Alaskan Smoked Porter 2012 (6,5%): Az alaszkai sörfőzde egészen mély, barna testű és bézsszínű habbal megáldott söre a füstölt porterek koronázatlan királyaként büszkén hirdeti címkéjén a tényt, miszerint a szerencsés sörivók egy, a kritikusok által adományozott megszámlálhatatlanul sok aranyérmet bezsebelő italt tarthatnak a kezükben. Az ismeretek fényében túláradó lelkesedéssel vetettem bele magam a feladatba, melyet a füstölt sörökkel kötött, nem túl erős szálakkal szőtt kapcsolatom és az amerikai kézműves söripar termékei iránti rajongásom közötti ellentét feloldása jelentett.
Az, hogy a típus példányai közül ezidáig nem sok akadt a horgomra, nem kizárólag az elérhetőség hiányának tudható be, amellett ugyanis, hogy nem egy széles körben elterjedt stílusról van szó, a bambergi modellel való találkozásom után nem mozgattam meg minden követ egy hasonló remekmű felkutatása után. Valószínű, hogy a műfaj sajátosságaiból adódóan kevés az olyan ember a világon, aki egy mindennapi ivósörként tekint az efféle főzetekre, az viszont egy lelkes sörtesztelő részéről szinte elfogadhatatlan lenne, ha tapasztalati anyaga kimerülne az Aecht Schlenkerla-család egyik régen kóstolt darabjával...
Illata egy jól ismert, pörkölt malátás hangulatú porter karakterét eleveníti meg, melyhez csak pár fázissal később csatlakozik egy égetett faháncsos, tölgyfás, kissé sós és füstölt húsos aroma. Az illatjegyek között ez esetben is ott bujkál egy édeskés, kávés vonulat, mely kissé finomítja az összképet, ami azonban csak belekóstolva válik igazán kiegyensúlyozottá. A füstös pörköltség foka ugyanis épp ideális ahhoz, hogy ezt a jellemvonást anélkül tudjuk a sör lényegi elemének tekinteni, hogy az összes többi komponens statisztaszerepet játszana az előadásban.
Ugyan robusztus, masszív darab, a csípőskés szénsavasság és a kezdeti intenzitás után kisimul a szerkezet, és egyre befogadóbbá válunk az ízjegyek iránt, melyeket egyébként egy karakteresebb porter, vagy éppen stout esetén is örömmel fedeznénk fel azzal a szinte üdítő különbséggel, amit a tölgyfacsipszes pörköltség pikáns vonulata csempész az italunkba.
Jellemvonásainak az érlelés következtében történő változása újabb tesztelés alapját képezhetné, biztos vagyok benne, hogy az idő ez esetben csak nemesítené a fenséges testet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése