A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dán. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. június 10., hétfő

Mikkeller Beer Geek Brunch Weasel (Cognac Edition)


Mikkeller Beer Geek Brunch Weasel (Cognac Edition) (10,9%): Már amennyire egy konyakos hordóban érlelt imperial stout klasszikusnak tekinthető, olyannyira illik ez a jelző a Beer Geek Brunch Weasel Cognac Edition-re. Olajos textúra, sima futású, szurokfekete test egy villanásnyi kakaóbarna habbal, nem okoz túl nagy meglepetést. 
Likőrös, konyakos elemek, medvecukros, malátafergeteges aromák, majd lágy, ideális szénsavkeretbe ágyazott kávés, sötét mondanivalójú étcsokoládés ízek következnek. Nagy formátumú, kissé füstös és paprikásan pikáns kortyok, melyek száraz lecsengéssel búcsúznak, nem feltétlenül az észveszejtő hangulatok, inkább a megfontolt, elegáns és letisztult jegyek hordozói. 

2019. május 19., vasárnap

Mikkeller Beer Geek Brunch Weasel BA Slyrs


Mikkeller Beer Geek Brunch Weasel BA Slyrs (10,9%): A legutóbb kóstolt Cocoa Shake-hez képest teljesen más dimenziókat nyit meg a német Slyrs single malt hordóban érlelt Beer Geek példány, ami túlzás nélkül az egyik legkülönlegesebb imperial stout, amit valaha ittam. Tökéletesen letisztult teste festői módon suhan ki az üvegből, tükörsima textúráján nem sok hab képződik. 
Illatai egyszerűen ámulatba ejtően sokszínűek, a kezdeti whisky-s, tőzeges-orvosságos jegyeket hamarosan felülírja egy semmihez nem nem foghatóan bársonyos csokoládés, mézes-süteményes aura. Az ízjegyei aztán fantasztikus eleganciával komponálják egybe az előző benyomásokat, hosszan tartó kortyai izgalmas mondanivalóval ruházzák fel az étcsokoládé, finom kakaópor szivárványos egyvelegét. Minőség és exkluzivitás sugárzik belőle, az eddigi legelegánsabb darab a Beer Geek sorozatból. 

2019. május 6., hétfő

Mikkeller Beer Geek Cocoa Shake


Mikkeller Beer Geek Cocoa Shake (12,1%): A Mikkeller Beer Geek sorozat darabjaival kis túlzással már ezer éve tartó barátságban vagyok, ezek a gyöngyszemek eddig még nemigen okoztak csalódást, vélhetően ez a kamrában lapuló további három verzió esetében is így lesz. A sokat sejtető nevű Cocoa Shake lett az első közülük, melyet kedvem támadt felnyitni, s bár természetesen lehengerlő ízélményt produkált, a felejthetetlenül egyedi jellemvonások, robbanékony természet kissé visszafogottabb formában volt jelen a megszokottnál. 
A korábbi darabok által kikövezett úton haladva arra gondoltam, hogy a desszertszerű jelleg csak egy bizonyos pontig domborítható ki élvezhető módon, s bár ez a Beer Geek Dessertnél megtörtént, a Cocoa Shake talán majd túlszárnyalja valahogyan. Nem így történt, vagy legalábbis a sorozat adta lehetőségekkel nem a cukrászati remekművek hangulata mentén él igazán. 
Természetes kókuszos aroma ki-kiszűrődik, igen elegáns, korántsem gejl, vagy eltúlzott módon, leginkább étcsokoládéval bevont kókuszos desszert remekül megfestett képe rajzolódik ki. Ehhez elég erőteljes mézaroma is csatlakozik, a kókuszos lepel azonban mindvégig megmarad, mindvégig sejtelmes és lágy körvonalakkal. 
Csodásak az illatok és nagyszerűek az egyes kortyok is mind textúra-, mind ízvilág terén. Az előbbi már akkor borítékolható volt, amikor nesztelenül osont a pohárba az olajos lenyomatú ital. Kellően mély, komplex ízjegyek jellemzik, sűrű étcsokoládé és robusztus kávé, füst, kókusz és vanília alkoholtól melengetett komponensei formálódnak meg, majd egy hosszan elnyúló, szintén kávés és kakaós sötétséggel kevert, morcosan komlós zárás teszi kerekké a főzet karakterét. 
Kétségtelen, hogy bohóbb, extrém jellemvonásokra számítottam a felnyitást megelőzően, mely természetesen mit sem vont le a sör élvezeti értékéből. Elegáns köntösbe bújtatott extravaganciája meglepő, ugyanakkor szimpatikus; nagy kaliberű főzetről van szó, akárcsak a korábban kóstolt darabok esetében. 

2019. április 28., vasárnap

Mikkeller Brian BA Bourbon


Mikkeller Brian BA Bourbon (12,3%): A súlyosabb Mikkeller főzetekkel sohasem volt még probléma, a futószalag-koncepciótól gyakorta fertőzöttnek tűnő, a bátrabbak által pedig a valószínűtlenül sokféle darab megjelenése közötti villanásnyi időre tekintettel akár még koncepciótlansággal is vádolható dán vándorfőzde ebben a tekintetben nem tudott még csalódást okozni. A karakteres típusok a Mikkeller mestereinek kezei között valóban nagymérvű stílus hordozóivá válnak, így esett, hogy a Brian elnevezésű imperial porter bourbon hordókba téve, majd onnan kikerülve szinte szétfeszíti a stílus adta kereteket. 
okolszíne nem enged bebocsátást semmiféle fénynyalábnak, kitöltéskor már láthatóvá válik, milyen olajos, sűrű és agresszívan sima a textúra. A bourbon vaníliás-kókuszos pácban ázott tölgyfahordós karaktere rögvest felüti a fejét a levegőben, a kissé pirított, sötét malátás hangulatokkal egymásba fonódva mesteri kompozíciót alkotnak. Amikor pedig a vanília-, és csokoládé fagylalt keverékére bőkezűen juttatott fekete cseresznyés szirup lebilincselő karaktere kirajzolódik az ízvilágban, elismerően csettinthet minden édesszájú imperial porter-rajongó. 
Egyszerre édes és savanykás, füstös és csípős, kirobbanóan telt főzet, amelyben a masszív ízjegyek színe-java képviselteti magát. Az lábjegyzetként talán még említést érdemel, hogy az alkoholfok mértéke kortyolása közben szinte észrevehetetlen, de ez egy ilyen kaliberű sörnél nem igazán tér el a megszokottól, ha nem így lenne, az nagyobb hírértékkel bírna. Feltétlenül ott a helye a top 50-ben. 

2019. március 13., szerda

Mikkeller Beer Geek Bacon


Mikkeller Beer Geek Bacon (7,5%): A Mikkeller Beer Geek-sorozatának füstös hangulatú tagja kólaszínű testet ölt egy hamar tovatűnő bézs színű habkalappal, mely alól kezdetben szertelen módon, kissé rendezetlenül törnek elő a füsttel borított, erjedt gyümölcsökkel is megpakolt széntárolóból kiáradó hangulatok, majd a levegővel történő keveredés jótékony hatásaként kisimulnak az illatjegyek, megnyugszanak a pár perce még zabolázhatatlannak hitt komponensek, s egy tőzeges, óhatatlanul is sült szalonnás képet körvonalazó aromaszerkezet tárul elénk. 
A füstösség jellege élelmiszer-ipari kereteket ölt, avatatlan érzékszervek a legkevésbé gondolnak sörre az ízlelgetés percei során, nehéz étkezések hozzávalói elevenednek meg lelki szemeink előtt. A füstös aromák mérsékelten testes szerkezetben kelnek aztán új életre, átlényegült formában lehet szerencsénk a fanyar és sós komponensek orvosságos-tőzeges pörköltségű játékához. A fekete, kávés hangulatok persze mindvégig ott ólálkodnak a környéken, az olajos burkolat így sötét, ám sziporkázó tartalmat ölel keblére. Izgalmas karakter, melynek specialitása a sokadik korty ellenére sem válik nyomasztóvá, jól kifaragott modora mindvégig fenntartja az érdeklődésünket. 

2018. december 24., hétfő

Karácsony - Mikkeller Santa's Little Helper 2018


Mikkeller Santa's Little Helper 2018 (10,9%): A korábbi verziók emlékeihez viszonyítva talán kevésbé dominál egy bizonyos hangulat a fűszerezést illetően, összességében azonban jól körvonalazódnak a belecsempészett ízesítők. A kólaszínű, puha habréteg alól ezért korianderes, gyümölcskenyeres, narancshéjas aromák szűrődnek ki, majd folyékony formában folytatják útjukat, ízjegyei ugyanis tökéletes leképeződései az illatok világának. Édeskés malátás alapokon belga fűszerezettség terül el, egy cseppnyi alkoholos rafinéria pedig felhelyezi a csúcsdíszt a Mikkeller idei karácsonyi alkotására. 

2018. december 8., szombat

Amager Double Black Mash


Amager Double Black Mash (12,0%): Számomra a nagy formátumú imperial stoutok vitathatatlanul a sörök felsőfokaként értelmezhetőek, egy vérmesebb karakterű ital előtt bármikor képes vagyok fejet hajtani. S talán csak a szerencse jótékony pártfogása, vagy éppen a típus vonatkozásában tréfát nem ismerő módon történő szelekció áldásos hatása révén történik így, de az esetek legnagyobb részében az imperial stoutok irányába tanúsított szimpátiámat az efféle italok rendre meg is hálálják, s viszonzásképpen általában kifogástalan minőséggel szolgálnak. 
A befektetések tehát rendszerint megtérülnek, s ez az Amager Double Black Mash nevű főzete esetén sem történt másképpen. A főzde vonatkozásában kételyünk egyébként sem igazán merülhetett fel a minőség terén, a skandinávok imperial stoutokkal kapcsolatos hozzáértését ugyanis nem egyszer bizonyították már e dán mesterek is. Ezek után semmiképpen nem lepődhetünk meg azon, hogy az italt kitöltve inkább olvadt szurok, mint sör textúrája rajzolódik ki, mint ahogy az sem kell, hogy problémát jelentsen, amikor a tejszínes krémességbe burkolózott, iszonyatos mértékű kakaótartalommal megpakolt étcsokoládé, árnyalatnyi vanília, presszókávé, méz és karamella hangulata csap arcul bennünket. 
Némiképp meglepetésszerű azonban az a kép, ahogyan az előbb említett komponensek közé igen erőteljesen beleszövődik az aromás komlók jelenléte is az első percekben. Ez a későbbiek során elfogadhatóan szerény mértékűre redukálódik, s az efféle italok legjobb barátai, a hosszú percek ez esetben is megkezdik munkájukat, hogy a kezdetben sem mindennapi ital glóriáját egyre fényesebbé varázsolják. A malátaszörny nem feltétlenül újszerű, azonban szinte megunhatatlan karakterrel vesz le minket a lábunkról, melyben a folyékony csokoládé bársonyossága, egy jó erős fekete intenzitása, a só és karamella megnyerő kombinációja, s az alkohol bizsergető szövésű hálója egyaránt megtalálható. 
Az efféle italok természetesen nem mindennapiak, s nem csak azért, mert kivételes jellegüknél fogva nem találhatóak meg bármely bolt polcán, sokkal inkább azért, mert formátumuk arra jelöli ki őket, hogy kivételes vendégei legyenek a sörszerető közönség asztalain. 

2018. augusztus 12., vasárnap

Mikkeller Cream Ale


Mikkeller Cream Ale (5,0%): Kellemes csemege a Mikkellertől, újdonság az általam kóstolt típusú sörök sorában. Frissen vágott fű illatát hordozza magán, méz színű teste enyhén vaníliás, puhán komlós, vadvirágos aromákat áraszt. Vibráló ízjegyei megfelelően teltek, friss hangulatban jelennek meg, sima kortyai enyhén fanyar élűek, nyugodt tempóban búcsúznak, összességében egy aromával bőségesen megtömött, ám visszafogott keserűséggel átitatott, csendes zárást adnak. 

2018. június 3., vasárnap

Mikkeller George! Barrel Aged (Bourbon Edition)


Mikkeller George! Barrel Aged (Bourbon Edition) (12,1%): Pokolian fekete, áthatolhatatlanul sűrű testén egy szemernyi hab sem fejlődik, az igazán különleges sörök egyik fokmérője ez esetben is felütötte a fejét. Motorolajként folyik az öblös pohárba, megforgatva tapadós lenyomatot hagy annak falán. Elég, ha csak a közelében tartózkodunk, illatszerkezetéről akkor is tudomást szerzünk, s legyünk bár a leginkább laikusak is a témát illetően, a vaníilás-faháncsos, földes-kókuszos karaktert akkor is felfedezzük majd az illatjegyei között. 
Whisky szerkezete sejlik tehát fel, mint ahogy az várható is volt az előzetes információk alapján; átütő erejű prémium gabonapárlat súlyos lábnyomait követve juthatunk el imperial stoutos élményeink egyik mérföldkövéhez. Olvasztott, sós karamella, darált kávé, földes-vaníliás-kókuszos malátakoktél hangulatai versenyeznek intenzitásban, parázsló alkohol finom körvonala hálózza be az egyébként is kirobbanó testet. 
Nem az a fajta ital, amely valamely cselekvés kísérőjeként szolgál, megérdemli a kitüntetett figyelmet. Éppen ezért, s mert a szerkezete nem az a könnyen megfejthető fajta, érdemes bőkezűnek lenni a kortyok számát illetően, hogy minél tovább tartson a varázslat. 

2018. április 15., vasárnap

Mikkeller Frelser


Mikkeller Frelser (11,0%): Sötét, rubinos árnyalatokat megcsillantó testtel tűnik elő a duplabakként megjelölt Mikkeller specialitás, ujjnyi vastag, bézs színű habot produkálva. Kissé meglepő módon leginkább fekete ipák tapasztalása során felbukkanó sötét hangulatú, egyszerre pirított és komlós világú, növényes aromájú, ázott szegfűszáras jegyeket megcsillantó illatok kerülnek előtérbe, melyek mellett egy kevés karamell és csokoládéba burkolt maláta is leteszi vaskos kontúrral meghúzott névjegyét. 
Közepes testét éjfekete csokoládé, ízlésesen pörkölt maláta, nem utolsó sorban pedig karcos komló szerkezete feszíti meg, mely utóbbi elem számomra legalábbis igencsak főszereplője az előadásnak. Korántsem állítom, hogy stílusidegen jegyek uralmától terhes főzettel van dolgunk, mindenesetre egy, a szokásosnál talán komló-központúbb alkotásról beszélhetünk, már amennyiben utunkat a duplabakok specifikus komponensei által kitaposott ösvényen kívánjuk bejárni. 
A dán Megváltó ez esetben és ebben az értelemben tehát nem feltétlenül mutat rokonságot német megfelelőjével, s bár összességében egy remek italról van szó, ha a kategória keretein belül szemlélődve járunk el, nem biztos, hogy otthonosan érezzük majd magunkat. Ettől elvonatkoztatva azonban feltétlenül megéri elmerülni a kakaós, pirított magvas, karamellás és szigorú arculatú komlós egyvelegben, mely önmagában véve egy szertelenül hibátlan remekmű. 

2018. március 11., vasárnap

Evil Twin I Love You With My Stout


Evil Twin I Love You With My Stout (12,0%): Imperial stouthoz mérten közepes testtel csordogál a pohárba a kólaszínű dán-amerikai főzet, orrbavágó aromái átütő erővel közvetítik a kávé és kakaó részegítő mondanivalóját, vastag kontúrokkal meghúzott, gömbölyded illatjegyeinek súlya uralja a teret, alkohollal hímzett jellemvonásai stift formájú ragasztóanyag cseppet sem visszatetszést keltő, kókuszos hangulatú emlékképeket idéz. A számomra tökéletesnek tetsző test desszertszerűen telt, keserédes zamatokkal átitatott, fás és pörkölt, cukorral fogyasztott kávé karakterét hordozza magán, az efféle főzetek hathatósan illusztrálják, miért tekinthetők az imperial stoutok a sörök királyainak.

2018. január 14., vasárnap

2017 legjobb főzetei

Az újévi számvetések hagyományai között az idén sem maradhat el a sörök terepén történő leltározás, mely ez esetben kevésbé tűnik embert próbáló vállalkozásnak, tekintettel arra, hogy a 2017. év nem a legtermékenyebb esztendő volt ebből a szempontból. Egyéb, a minőségi sörélményeket gyakran háttérbe szorító elfoglaltságok gondoskodtak arról, hogy ez évi listám visszafogottabban tagolt, s kellően szellős legyen ahhoz, hogy a sörszerető közönség tekintetét a kimerüléstől megóvja. Mentségemre legyen azonban szólva, hogy az elfogyasztott főzetek az esetek legnagyobb részében valóban különleges, nem mindennapi tartalom képviselői voltak, alkalmasak arra, hogy az alacsony mennyiségből adódó hiányosságokat kimagasló minőséggel pótolják. 

A lista összeállításához ez esetben is a Ratebeer már jól ismert funkciója nyújtott segítséget, szemléletes statisztikákkal ábrázolva, hogyan telt esetemben a 2017. év sörfronton. 

A fentiek alapján idén csupán két kategória felállítását tartottam célszerűnek, melyek között összetételüket tekintve meglehetősen nagy a kontraszt, miután az imperial stoutok karakteres világának képviselői a mennyiségüknél fogva ez évben is külön kategóriát kellett, hogy képezzenek, míg a fennmaradó stílusok legjobbjai egy önálló, de meglehetősen változatos tartalmú csoportban foglaltak helyet. A 10-es lista mindkét esetben egy ráadással került kibővítésre, mintegy kiskapuként a számbéli keretek szigorának enyhítéséhez és az ekképpen már szűknek bizonyuló állomány befogadóképességének növeléséhez. 

TOP 10 + 1 IMPERIAL STOUT
BrewDog Paradox Heaven Hill (15,0% - imperial stout - Skócia)
Hoppin' Frog Barrel Aged TORIS The Tyrant (13,8% - imperial stout - USA)
Omnipollo Noa Pecan Mud Cake - Bourbon (11,0% - imperial stout - Svédország)
Prairie / Evil Twin Bible Belt - Barrel Aged (13,0% - imperial stout - USA)
Evil Twin Michigan Maple Jesus (12,0% - imperial stout - USA)
Omnipollo / Dugges Anagram Blueberry Cheesecake Stout (12,0% - imperial stout - Svédország)
Omnipollo Noa Hazelnut Cupcake (12,0% - imperial stout - Svédország)
Artezan Samiec Alfa (Barrel Aged) (11,0% - imperial stout - Lengyelország)
Lervig / Way 3 Bean Stout Bourbon BA (13,6% - imperial stout - Norvégia)
Hoppin' Frog Rocky Mountain DORIS (10,5% - imperial stout - USA)
Mikkeller Beer Geek Vanilla Maple Cocoa (13,0% - imperial stout - Dánia)

TOP 10+1 EGYÉB 
Omnipollo / Siren / David Strachan Lorelei - Barrel Aged Extra Maple (10,5% - imperial porter - Svédország)
Omnipollo / Buxton Original Maple Truffle Ice Cream Waffle (11,5% - imperial porter - Svédország)
The Bruery Poterie (Scotch Whisky Barrel Aged) (14,8% - old ale - USA)
Jackie O's Bourbon Barrel Skipping Stone (9,4% - quadrupel - USA)
Omnipollo / Siren / David Strachan Lorelei Maple Coconut Toast Imperial Porter (10,5% - imperial porter - Svédország)
Uiltje Apfelstrudel Doppelbock (11,0% - duplabak - Hollandia)
Stigbergets GBG Beer Week 2016 (6,5% - india pale ale - Svédország)
Avery Pump[KY]n (18,8% - fűszerezett ale - USA)
Põhjala Cellar Series - Odravein Bourbon BA (16,0% - barley wine - Észtország)
Lost Abbey My Black Parade (12,5% - american strong ale - USA)
Baladin Xyauyù Birra Da Divano Riserva Teo Musso (13,5% - barley wine - Olaszország) 

LEGJOBB AMERIKAI FŐZDE 
Hoppin' Frog Brewery 

LEGJOBB EURÓPAI FŐZDE 
Omnipollo 

LEGJOBB AMERIKAI FŐZET 
Hoppin' Frog Barrel Aged TORIS The Tyrant 

LEGJOBB EURÓPAI FŐZET 
Omnipollo Noa Pecan Mud Cake - Bourbon 

A blog hagyományait követve ez alkalommal sem tekintettem el attól, hogy megjelöljek egy-egy különösen kimagasló európai és tengerentúli főzetet, valamint, hogy megválasszam az idei év legjobb főzdéit, a sors pedig úgy hozta, hogy a párosok tökéletesen igazodnak egymáshoz a származás tekintetében.

Azt talán már mondanom sem kell, hogy a blog szerkesztésének és a főzetek elfogyasztásának tempóbéli különbségeinél fogva a hivatkozott sörökről készített bejegyzések a jövőben kerülnek csak közzétételre, a bővebb beszámolóknak tehát jelenleg kizárólag a Ratebeer megfelelő hasábjai biztosítanak otthont. 

Végezetül pedig, a blog minden kedves olvasójának élményekben gazdag, boldog új évet kívánok, megköszönve érdeklődéseteket és rendszeres látogatásotokat a sörbetek mézízű világában! 


2017. december 27., szerda

Karácsony - To Øl Jule Mælk: Rhum Edition


To Øl Jule Mælk: Rhum Edition (15,0%): Nehéz szívvel nyitottam meg az idei utolsó ünnepi palackot, melyet a karácsonyfa fényei szelíden táncolnak körül, amint kupakjától megszabadítva súlyos mondanivalóval tölti meg a levegőt a benne lakozó ital illatáradata. A karácsonyi gyertyák illataival keveredve ekképpen különös és igen intenzív, az ünnep gazdagságának jegyeit magán viselő aromahalmaz rajzolódik ki komótosan, éppen úgy, ahogyan a főzet gördül ki olajos folyamként az öblös pohárba. A három nap alatt igen jól megismert marcipános, lépes mézes, kandiscukros, sűrített tejes elemek szövevénye barátságos elegyet alkot, a téli esték melengető rumos költeményei pedig elevenen sejlenek fel az ital olajos foszlányai között, miközben az ízjegyeket bőkezűen szóró főzet okozta örömöket lassanként kikezdik a karácsony elmúlásának terhe alatt formálódó hangulatok. 

2017. december 26., kedd

Karácsony - To Øl Jule Mælk: Cognac Edition


To Øl Jule Mælk: Cognac Edition (15,0%): Tovább folytatódik a mézédes sörök karneválja, melyhez a konyakos Jule Maelk nyújt hathatós segítséget, likőrös, marcipános aromáival, vastagon édesített kávés, sűrített tejes, narancshéjas, trüffeles étcsokoládés ízjegyeivel. Karácsonyi bonbonos ízvilágát egy kevés fahordós, ez esetben konyakszerű zamattal megbolondított karakter teszi különlegessé, s bár az érlelés nyomai kissé visszafogottan, a cukorfolyam vad sodrása alól kikandikálva mutatkoznak meg csupán, mint ahogyan az lenni szokott, a hordóbéli tartózkodás ez esetben sem volt kárára az italnak. 

2017. december 25., hétfő

Karácsony - To Øl Jule Mælk


To Øl Jule Mælk (15,0%): Nincs ellenemre, ha egy sör édes, feltéve, ha megfelelő test támogatását élvezi a szirupos jelleg, s különösen nem zavar, ha egy karácsonyi főzet fordul át cukormázasba, már amennyiben kellőképpen vaskos lábakon áll az ital. Egy 15%-os imperial stout esetében a feltételek természetesen adottnak vehetőek a cukorfolyamban történő lubickoláshoz, ilyen robbanásszerű édességre azonban magam sem számítottam. 
Egy komótosan, ragacsos módon csordogáló sör látványa bár megfelelő előjel egy desszertszerű ízélmény bekövetkeztéhez, meglepetésszerűen nagyot szólt azt első korty, azonban karácsony van, gondoltam magamban, így nem sokat finomkodtam, belevetettem magam a laktóztenger örvényeibe. Forró csokoládé, kakaópor, kávé zamatai adják a sötét tónusokat, melyeket sűrített tej, tejszín krémes jelenléte könnyít ki kissé, s egy medvecukros, mogyorós, mandulás nyalánkságokból faragott szerkezet foglal keretbe. A desszertsör jelző ez esetben még kevésnek is bizonyulhat, éppen ezért óvatosan dobálózok csak az ilyen szavakkal, ünnepinek mindenesetre gond nélkül nevezhető főzet a dán óriás. 

Karácsony - Beer Here Jule IPA


Beer Here Jule IPA (7,0%): Könnyed, komlós csemegével fogad minket a dán Mikulás, amely éppen annyira karakteres, hogy az illóolajos kesernye iránt fogékonyak várakozását kielégítse, egyszersmind az ünnepi áhítatban megszomjazók számára is felüdülést nyújtson. Trópusi egyveleg az aromák terén, haraphatóan szivacsos habja alatt pedig sűrű, teaszínű test lapul, amiben hasonlóképpen teaszerű, mangós, aszalt sárgabarackos, kekszesen édeskés ízjegyek pihennek. Kortyai teltek, nagyívűek, s nem utolsósorban igencsak ízletesek. Ha másért nem, ez utóbbi tulajdonsága okán - és persze a címkéje miatt - könnyűszerrel ráaggathatjuk a karácsonyi jelzőt.

2017. február 5., vasárnap

Milánó 2017

A 2017. év kezdetén utam Milánóba vezetett, s az előjelek a sörös élményekben történő megmerítkezés esélyére igen kedvezően alakultak. Ezt támasztotta alá a Ratebeer listája a legkiválóbb helyek rangsora vonatkozásában, s az éppen akkor a 14. helyen tanyázó Lambiczoon-t valóban ígéretes sörözőként jellemezném. Azt már csak kifelé menet nyugtáztam, hogy az étteremként is funkcionáló hely hűtője jó néhány speciális és ritka darabot rejtegetett, jómagam nem ezen a helyen töltekeztem fel leginkább különleges sörökből. 

A római sörözések hangulata ugyanis ezen a vidéken is visszaköszönt, miután a leghangulatosabb helyeknek itt is azok bizonyultak, amelyek bár sörboltként futnak, egy-két csap és az italok helyben történő elfogyasztásának lehetősége által felértékelődnek. Egy ilyen helyen akadtam rá néhány kivételes üvegre, amelyek valójában akár otthonról is beszerezhetőek lettek volna, így kuriózumnak a szó szoros értelmében nem nevezhetők, de számomra csak rendelés útján váltak volna elérhetővé, ezáltal mégsem volt olyan mindennapi a helyzet. 

Sörfronton tehát talán nem a legerősebb város Milánó - s különösen Velence, ahol a blog témakörével egybevágó kalandokban nem is részesültem, bár keresni sem kerestem azokat -, a fantasztikus napok megkoronázásához ideális eszköznek bizonyultak az elérhető, alábbiakban felsorolt finomságok. 


Baladin Pop (5,0%): Sápadt sárga színe szinte súlytalanul könnyed, bár igen frissítő, intenzív ízjegyek nélküli tartalommal bír. Aromái a játékos komló növényszáras jellege mentén határozhatóak meg, ízvilága kissé lapos, bár valóban üdítő, halovány zöldalmás színezetű, gabonás beütésű, kissé szellős komlóital benyomását kelti. Semmi különös tehát, könnyű, sebesen csúszó itóka.

Great Divide Hibernation Ale (8,7%): Mahagóni színű teste és a rátelepedő krémes, ragacsos habja angolosan krétaporos, kéksajtos, édeskésen nemespenészes, marcipános színezetű illatokat rejt. Ízvilága kövérkés malátajegyek sokasága, melyek mézes-karamellás, pörkölt köntösben sorakoznak, csúszósan kesernyés lenyomatot hagynak, s száraz, de tartalmas levezetéssel búcsúznak.

To Øl Fall Of Man Barrel Aged (11,4%): Éjfekete testén csak néhol hatol át némi fény, bézs színű habja krémesnek, ragadósnak tűnik. Mandulás, marcipános, meggymagos, túlérett cseresznyés illatai a legjobb főzetek velejárói, melyhez egy alkoholban ázott fahordó dongáinak aromája társul, így aztán jobbat már csak kötözködve kívánhatnánk az illatok terén. Konyakmeggyes, rumos csokoládés, bonbonos kortyok következnek ezután, a kávés, kakaós, vaníliás jegyek a marcipános desszertszerűséggel kiegészülve így tökéletes imperial porter benyomását keltik. Ami akár igaz is lenne, ha a szerkezetet nem találnánk egy egészen kicsit szellősnek, legalábbis ilyen összetevőkhöz mérten. Összességében azonban remek főzet, tartalmas, ízletes és izgalmas ital.

Omnipollo / Dugges Anagram Blueberry Cheesecake Stout (12,0%): Észveszejtő illatokkal indít a svéd kreálmány, pontosan olyanokkal, amelyek a lehető legtávolabb állnak a hagyományos értelemben vett sör fogalmától, rendszerint mégis a legkitűnőbb főzetek velejárói. Ez esetben a trüffel, créme brulée, vanília, s nem utolsó sorban, de még mennyire, hogy nem, a sajttorta össze nem téveszthető karaktere tehető felelőssé a zűrzavarért. Kávélikőr, forró csokoládé, mályvacukor, csokiszirup, áfonya képe köszön vissza az ízében, s nem tudom, a sajttortát említettem-e már... A desszertkölteményhez hasonlatos ízvilága mellett a szerkezete is a tökéletesség határát súrolja, az alkohol lába lóg csak ki néhol, ami egy 12%-os sör esetében több, mint megbocsátható, ha azonban valahonnan pontot kellene vonni, talán ez lenne az a terület. Ettől függetlenül jelenleg az egyik legjobb imperial stout az európai piacon.

Evil Twin Michigan Maple Jesus (12,0%): Igencsak fergeteges aromákkal indít ez a palack is, férfias csemegekosár hangulatát viseli magán a melaszos, barnacukros, vaníliás, ázott tölgyfahordós, juharszirupos, bourbon-jegyektől roskadozó illatszerkezet. Jól ismert benyomások ezek, ilyen bevezető ritkán szokott csalódást okozni. Így tehát nem ért váratlanul az sem, amikor egy, az illataihoz fogható tartalom tárult fel előttem, benne ha lehet, még több nyalánkság, mint ahogyan azt az aromák előrevetítették. Csokoládészirup, kókusz, tejkaramella, vaníliakrém elemeivel szegélyezett ösvényen haladunk az egyre karakteresebb, fahordós, fahéjasan fűszeres, juharszirupos, s a végén már egészen száraz, alkoholos mondanivaló kiteljesedéséig. Mindez mesterien finomra hangolt módon, ideális szénsavtartalommal és testességgel, kellő eleganciával tálalva. Ismét egy emlékezetes alakítás.
(Ratebeer link)

Baladin Xyauyù Birra Da Divano Riserva Teo Musso (13,5%): Mennyei aromái szinte leírhatatlanok, ezerféle színben játszanak, leginkább azonban a likőrökben ázó aszalványok koordináta-rendszerében képzelhetőek el. Vanília, karamellizált cukor, portói, édeskés faháncs, dió, mazsola csemegeszerű karaktere illatában; rumos, karamellás, desszertboros, likőrös jegyek selymes, olajos kavalkádja ízében. Intenzitása a rövid italokéval vetekszik, komplexitása, desszertszerű jellege ellenére is zseniálisan rétegzett, elegáns vonalai mégis egy kimagasló értékkel bíró barley wine képét festik meg. 

Baladin Terre Riserva Teo Musso 2012 (11,0%): Szénsav nélküli, réz színű teste zserbós illatokat szolgáltat, ázott fahordó karakterét adja, napon szárított cukrozott paradicsom, ősidők óta aszalódó mazsola aromáival köszön be. Ízre kicsit savanykás élű, karamellás, kekszes, brandys, melengetően alkoholos, de nem csípős, teaszerűen fűszeres, olajos szerkezetű, kifogástalanul sima ital. A Xyauyu-val nem vetekszik, de lehengerlő főzet ez is. 

Baladin Lune Riserva Teo Musso 2010 (11,5%): A szinte már megszokott diós, mazsolás, zserbós, aszús jegyek szűrődnek ki tekintélyt parancsoló intenzitással, melyek alatt egy süteménytésztás, kuglófos, aranymazsolás, kandírozott gyümölcsös, mandulás ízvilág lapul. Igazi csemegekosár, csak kapkodjuk a fejünket, minden korty valóságos ízfergeteg mázsás súlyú jegyeit hordozza, komótosan csordogálva, olajos lenyomatot hagyva szánknak minden szegletében. A fehérboros jelleg mentén alakul a szerkezet, a lehető legközelebbi rokonságba kerülve azzal, a barley wine-karaktert mindenesetre remekül kiegészítve. 

Birrificio del Ducato Verdi Imperial Stout (8,2%): Kávészínű testére cappuccino hab telepszik krémesen, vastagon, mely alól kakaós, csokoládés és nem meglepő módon presszókávés aromák kandikálnak ki. Egyenletesen sima szerkezete ideális szénsavtartalommal bír, benne a pörkölt malátás jegyek is teltnek és kereknek hatnak. Keserédes zamatait egy igazi rafinéria követi, meglepetésszerű tüzesség ugrik elő végszóként, a csilipaprika könnyed pikantériája zárja az egyébként kiugrásoktól és vad tartalomtól mentes karakter pályafutását. 

Elav Humulus Black Ipa (6,6%): Aromás feketeség, intenzíven komlózott black IPA, kellemes olasz főzet. Szegfűszáras árnyalatú illatai pörkölt elemekkel keverednek, szimpatikus a bevezetés, kereknek tűnik a kép. Megnyerő a szerkezet is, kellően teltek az ízjegyek, a szénsavtartalom is megfelelő. Bár maga a stílus nem az én világom, ez esetben a pirított magvas, gyantás hangulatú, egyszerre zöldes és fekete színezetű kortyok igencsak egyben vannak, így hát könnyedén gurultak lefelé a kóstolgatás során. 

2017. január 21., szombat

2016 legjobb főzetei

A 2016. év ha lehet, sörfronton az eddigi legjobbnak bizonyult, jó pár különleges főzetben bővelkedett, lehetőséget nyújtott néhány igazán kiváló és korábban rendszerint elérhetetlennek hitt példány becserkészéséhez, emellett stílusbeli változatossággal is örvendeztetett. Egyvalami maradt szinte változatlan az előző évekhez képest, az pedig az imperial stoutok és belga karakterisztikájú italok túlsúlya. 

Semmi értelme tagadni, e két típus nálam abszolút elsőbbséget élvez. Különösen az előbbi műfaj az, amely szinte kifogyhatatlan garmadáját képezi a jelölteknek, a legnehezebb feladatnak ebből a kategóriából bizonyult kiválasztani a legjobbakat. A tavalyi évhez képest most mégis kurtítottam kissé a listán, így megpróbáltam a számomra legkedvesebb stílusok 5 legszimpatikusabb képviselőjét kiválasztani. 

Ez alól természetesen az imperial stoutok kategóriája a kivétel, ahol a munkaanyag terjedelme miatt eleve 10 főzetes listában gondolkodtam, s ahol egy igen kedvező benyomásokat hagyó svéd főzet személyében került beiktatásra egy ráadás. A kellő mennyiségű elemmel nem rendelkező csoportok megmaradt kiválóságai ezt követően egy vegyes kategóriába sorolódtak, melyek stílusbeli vonásaik terén bár különbözőek, az okozott benyomások kedvező emlékei könnyedén összetartozóvá teszik őket. 

A legjobbak összeírása során segítségemre volt a Ratebeer éves szintű adatokat összefoglaló statisztikai funkciója is, mely kitűnően nyomon követhetővé teszi az adott időszakbeli ténykedésünket, esetemben az alábbiak szerint. 

TOP 5 AMERICAN STRONG ALE 
The Bruery Melange #3 (16,9% - american strong ale - USA) 
Prairie Coffee Okie (13,0% - american strong ale - USA) 
Arrogant Southern Charred (12,6% - american strong ale - USA) 
Stone Bastard’s Midnight Brunch (12,7% - american strong ale - USA) 
Port Brewing Older Viscosity (12,0% - american strong ale - USA) 

TOP 5 BARLEY WINE 
AleSmith Old Numbskull (11,0% - barley wine - USA) 
Baladin Xyauyu Kentucky (14,0% - barley wine - Olaszország) 
Lervig Barley Wine 2016 (12,5% - barley wine - Norvégia) 
Hair of the Dog Fred (10,0% - barley wine - USA) 
De Molen / Zombier Skulls & Tentacles (11,5% - barley wine - Hollandia) 

TOP 5 BELGA STÍLUSÚ ALE 
Bush de Nuits (Scaldis Prestige de Nuits) (13,0% - belgian strong ale - Belgium) 
AleSmith Grand Cru (10,0% - belgian strong ale - USA) 
Nøgne Ø Quadrupel Red Wine Barrel Edition (15,5% - quadrupel - Norvégia) 
La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #21 (11,0% - quadrupel - Hollandia) 

TOP 5 IMPERIAL PORTER 
Evil Twin Imperial Doughnut Break (11,5% - imperial porter - USA) 
Evil Twin Lil’ B (11,5% - imperial porter - USA) 
Ægir Lynchburg Natt (10,0% - imperial porter - Norvégia) 
Buxton / Omnipollo Original Rocky Road Ice Cream (10,0% - imperial porter - Anglia) 
Omnipollo / Buxton Original Texas Pecan Ice Cream (10,0% - imperial porter - Svédország) 

TOP 10 + 1 IMPERIAL STOUT 
AleSmith Speedway Stout - Bourbon Barrel Aged (12,0% - imperial stout - USA) 
Mikkeller Beer Geek Vanilla Shake (Bourbon Edition) (13,0% - imperial stout - Dánia) 
Goose Island Bourbon County Stout (14,3% - imperial stout - USA) 
Struise Zombination (17,0% - imperial stout - Belgium) 
Cigar City Marshal Zhukov’s Imperial Stout (11,0% - imperial stout - USA) 
Prairie Apple Brandy Barrel Noir (12,0% - imperial stout - USA) 
Founders KBS (Kentucky Breakfast Stout) (11,2% - imperial stout - USA) 
Lervig / Hoppin’ Frog Sippin Into Darkness (12,5% - imperial stout - Norvégia) 
Prairie Birthday Bomb! (13,0% - imperial stout - USA) 

TOP 10 EGYÉB 
Struise Aardnon / Earthnun (8,0% - sour red/brown - Belgium) 
Cantillon Blåbær Lambik (5,0% - lambic style - fruit - Belgium) 
Omnipollo Nebuchadnezzar IIPA (8,5% - imperial IPA - Svédország)
American Solera Foeder Cerise (5,5% - sour/wild ale - USA) 
De Dolle Oerbier Special Reserva (13% - sour red/brown - Belgium)
Hill Farmstead Dorothy (2015-) (7,0% - saison - USA) 
Dunham The Red Sashes 2015 (Brett) (11,0% - fűszerezett ale - Kanada) 

Ez évben is érdemesnek találtam kiválasztani egy-egy amerikai és európai főzdét a legjobbak közül, illetve megválasztani az év általam legjobbnak ítélt amerikai és európai főzetét. Ez sem bizonyult egyszerű feladatnak, de az előző év által megkezdett útról nem kívántam letérni. Így történt, hogy az alábbi kiválóságokra esett a választásom. 

LEGJOBB AMERIKAI FŐZDE 

LEGJOBB EURÓPAI FŐZDE 

LEGJOBB AMERIKAI FŐZET 

LEGJOBB EURÓPAI FŐZET 

A feltüntetett sörök legtöbbjének tesztje az oldalon jelenleg még nem szerepel, mégpedig a már korábban hivatkozott okból kifolyólag, mivelhogy az egyes sörök gyorsabb tempóban fogynak, mint ahogyan a blog bejegyzései szaporodnak. A blog esetében bizonyos kiszámítható és rendszeres jelleg megvalósítására törekszem, amely ekképpen remekül biztosítható. Képes beszámoló tehát e helyütt nem készül, a fenti lista azonban garanciaként szolgál rá, hogy a hivatkozott főzetek előbb-utóbb viszontláthatóak lesznek itt. 

Bízom benne, hogy az idei év hasonló jókban fog bővelkedni minden sörbarát számára!

2016. december 26., hétfő

Karácsony - Mikkeller Santas Little Helper 2016


Mikkeller Santas Little Helper 2016 (10,9%): Ezeréves vörösbor-színű testtel bír, melyen piszkosfehér, pöffeszkedő hab időzik sokáig, a pohár falára tapadva pedig a végtelenségig kitart egy krémes réteg. Bogyós termések, meggybefőtt, körte aromái lengedeznek az ital fölött, valódi gyümölcskosár-illatok. Aszalványos, narancshéjas, gabonás, krémes élesztős jegyek következnek, fahéjas, medvecukros karakterrel, kissé vizes, de tagadhatatlanul belga hangulattal. A Mikulás segítője az idei évben is kellemes percekkel örvendezteti meg a fűszeres főzetek rajongóit. 

2016. december 25., vasárnap

Karácsony - Amager Reindeer Fuel 2016


Amager Reindeer Fuel 2016 (10%): Megkapó, nyüzsgően színes, ünnepi kavalkádot idéző címkéje alatt minden bizonnyal hasonlóképpen sokszínű, élénk ital rejtőzhet, gondoltam magamban a palack szemügyre vétele közben. Mély árnyalatú, jegestea testére ragacsos habkalap kerül, mely alól aszalványos, mazsolás, édeskés aromák szökkennek ki. Cukorfolyam szerkezete túlcsordult nyalánkságok tárháza; datolya, mazsola, aszalt füge, muskotály jegyei vibrálnak negédes mázban, fás burkolatban, keserű likőrös, markáns, mégis szirupos komló végszavával. Valóban nem egy diétás ital, enyhe túlédesítés esete forog fenn, így adva vissza az ünnep mindennel megtömött hangulatát.