Struise Pannepot 2010 (10,0%): Kétség sem férhet hozzá, hogy a mai tesztalanyunk jól megérdemelten vívta ki a sörbarátok igen széles körű elismerését, és tett szert népes követőtáborra. Mondom ezt még azelőtt, hogy padlásokon porosodó festmények képét idéző címkéjének látványán kívül bármiféle érzékszervi kontaktusba kerültem volna vele - az efféle alkotások azonban általában nem nagyon szoktak csalódást okozni.
Sűrű testű, nem túl hivalkodó habbal bír, illata pedig hasonlóképpen visszafogott, finoman sejtető. Az élesztőfelhők közé egy légiesen könnyed gyümölcsösség, enyhe lekváros árnyalat fonódik - a gyümölcsök természetesen a markánsabb fajtából valók -, az aroma összességében azonban meglehetősen lágy, a legkevésbé sem zömök, vagy átütő. Kakaó, kávé és étcsokoládé finomítja tovább a képet, melyek ez esetben valóban a világosabb tónusok mentén tartják meg az aromaskálát, nem nehezítik el a hangulatot. A lezárás ezt követően szintén az élesztő savanykás élű képében jelentkezik.
Azt semmi esetre sem állíthatjuk, hogy a képzeletbeli édesség-fokmérő maximum értéket mutatna a tesztelés során, a kandiscukorral viszont ez esetben sem spóroltak a főzőmesterek. Közel sem annyira émelyítő és nehéz azonban, mint néhány korábban kóstolt darab - csakúgy, mint az illata esetében, az édes zamatok ezúttal is remekül nyújtják szét a terepet, nem tódulnak egybe, finoman terjednek szét egy harmonikus keretet adva az ízeknek.
Ezek között leginkább a diós, mazsolás jellegű, desszertszerű komponenseké a főszerep, melyekhez egy fűszeres, gyógynövényes jelleg is társul, a komló kissé távolinak tűnő karaktere és egy enyhébb fokú alkoholos érintettség mellett.
Ami számomra a leginkább különlegessé teszi ezt a sört klasszikusan finom ízén kívül, az a tökéletesen egyedi test, mely a felsorolt benyomások, cukrászati alapanyagok emlékképének jelenléte ellenére határozottan éles tud maradni, és egy üvegvékony gerincként bár, de mindvégig ellen képes állni a hízott összetevők mázsás súlyának.
Lényegében tehát némileg könnyedebb ital képe bontakozott ki a kóstolása során, mint amire előzetesen számítani lehetett, a hatás azonban feltétlenül pozitív volt. Különlegesen gazdag főzet.
