékaként sajnálattal kell, hogy tapasztaljuk, a spájzban történő tárolás önmagában már nem a legideálisabb módja a fogyasztási hőmérséklet elérésének. Ez az oka annak, hogy az első pár illatvételt az italra telepedő alkoholfátyol szövetén keresztül valósíthatjuk meg. A szinte már szúróssá vált aromákat egy pár fokkal alacsonyabb hőfok hatásosan tompítja, így némiképp kedvezőbb hőmérsékletre hűtve részletgazdagabb kép tárul elénk, melyben az alkohol bár az egyik vezérmotívum marad, nagyvonalúan szorít helyet az étcsokoládé, kávé, medvecukor és nehéz maláta testes illatainak. Néha egy kis hamu, bőr emlékképe, vagy éppen epres hangulatok szűrődnek be a kompozícióba, mely amennyire összetett, éppoly visszafogott is egyben.
Jelentős testesség fogad minket ezután, sűrű, selymes és olajos kortyok közepette próbáljuk magunkba szívni mondandóját, ami leginkább a keserédes vonalat képviselve kezd körvonalazódni. A kakaó, étcsokoládé, mogyoró ízjegyein indulhatunk el, hogy aztán a tengeri sós benyomások is érvényesülhessenek; az alkohol konyakos, kissé füstös hangvételű jelenléte cifrázza a képet, majd a hirtelen betoppanó és távozni nem akaró orvosságos keserűség rúgja fel az egész festőállványt egyetlen mozdulattal.
Komplex, intelligens imperial stout, olyasféle, melynek markáns kalibere csak koncentrált figyelem esetén szolgál igazi élvezeti értékkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése