2020. március 8., vasárnap

Baladin Xyauyu Kentucky


Baladin Xyauyu Kentucky (14,0%): Szénsavtartalom, így hab nélküli főzet konyak küllemmel, valamint egészen különleges, összetett és szokatlan, rendkívül sokszínű aromával. A Baladin mesterei a Xyauyu elnevezésű főzetüket dohánylevelek felhasználásával tették férfiasabb karakterűvé, ezáltal egy egészen kivételes hangulatot kölcsönözve a főzetnek, amely szerkezetét illetően inkább hasonlít egy testesebb, édes fehérborhoz, mint sörhöz, mely által a barley wine, mint stílus szó szerinti fordítása is a legtalálóbb jelzővé válik az ital esetében. A 600. bejegyzetten kóstolt sörként mindazonáltal valami hasonlót képzelhet el az ember különlegesség tekintetében, az exkluzív jelleggel tehát gond nemigen lehet. 
Elemi erejű, mégis kifinomult alkoholos és aszalt gyümölcsös, elegánsan füstölt és bőrszerű illatok hatalmas súlyú jegyei, valódi malátafolyam, mely likőrtengerből ered. Természetesség hangulata lengi körül, a kisüzemi báj és kézműves jelleg minden nyomát magán viseli, melyek manapság sokszor csak hangzatos marketingfogások formájában vannak jelen, itt azonban remekül testet ölt a gondosság és megkülönböztetett figyelem gyümölcse. 
Szénsavasság hiányában természetesen lágy és telt ízek jellemzik, gömbölyű malátás alapokon terjednek szét az aszalványok, a sárgabarack és mazsola karaktere adta aszús jegyek, melyeket egy mennyeien krémes, vajkaramellás és vaníliás lepel burkol be, majd teszi sejtelmessé a képet a pipadohány füstös és édeskés hangulata. Igazi csemege, minden kortya izgalommal teli és mély, az elmélkedős hangulatok remek kísérője. 

2020. március 1., vasárnap

Lost Abbey Box Set: Track #8 (Number of the Beast)


Lost Abbey Box Set: Track #8 (Number of the Beast) (13,7%): Ez a főzde véleményem és eddigi tapasztalataim szerint az egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb minőségű söröket gyártó márka, amellyel rendszeresen összehoz a jószerencse, így nyerve egyre nagyobb bizonyosságot az előző állítás hitelessége felől. Egy ital, amely ráadásul quadrupel, sőt mi több, a mazsolával főzött és valóban kimagasló Judgement Day alapjaira épül, emellett azonban bourbon hordóban tökéletesítik, fahéjjal és chilivel teszik izgalmassá, nagyobb meglepetést okozna, ha nem lenne lenyűgöző, mint azzal, ha annak találnánk. Erre, mint már említettem, a Lost Abbey név a garancia, s bár messze állok attól, hogy a főzde fizetett reklámanyagának összeállításában működjek közre e bejegyzéssel, nyilvánvalóan nem is szorulnak rá az ilyesmire. 
Pezsgő hanggal hömpölyög elő az üvegből, színe mély, sejtelmes és gazdag, akárcsak az illatai, amelyekhez foghatóval csak a legkülönlegesebb darabok rendelkeznek. Amellett, hogy megőrzi belga hangulatát, a diós-aszalványos, súlyos és ódon jegyek komótos aromáját, a bourbon kókuszos és fűszeres karakterét éppoly magától értetődően szívja magába a szerkezet, mintha e komponensek egymástól mindig is elválaszthatatlanok lettek volna. 
Nem kell több pár milliliternél, hogy ez a harmónia az ízében is visszaigazolást nyerjen a kortyolása során, a lágy és nyugodt, malátától telt, pirított csonthéjasok és füge, datolya jegyei által lerakott alapokat elegáns vonalakkal színezi ki a whiskey vaníliás-kókuszos zamata, a képet pedig egy remekül eltalált mértékben, alig észrevehető módon jelenlévő pikánsság, lágy, nem metszően csípőskés jelleg és egy ehhez remekül passzoló fahéjas fűszeresség kelti életre. Ehhez tényleg nincs mit hozzáfűzni, vérbeli különlegesség, melynek elismeréséhez még csak az elnézőbb énünkre sincs szükség. 

2020. február 9., vasárnap

2019 legjobb főzetei

A 2019-es év annyiban nem különbözött a többitől, hogy a tesztelt sörök számszerűsítése során nem fagyott le a számítógép memóriája - ez az esztendő sem a csoportos kóstolásokról, nagyüzemi mértékű tesztelésekről szólt tehát. Ez a mennyiség szempontjából és anyagilag egyrészt hátrány, másrészt azonban ekképpen abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a felsorolt darabok esetében egy gyűszűnyitől valamivel nagyobb mennyiség landolt a poharamban minden egyes alkalommal.

Arról talán már beszélni sem érdemes, merrefelé billent a mérleg 2019-ben is, ezúttal azonban engedtem némi teret az általam kevésbé nagyra tartott india pale ale-ek képviselőinek is, s azt kell, hogy mondjam, nem bántam meg. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy szerencsés helyzetben voltam, a műfaj néhány kimagasló értékű példányával tarkítottam a kőolajszármazékoknak kedvező árnyalatú palettát. 

A legnagyobb tűzijátékot stílszerűen tavaly is az év végére időzítettem, háromféle Bourbon County is tiszteletét tette nálam, így esett, hogy a blogon minden évben kiválasztásra kerülő, az általam legtöbbre értékelt amerikai főzde személyét onnantól kezdve egy percig sem övezte homály. Ennek során kizárólag a Bourbon County-sorozat értékét vettem figyelembe, tekintet nélkül a tulajdonosi viszonyok kérdéskörére. Ehhez csatlakozott aztán egy európai nagymester, amely kevésbé a megfontolt, minden tekintetben eleganciát sugárzó alkotásokkal, mint inkább a sziporkázó, a fogyasztójával a bolondját járató imperial stoutjaival lopta be magát a szívembe. 

A konkrét főzetek kiválasztása már keményebb diónak bizonyult, bár az amerikai vonalon éppen a fentiek alapján legalább a gyártó vonatkozásában határozott elképzeléssel rendelkeztem. Az öreg kontinens termései esetében nem volt más választásom, mint az általam kiosztott pontszámokat segítségül hívni, s ekképpen egy, az igazsághoz a lehető legközelebb álló döntés született az egyik sorozatom csodaszerű italának győztesként történő megjelelölése személyében. 

Nem maradt más hátra, mint egy száraz, ám meglehetősen szubjektív felsorolása a remekműveknek, s azok készítőinek, következzenek tehát 2019 legjobbjai. 

TOP 10 + 1 IMPERIAL STOUT 
Avery Uncle Jacob's Stout (16,9% - imperial stout - USA) 
Perennial Sump (10,5% - imperial stout - USA) 
Lervig / Way 3 Bean Stout Rum BA (13,4% - imperial stout - Norvégia) 
Amundsen Marshmallow Psycho - Bourbon BA (12,3% - imperial stout - Norvégia) 
Amundsen Dessert In A Can - Coconut Choc Chip Cookie (10,5% - imperial stout - Norvégia) 
AleSmith Speedway Stout - Hawaiian (12% - imperial stout - USA) 
Epic Big Bad Baptista (11,7% - imperial stout - USA) 
De Moersleutel 8719992492251 (Barcode Green) (12,0% - imperial stout - Hollandia) 
Perennial Abraxas (11,5% - imperial stout - USA) 

TOP 10+1 EGYÉB 
Baladin Xyauyù Barrel (14,0% - barley wine - Olaszország) 
Goose Island Bourbon County Barleywine (12,1% - barley wine - USA) 
Baladin Xyauyù Kioke (14,0% - barley wine - Olaszország) 
Lervig Paragon (13,5% - barley wine - Norvégia) 
AleSmith Old Numbskull - Bourbon Barrel Aged (11,0% - barley wine - USA) 
Tree House Very Green (8,2% - imperial IPA - USA) 
Deschutes Black Butte XXVIII (11,5% - imperial porter - USA) 
Tree House Doubleganger (8,2% - imperial IPA - USA) 
Hoppin' Frog Barrel Aged Gavel Slammer (17,4% - american strong ale - USA) 

LEGJOBB AMERIKAI FŐZDE

LEGJOBB EURÓPA FŐZDE

LEGJOBB AMERIKAI FŐZET
LEGJOBB EURÓPA FŐZET


Bízom benne, hogy minden kedves olvasómnak legalább ilyen kellemes sörökhöz lesz szerencséje a 2020. évben is! Egészségetekre! 

2019. december 28., szombat

Karácsony - De Moersleutel Wanna Taste My Gingerbread Man?


De Moersleutel Wanna Taste My Gingerbread Man? (10,0%): Az utolsó, korábban még nem kóstolt karácsonyi söröm az idén, s mint ilyen, a legjobb választás arra, hogy az ünnep minden csemegéjének vonását egyszerre testesítse meg. Takarékos szénsavtartalmú teste szurokfekete, ragacsosan csordogáló, valósággal foglyul ejti az ünnepi fűszerek hangulatát, így nyelik el mély rétegei a vanília, fahéj, gyömbér és szerecsendió aromáit, hogy aztán belekóstolva még erőteljesebben törjenek elő a sziruptenger örvényei közül. 
Valóban, az összes hozzávaló hiánytalanul kirajzolódik a testben, egy igazi mézeskalács-költemény az ital. Számomra igen szimpatikus módon öleli keblére a fűszerek adta karaktert az önmagában is kielégítő gazdagságú imperial stout alapja, s mintha már ezeréves ismerősök lennének, forrnak egybe a különböző ízjegyek. A végeredmény egy tükörsima szerkezet, melyet bársonyporral hintenek meg a fűszerek süteményes elemei, így csempészve némi derűt a karácsonyi időszak hivatalos leköszönése okozta kiábrándultság helyébe. 

2019. december 27., péntek

Karácsony - The Bruery 11 Pipers Piping


The Bruery 11 Pipers Piping (11,0%): A karácsonyi napok sorozatának rendelkezésemre álló utolsó darabja, amely ezúttal egy scotch ale formájában ölt testet, szomorú tényként hirdetve, milyen közeli már az idei ünnep lecsengése, mennyire gyorsan repült el ez az időszak is. A 11. nap főzete ugyanakkor remek, ízletes és letisztult verzióját nyújtja a wee heavy kategóriájának, ízjegyei simasága, eleganciája, megnyerő karaktere által arra ösztönözve fogyasztóját, tekintsen örömmel az elmúlt napok élményeire. 
Bár a The Bruery teljes karácsonyi palettáját nem sikerült megízlelnem, a 11 Pipers Piping méltó lezárása a főzde karácsonyi válogatása biztosította ünnepi sorozatnak, megfelelő eszköznek tűnik a meghitt napok szellemiségének óvatos visszaterelésére egy köznapibb, megfoghatóbb valóságba. Ismerős elemek köszöntenek ugyanis be a sötét tónusú, réz színű test rozsdabarna habja alól; kakaóporos, karamelles, mandulás folyam aromái kavarognak a pohár karimája körül. 
Érzetre fűszeres, aszalványos beütésű, pirított maláta olvadékony szerkezete téríti el a szőnyeget a gyümölcskenyeres jegyek érkezése előtt. A skót jelleghez tagadhatatlanul belga vonások is párosulnak, a Bruery esetében ez talán említésre sem méltó. A karácsony szellemével átjártan fogyasztva ez a típus sem tűnik kevésbé megnyerőnek, mint az előző napokban nagy örömmel elfogyasztott társai, kellemes élmény volt vendégül látni őket. 

2019. december 26., csütörtök

Karácsony - Port Brewing Santa's Little Helper with Coffee & Cacao


Port Brewing Santa's Little Helper with Coffee & Cacao (9,9%): A Mikulás kis segédjével már több alkalommal is volt szerencsém találkozni, ezúttal kávé és kakaó hozzáadása színezi az útját a szénfekete alkotásnak. Az idei ünnepi csemegék sorában a kevésbé játékos és csemegeszerű sörök csapatát erősíti, karakteres, érett jegyei megfontolt, méltóságteljes pillanatok méltó kísérői lehetnek. Aromái és ízvilága a nápolyis hangulatokkal megkent, alapvetően azonban pörkölt, pirított, étcsokoládés, kávés és kakaóbabos jegyek körül forognak, a feketén malátás alapokra karcos, virágszáras komlós elemek telepszenek. Nem a túlcsorduló töltelékes sütemény képét idéző hangulatok, inkább a gondolatokat összefogó, elmélyedéshez teret adó benyomások, amelyek egyszerűségükön át is képesek ünnepi hangulatot csempészni a feltöltődésre, meghittségre szomjazók poharába. 

Karácsony - The Bruery 10 Lords-A-Leaping


The Bruery 10 Lords-A-Leaping (10,5%): A 10. naphoz írt főzet a sorozat eddigi tagjai közül a legnagyobb mértékben hordozza magán az ünnepi csemegék jegyeit, fűszerek tömkelege szolgál színesítőjeként a karácsonyi italnak. Külleme már-már megszokott módon sötét, kólához hasonlatos, ahhoz mért habzással és szénsavtartalommal. Pattogós szénsavmolekulái remekül emelik ki a megannyi fűszer egymásba rajzolódó vonalát, igazi tűzijátékot szabadítva ránk az ízvilág tekintetében. Pergős teste gyors egymásutánban tárja fel a szerecsendió, fahéj és szegfűszeg puhább, légiesen aromás jegyeit, majd a keserű narancshéj vezeti a menetet egy élesebb, pikánsabb ízvilág felé, ahol egy jól behatárolható medvecukros, ánizsos, gyömbéres egyveleg zárja a képet. December 25-ének ünnepléséhez ez esetben egy víg, minden ízében örömteli ital szolgált hathatós eszközül. 

2019. december 25., szerda

Karácsony - The Bruery 9 Ladies Dancing


The Bruery 9 Ladies Dancing (11,3%): Az előző napok hagyományát követve szenteste is egy The Bruery főzetet hívtam segítségül az ünnepekre történő ráhangolódáshoz, ami ebben az esetben a számos egyéb teendő miatt igencsak kései órákban adatott csak meg, bízva azonban abban, hogy az elkövetkezendő rövid időszak ebből a szempontból is nagyobb nyugalmat hoz majd. Ilyen körülmények között, a szentséges éj varázsának hangulatától átitatva érkezett meg a sorozat kilencedik tagja, egy tiramisu-ízvilágú belgian strong ale, amely párosítás sokakat visszatartani látszott attól, hogy az önfeledt kóstolgatás örömének adják át magukat, jómagam semmi kivetnivalót nem találtam a kompozícióban, már csak a magasztos időpontra tekintettel sem. 
Így történt tehát, hogy könnyed, kavéporos jegyek fűszerességét éreztem a vaníliásan elterülő paplanon, mézes, zserbós ízű szaloncukros elemek táncát a bonbonmeggyes fürdőben, s ezeket a hangulatokat nem tartottam oda nem illőnek, egyes vonásokat pedig kilógónak a test egyéb jellegzetességeitől, karácsonykor ugyanis semmi ilyesminek nincs helye, érdemesebb a szépet meglátni ezekben a dolgokban is. 

2019. december 24., kedd

Karácsony - The Bruery 8 Maids-A-Milking


The Bruery 8 Maids-A-Milking (11,3%): A karácsonyi mondóka szellemében fogant kiadvány soron következő tagja egy milk stout karakterisztikáját öltötte magára, annak is egy belga arculatú változatát, amely mind illatában, de leginkább ízében játszik az elemekkel, vegyíti kissé a stílusjegyeket. Sötét, kólaszínű teste alól igen intenzíven törnek elő a tejcukros felhők némi karamelles színezetben, míg kortyai jobban árnyalják a mondandót, a belga hangulatokról édesgyökeres, medvecukros benyomások gondoskodnak. Szerkezete telt, nem finomkodik az édességben, amely már-már nyomasztó mértékű lenne, ha a gyömbéres pikantéria, cseppnyi ánizsos fűszeresség, túlérett meggyes savasság nem csitítaná kissé az egysíkú sziruposság émelyítő sodrását. Ünnepi mivoltát bár elnevezése hivatott a leginkább szolgálni, karácsonyi jellege valószínűleg desszertszerűségében keresendő még. 

2019. december 23., hétfő

Karácsony - The Bruery 7 Swans a Swimming


The Bruery 7 Swans a Swimming (11,0%): A hét hattyú ihlette karácsonyi sörköltemény éppen megfelelő eszköz a figyelmet el nem terelő módon történő, mégis minőségi sörkóstoláshoz, miután a legelemibb jellegzetességektől többet nemigen hordoz magán a stílusból, autentikus quadrupel képét rajzolja ki, s megelégszik ennyivel. Aszalványos, vibráló élesztős illatai alatt nyugodt test lapul, mely igazi mazsolalé a maga datolyás, fügés, kandiscukros jegyeivel, amelyhez túlérett cseresznyés, aszalt szilvás hangulatok társulnak, így csempészve némi játékosságot, gyümölcsös fantáziát az olvasztott cukros, karamelles, élesztővel bélelt test klasszikus vonalvezetésű karakterébe. Az év végi elmélkedések itala, rendkívül előzékeny módon, feltűnésmentesen teszi a dolgát, mindemellett a belga mondanivaló elemi erejű, vegytiszta megtestesülése. 

2019. december 22., vasárnap

Karácsony - The Bruery 6 Geese A Laying


The Bruery 6 Geese A Laying (11,5%): Az idei év ünnepi, célirányosan karácsonyi sorának söre ezúttal a The Bruery "12 Days of Christmas" szériájának hatos szám ihlette tagja, a főzde által oly gyakran megpendített belga stílus jegyében fogant erős ale. Quadrupeles külleme nagyszerű indítója lenne bármely italnak, kinézetéhez igazodó, vibrálóan gyümölcsös, meggybefőttes, marcipános aromái parádés nyitányát adják egy várható ízkavalkádnak. Ebben a szellemben kel aztán életre a szerkezet is, hogy még inkább pergő, zöldalmásan fanyar, éretlen bogyós gyümölcsök zamatától legyen hangos. Élénkítő karaktere pezsdítően hat az érzékekre, az ünnepek fogadásának hatékony eszköze a főzet. 

Põhjala Winter Bänger


Põhjala Winter Bänger (12,5%): Öles léptekkel közelítenek a Pohjala téli főzetének aromái - sűrű eszenciák szövevénye, tömény fűszerbonbonok illatos puffogása. Medvecukor, likőrben ázó vaníliarúd, fahéj és aszalt szilva, konyakmeggy olajos kivonata kapaszkodik meg a pohár falán, a brandys mazsola hangulatának észrevételéhez túlzott képzelőerő nem szükségeltetik. Némi tonkabab, fekete teás kesernye színesíti a palettát, cifrázza kissé a mázsás elemek ólomlépteit. Valósággal tocsog az ízjegyekben, szirupos kortyai szinte szétfeszítik a hagyományos kereteket - karácsonyi sütemények kísérőjeként is bármikor megállná a helyét az észt finomság. 

AF Brew Zimnaya Melankholiya (Winter Melancholy)


AF Brew Zimnaya Melankholiya (Winter Melancholy) (10,3%): 10 fok feletti hőmérséklet esetén igen szürreális élmény megnyitni a téli sörök sorát, valahogy azonban meg kell ugrani ezt az akadályt, a legcélszerűbb szigorúan a naptár útmutatására hagyatkozva elindulni az ünnepek kapuja felé. Ebben az esetben ehhez egy nem túl gyakori nációjú vendég, egy orosz főzet segítségét vettem igénybe. Küllemre igazi zimankós időszaki csemege, fahéjhabbal, sűrű, imperial-jellegű testtel. Vaníliával kevert kávés jegyek korcsolyáznak a pohár karimája körül, kakaóporos, olvasztott étbevonós, pörkölt elemek járják komótos, ragacsos táncukat a vibráló, csersavas szerkezetben. Imperial stoutba hajló, robusztus baltic porter, ideális bevezetője lenne egy keményebb, zord évszaknak. 

2019. december 16., hétfő

Deschutes Jubel 2015


Deschutes Jubel 2015 (10,4%): Ünnepi kiadásként sokat vár egy efféle főzettől az ember, pláne ha a sört a Deschutes helyezi el a palackban azt követően, hogy 12 hónapig érlelődni hagyták Pinot Noir és Oregoni tölgyfa-hordókban. A nemesített példányok esetén már az érlelés körülményei is felmagasztalják az italt, minél cifrább és hangzatosabb nedűk korábbi lakhelyén töltik el a főzetek a remélhetőleg minél hosszabb idejüket, annál nagyobb áhítattal vetjük bele magunkat a karakter feltérképezésébe. 
Van úgy, hogy a sör előéletének mozzanatai marketing szempontból értékelhetőbbek, mint azok ízvilágra gyakorolt kedvező hatásukat illetően, a legtöbb esetben azonban valóban többlettartalommal bírnak az ilyen típusú italok. Nincs ez másképp a Jubel 2015 esetén sem, mely azonban olyannyira gyermeki korában esett áldozatul szomjúságomnak, hogy az érlelés biztosította jellem még meglehetősen kiforratlan, kevésbé letisztult, kissé nyers, ha úgy tetszik. A potenciál azonban mindenképpen benne van, így elnézőbb bírálatomra maximálisan számíthatott a sör, amelynek ez irányú hiányosságait türelmetlenségem következményeiként számoltam el. 
Kinézetre hozza a szokásos kólaszínt, sietős habbal a tetején, illatában pedig kimagaslót nyújt, testesebb barley wine-ok és összetett quadrupelek aromáit hordozza magán, mindamellett, hogy alapvetően a komlóé a főszerep az aszalványok, füge és mazsola, marcipán és karamell szerkezete alkotta színpadon. Az összetevők az ízjegyekben is rendre felfedezhetőek, itt azonban a korábbi sejtelmes rétegeket levetkőzi az ital, s egy pár sokatmondó korty után végül átadja magát a komlóközpontúságnak. Így, kissé éretlenül, az ízek tehát óhatatlanul egy jól behatárolt irányba mozdulnak el, mely bár minden tekintetben kielégítő, a palackban megbúvó mélységek a kor előrehaladtával valószínűleg testet öltöttek volna. 
Egyértelmű, hogy az idő nemesíteni képes ezt a fajta típust, amiben egyébként is megvan minden, ami egy izgalmas főzethez kell - gazdag malátás alapok, melyek sziporkázhatnának; belga virtus, mely idővel még elegánsabb körvonalakat biztosítana; emellett pedig komplexitás, melyet az érlelés árnyalna a végletekig, ha esélyt adnánk rá -, az viszont, ami a tulajdonságai által válhatna belőle, egyelőre csak a fantázia terepén kelhet életre.

2019. december 8., vasárnap

Nøgne Ø / Mikkeller / Brewdog Horizon Tokyo Black


Nøgne Ø / Mikkeller / Brewdog Horizon Tokyo Black (16,0%): Démonian fekete ital, mely nem csak a színére igaz, a legördögibb főzetek kerültek ugyanis összeeresztésre ezen palackban, amely három európai főzde keze munkáját dicséri, ez esetben azonban az elkészítés során a Nogne Ø vállalta a főszerepet. 
Az mindjárt egyértelművé válik, mennyire masszív italról is van szó, az aromái ugyanis, ahogyan az várható volt, ólomnehezek, mély, fekete gyümölcsösség, ami árad belőlük. Túlérett bogyós gyümölcsök, befőttek és lekvárok - minden, ami a könnyed modorú illatoktól távol áll -, kevés füstösség és cserzett bőr, malátaszirup édes bukéja festi be a levegőt. Csiszolt teste hasonlóképpen tömve van a legnehezebb komponensekkel, mégis könnyedén viseli az ital a karakterek tonnás súlyát. 
Nem az a fáradt és tompa szerkezet, mely bár gazdag és intenzív, az összetevők súlya mégis agyonnyomja, megkoptatja, így elveszíti izgalmasságát. Ez esetben megmarad a virtuóz jelleg, a kirobbanóan telt test büszkén hordozza tűzijátékszerű ízjegyeit, melyek vadul rajzolják meg a kakaós, forró csokoládés, kávés italok, konyakmeggyes finomságok, likőrös alkoholok képét. Velős mondanivaló kiforrott módon tálalva, a norvég főzde nemigen tud mellényúlni, ha vérbő és fajsúlyos italokról van szó. 

2019. december 1., vasárnap

Nøgne Ø Quadrupel Red Wine Barrel Edition


Nøgne Ø Quadrupel Red Wine Barrel Edition (15,5%): Az egyik legizgalmasabb típus a sörök világában véleményem szerint a belga stílusú darabok között keresendő, nevezetesen a quadrupel az, amely szédületes mélységek és szemkápráztató sokszínűség hordozója, ha pedig az egyébként is nehézsúlyú főzet érlelés alá kerül, onnantól nincs megállás a végtelenül sokrétű ízvilág létrejötte felé. Ez esetben vörösboros hordó szolgált otthonául nem kevés ideig a masszív italnak, ennek eredményeképpen pedig egy olyan szerkezet elevenedett meg, amely utánozhatatlan módon jeleníti meg mindazt, ami minden quadrupel sajátja kell, hogy legyen, annál azonban még jóval többet is, amely tulajdonságok azonban csak a legkivételesebb darabok sajátjai. 
A sötétségbe burkolózó ital krémes, bézs színű habbal a tetején festői képet ad, illatmolekulái pedig szinte mérhető súllyal rendelkeznek. A karaktere mázsás komponensek jelenlététől hangos, a desszertszerű ízvilág, melyre a címke is felhívja a figyelmünket, roskadozik az ízjegyek tömegétől. Zseniális, ahogyan a félédes vörösborok zamata adja meg az elegáns keretét a sörnek, amely bár szőlőt vélhetően igen keveset látott, e tulajdonsága mégsem gátolja meg abban, hogy a bor az első dolog legyen, amire asszociálhatunk ízét illetően. Az érlelés ez esetben valóban nemesítő jelleggel hatott a főzetre. 
A diós, zserbós és mazsolás hangulatok átjárnak minden kortyot, melyek teltebbek már nem is lehetnének, ezekre aztán egy likőrös, fekete cseresznyés, befőttes lepel kerül, hogy zárásként enyhe füstös, hamus és sültes képek tegyék még gazdagabbá a benyomások tárházát. Isteni ital, az egyik legkomplexebb quadrupel, amelyet valaha megalkottak. 

2019. november 23., szombat

Lost Abbey Serpents Stout


Lost Abbey Serpents Stout (11,0%): Kifogástalan küllemű, éjfekete testű, fahéj árnyalatú és igen gazdag, gyorsan fejlődő és méretes habot gerjesztő ital, kinézet tekintetében tökéletes főzet. A kitöltés során némi információhoz juthatunk a testességet illetően, igen élénknek tűnik ugyanis a szerkezet, halk járása azonban nemigen hagy kétséget a tartalmasság felől. Pörkölt kávés, pirított malátás illatok telepszenek a pohár szája köré, komoly és tartalmas aromák. Ezek után már sok meglepetés nem is érhet minket, amikor az első, bársonyosan sima, krémes és tejszínesen lágy, mégis karcosan pirított, hamusan száraz, ámde meglehetősen tartalmas és a végletekig kiegyensúlyozott kortyok legurulnak a torkunkon. Sok szót vesztegetni felesleges is, kiugrásoktól mentes, klasszikus vonalvezetésű, markáns és férfias imperial stout annak súlyával, gazdagságával és tekintélyt parancsoló jellegével. 

2019. november 17., vasárnap

AleSmith Old Numbskull


AleSmith Old Numbskull (11,0%): A barley wine, mint olyan, ha jól van elkészítve, mondhatjuk, már eleve súlyos egy kategória. Amit azonban az Alesmith hozott elő a stílusból, az valóban nem ismer könyörületet, mintha a szakkönyvek által meghatározott tipológiabeli sajátosságok egyszerre jelennének meg elemi erővel, ebben a sörben aztán minden benne van, amit az ember egy árpabortól elvár. 
Mély beütésű réz színe már önmagában masszivitást üvölt a levegőbe, miután pedig a kupak is lekerül az üvegről, egyszer csak elszabadul a pokol... Lehengerlő súlyú aromafergeteg tör elő, magán hordozva természetesen mindent, ami komlóhoz köthető, az angolszász vonalak szinte kidagadnak, amint a fűszeres, vadvirágos, aszalt zöldséges illatjegyek lüktetni kezdenek bennük. Az intenzív ízek netovábbja elevenedik meg aztán, kikezdhetetlen formátumú, utánozhatatlanul tartalmas kekszes malátafolyam, melynek minden cseppje mondanivalóval telt, élettel teli és vibráló. 
A vaskos vonalakkal meghúzott kép kontúrjait aztán tovább erősíti a komló erőtől duzzadó karaktere, tartalmas, kiegyensúlyozottan intenzív kesernyéje, mely által a szerkezet e két tengely mentén egyensúlyozva hirdeti magán a komló-és malátaközpontú műfajok minden erényét. Kifogástalan barley wine. 

2019. november 2., szombat

Charlevoix Dominus Vobiscum Lupulus


Charlevoix Dominus Vobiscum Lupulus (10,0%): Halovány aranysárga színe fölött tömött, pöffeszkedő, hófehér hab fejlődik sebesen, világos árnyalata némi meglepetéssel is szolgál, miután elméletileg "belgian strong ale"-ről van szó. Karakterisztikája alapján ugyanis inkább tűnik valami vadabb, élénkebb italnak, mivelhogy tripelesen csípős, gabonás, ámde IPA-szerűen komlóvezérelt jegyeket egyaránt megcsillant úgy illatában, mint ízében, mely utóbbi amellett, hogy vibráló és könnyed, telt és gazdag is egyben. 
Na nem az a kirobbanó, malátaszirupos jelleg, inkább a fűszeresebb, pezsgőbb hangulatú, szénsavval alaposan teletűzdelt típus, amiben a komló a szokásosnál erőteljesebben képviselteti magát, túlsúlyba azonban nem kerül, a főzet harmóniáját sem bontja meg. Ez utóbbi jellemvonás egyébként a legnagyobb erénye az italnak, letisztult ízvilág, egyszerű, de minden szempontból kielégítő a test. Almás, száraz pezsgős, kenyeres és élesztős jegyek egyaránt megcsillannak a testben, összességében változatos benyomások sorát hordozva. 
Ha helyénvaló is a ráragasztott kategória, annak a könnyedebb, ha úgy tetszik populárisabb verzióját szolgáltatja, ami miatt a magam részéről talán tartózkodnék az élmezőnyben elhelyezni az italt, amellett, hogy természetesen egy kiemelkedően jó főzetről van szó. 

2019. október 27., vasárnap

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #22


La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #22 (11,0%): A La Trappe Quadrupel Oak Aged-sorozat általam kóstolt eddigi ötödik tagjaként a 22-es sorszámú verzió német single malt hordóban érlelődött egy darabig, a whiskey-kölcsönözte jegyek azonban olyannyira nem válnak elsődleges jellemzőivé a sörnek, hogy csak halványan, kellő levegőztetés után bújnak elő a vaníliás, fahordós aromák, melyekhez azonban egy sokkal erőteljesebb, szinte már búzasörösen banános, almás, összességében igen könnyed hangvétel társul. 
Ez az elegancia az ízében is maradéktalanul teljesülni látszik, tartalmas, de mégsem nehézkes, lágy és bársonyos kortyokba ágyazva bújnak meg a megszokott aszalványos-kompótos, cifra élesztős jegyek közé szőtt likőrös íznyalábok, mindez a megszokott vattacukros, rágógumis lepel alatt. Az érlelés itt is visszafogottan érezhető, nem ordít a sörből a whiskey hangulata, egy újabb árnyalatot azonban hozzátesz az egyébként is színes, ízig-vérig trappista kompozícióhoz.