Bristol Beer Factory Blackcurrants and Liquorice (5,0%): Koromfekete, olajos testű ital egy tejszínszerű, bézs színű habfátyollal a tetején, ami idővel kissé összeesik ugyan, de mindvégig megmarad krémes, vékony fedélként a sörön. Illata fanyar, enyhe vadon termett gyümölcsös árnyalattal, amit egy pörkölt malátás, kávés aroma ölel körül.
A szavatossági idő leteltét követően joggal merül fel a kérdés, hogy az adott pillanatban érezhető jellemvonásokat a sör természetének, vagy az idő vasfogának számlájára írjuk inkább, mindenesetre az illatában is tetten érhető savanykás jelleg határozottan szerephez jut az ízében is. Az ecetes, savas környezet érvényesülni hagy némi bogyós gyümölcsös, ha úgy tetszik fekete ribizlis hatást is, melyet összességében egyre kevésbé találunk erőltetett hasonlatnak, az idő múlásával leginkább ezzel az összetevővel kikövezett pályán haladnak a sör ízbéli jellemvonásai.
Ha elvonatkoztatunk a szavatossági kérdéskörtől, és az ízhatás terén tapasztalt körülményeket a hozzáadott komponensek számlájára írjuk, úgy egy rendkívül érdekes karakter megtestesülésének lehetünk tanúi, melyben a leginkább az utóízében érvényesülő fekete ribizli jelenléte remek ellensúlyt alkot a kávés-malátás, pirított ízjegyekkel szemben. Az összetevők között hivatkozott édesgyökér sajátosságai számomra tökéletesen ismeretlenek, az angol szó medvecukorként történő azonosításának helytállóságával szemben pedig az ánizsos felhangok hiánya ébreszt kétséget, így ezen alkotóelemről hitelesen nyilatkozni nem igazán tudok. Valamit azonban biztosan hozzáad a főzet tartalmához, mert egyébként egy érdekes, tetszetősen újszerű ízvilág mutatkozik meg benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése