2017. március 20., hétfő

Petrus Gouden Tripel


Petrus Gouden Tripel (7,5%): Teaszínű test, krémes habpaplan, autentikus tripel-illatok, melyek között a malátásan édeskés, fanyar élesztős aromák viszik a prímet, amikhez később a jól ismert marcipános árnyalat is csatlakozik. Selymes zamatai szerényen kenődnek el a nyelvünkön, itt-ott lógnak ki kicsit a kartonosan száraz, illetve néhol élesen alkoholos, zöldséges ízjegyek. Kissé nyers az összhatás, elnézően kortyolgatva azonban csalódást semmiképpen nem okoz. 

2017. március 17., péntek

Rodenbach Grand Cru


Rodenbach Grand Cru (6,0%): Tudván, hogy milyen típusú sörről van szó, és ismervén a stílus klasszikus jegyeit, már a pohárba töltéskor beindulnak a pavlovi reflexek, így készülve fel lélekben egy nagy adag szájösszehúzó hatás befogadására. Mahagóni színére vékonyka hab telepszik, illata fanyar, száraz pezsgős, játékos selyemcukor bevonattal ellátott almaecetes aroma. Simulékony kortyai rendkívül kiegyensúlyozottak, lekerekítettek, az ízjegyek nem metsző éllel, inkább lekerekítetten hordozzák magukon a savanyúság nemes és komplex jellegét. Az üdén gyümölcsös tartalom és a boros lecsengés tovább mélyíti az eleganciát, majd a kandiscukor és krémes maláta lágyítja az összképet, ami végeredményben olyannyira barátságos, hogy a műfajjal ismerkedők számára a "sour ale"-ek belépő darabja is lehetne. 

2017. március 13., hétfő

Petrus Speciale


Petrus Speciale (5,5%): Mély tónusú, borostyán színű főzetünk megnyerő, tarkabarka illatokat terít szét a levegőben, üde és friss aromái között a pihekönnyű vattacukor játékos hangulata, a maláta simulékony karaktere és a komló fanyar éle egyaránt felfedezhető. A legnagyobb meglepetést az íze okozza, mely a tipikus belga szerkezetben testet öltő, azonban a lehető legvisszafogottabb édességtartalmú, szinte lágeresen komor és egyszerű, óvatosan komló-orientált és lágyan élesztős összhatást produkál. Korántsem unszimpatikus az eredmény, azonban semmiképpen nem egy tipikus belga ale. 

2017. március 4., szombat

Firestone Walker Double Jack IPA


Firestone Walker Double Jack IPA (9,5%): Lehengerlő megjelenése már az üvegén is megmutatkozik, sugárzó exkluzivitással mutatkozik meg előttünk a legendás palackok egyike. A Firestone Walker dupla india pale ale-jének kóstolását követően vélhetően nem egyebet kell majd megállapítanom, mint hogy a legjobb imperial IPA, amit eddigi pályafutásom során alkalmam volt elfogyasztani, az ez a példány-e. 
Vizuális síkon nemigen okoz csalódást, a krémes habja és narancstea-színű mézteste közötti kontraszt látványa már önmagában is megér egy misét. A karizmatikus illatok széles spektruma ront ránk hirtelen, így alkalmunk nyílik megcsodálni a vérbeli amerikai vonalat az illatok terén megjelenítő szikrázó komlós, fenyős-gyantás fergeteg pazar játékát. Férfi parfüm, tarka virágok, almás pite, méz és karamell szertelen aromái cifrázzák az élénk képet, gazdagsága szűnni nem akaró. A kortyok kirobbanóak, teltek, szépen strukturáltak, pontosak, de korántsem unalmas hangvételűek. Mértékletes, bodzaszörpös, karamelles, akácmézes édesség szövi körül a feszes szerkezetet, élénk és vibráló jegyeit nem győzzük csodálni. 
Közepesen száraz, nem kimondottan keserűség-orientált ital, a hangsúly sokkal inkább a mesterien kivitelezett, minden elemében magával ragadó, elmélyült ízvilág lebilincselő jellegére helyeződik. Boróka bogyós, sárgadinnyés lecsengéssel búcsúzik, karaktere emlékezetes marad, mintegy etalonként szolgál a műfaj egyéb képviselőinek vonatkozásában, s ezzel a korábban feltett kérdésre is sejtelmes választ adtam. 

2017. február 23., csütörtök

Gusswerk Nicobar India Pale Ale


Gusswerk Nicobar India Pale Ale (6,4%): Mély borostyán színe és krémes, rendkívül telt, tört fehér habja magával ragadó, illatai pedig nemkülönben lehengerlőek. Folytatódik a krémes vonulat, masszaszerűen áll össze a mangós, aszalt sárgabarackos, enyhén nemespenészes, élesztős jegyek tompa kavalkádja, puha aromái tartalmas india pale ale benyomását keltik. 
Csalódnunk ezt követően sem kell, a trópusi gyümölcs-koktélos hangulat bár nincs tonnányi építőanyaggal alátámasztva, a nagyszerűen összetartó, tartalmas ízvilágot produkáló komponensek fokozatmentesen elénk táruló összjátéka minden igényt kielégítő. Kör alakú malátás pályán mangó, mandarin, sárgabarack-szeletek édesítik meg az utat, majd a célegyenes felé tartva egy marcipános sugallat röpíti tovább a szimpatikus szerkezetet.
Szénsavtartalma szintén ideális keretet biztosít tartalma önfeledt megtapasztalásának, melynek során egy kellően testes, közepesen szirupos IPA képe rajzolódik ki nagy adag gyümölcsösséggel, hosszan elnyúló, tompa és száraz faleveles befejezéssel. Kirobbanó jellemvonások nélküli, de mindenképpen szerethető karakterű osztrák főzet. 

2017. február 18., szombat

Petrus Dubbel Bruin


Petrus Dubbel Bruin (6,5%): Puha, vajas habbal nyit, gesztenyebarna testet mutat, mazsolás, diós, krémes élesztős aromákat enged szabadjára. Tejszínes, bársonyosan puha kortyai szinte simogatják a nyelvünket, kiugrásmentes szerkezete fekete gyümölcsös, pirított magvas, tejcsokoládés zamatokkal teletűzdelve ejti rabul fogyasztóját. Valóban egy tökéletesen eltalált karakterű dubbel. 

2017. február 5., vasárnap

Milánó 2017

A 2017. év kezdetén utam Milánóba vezetett, s az előjelek a sörös élményekben történő megmerítkezés esélyére igen kedvezően alakultak. Ezt támasztotta alá a Ratebeer listája a legkiválóbb helyek rangsora vonatkozásában, s az éppen akkor a 14. helyen tanyázó Lambiczoon-t valóban ígéretes sörözőként jellemezném. Azt már csak kifelé menet nyugtáztam, hogy az étteremként is funkcionáló hely hűtője jó néhány speciális és ritka darabot rejtegetett, jómagam nem ezen a helyen töltekeztem fel leginkább különleges sörökből. 

A római sörözések hangulata ugyanis ezen a vidéken is visszaköszönt, miután a leghangulatosabb helyeknek itt is azok bizonyultak, amelyek bár sörboltként futnak, egy-két csap és az italok helyben történő elfogyasztásának lehetősége által felértékelődnek. Egy ilyen helyen akadtam rá néhány kivételes üvegre, amelyek valójában akár otthonról is beszerezhetőek lettek volna, így kuriózumnak a szó szoros értelmében nem nevezhetők, de számomra csak rendelés útján váltak volna elérhetővé, ezáltal mégsem volt olyan mindennapi a helyzet. 

Sörfronton tehát talán nem a legerősebb város Milánó - s különösen Velence, ahol a blog témakörével egybevágó kalandokban nem is részesültem, bár keresni sem kerestem azokat -, a fantasztikus napok megkoronázásához ideális eszköznek bizonyultak az elérhető, alábbiakban felsorolt finomságok. 


Baladin Pop (5,0%): Sápadt sárga színe szinte súlytalanul könnyed, bár igen frissítő, intenzív ízjegyek nélküli tartalommal bír. Aromái a játékos komló növényszáras jellege mentén határozhatóak meg, ízvilága kissé lapos, bár valóban üdítő, halovány zöldalmás színezetű, gabonás beütésű, kissé szellős komlóital benyomását kelti. Semmi különös tehát, könnyű, sebesen csúszó itóka.

Great Divide Hibernation Ale (8,7%): Mahagóni színű teste és a rátelepedő krémes, ragacsos habja angolosan krétaporos, kéksajtos, édeskésen nemespenészes, marcipános színezetű illatokat rejt. Ízvilága kövérkés malátajegyek sokasága, melyek mézes-karamellás, pörkölt köntösben sorakoznak, csúszósan kesernyés lenyomatot hagynak, s száraz, de tartalmas levezetéssel búcsúznak.

To Øl Fall Of Man Barrel Aged (11,4%): Éjfekete testén csak néhol hatol át némi fény, bézs színű habja krémesnek, ragadósnak tűnik. Mandulás, marcipános, meggymagos, túlérett cseresznyés illatai a legjobb főzetek velejárói, melyhez egy alkoholban ázott fahordó dongáinak aromája társul, így aztán jobbat már csak kötözködve kívánhatnánk az illatok terén. Konyakmeggyes, rumos csokoládés, bonbonos kortyok következnek ezután, a kávés, kakaós, vaníliás jegyek a marcipános desszertszerűséggel kiegészülve így tökéletes imperial porter benyomását keltik. Ami akár igaz is lenne, ha a szerkezetet nem találnánk egy egészen kicsit szellősnek, legalábbis ilyen összetevőkhöz mérten. Összességében azonban remek főzet, tartalmas, ízletes és izgalmas ital.

Omnipollo / Dugges Anagram Blueberry Cheesecake Stout (12,0%): Észveszejtő illatokkal indít a svéd kreálmány, pontosan olyanokkal, amelyek a lehető legtávolabb állnak a hagyományos értelemben vett sör fogalmától, rendszerint mégis a legkitűnőbb főzetek velejárói. Ez esetben a trüffel, créme brulée, vanília, s nem utolsó sorban, de még mennyire, hogy nem, a sajttorta össze nem téveszthető karaktere tehető felelőssé a zűrzavarért. Kávélikőr, forró csokoládé, mályvacukor, csokiszirup, áfonya képe köszön vissza az ízében, s nem tudom, a sajttortát említettem-e már... A desszertkölteményhez hasonlatos ízvilága mellett a szerkezete is a tökéletesség határát súrolja, az alkohol lába lóg csak ki néhol, ami egy 12%-os sör esetében több, mint megbocsátható, ha azonban valahonnan pontot kellene vonni, talán ez lenne az a terület. Ettől függetlenül jelenleg az egyik legjobb imperial stout az európai piacon.

Evil Twin Michigan Maple Jesus (12,0%): Igencsak fergeteges aromákkal indít ez a palack is, férfias csemegekosár hangulatát viseli magán a melaszos, barnacukros, vaníliás, ázott tölgyfahordós, juharszirupos, bourbon-jegyektől roskadozó illatszerkezet. Jól ismert benyomások ezek, ilyen bevezető ritkán szokott csalódást okozni. Így tehát nem ért váratlanul az sem, amikor egy, az illataihoz fogható tartalom tárult fel előttem, benne ha lehet, még több nyalánkság, mint ahogyan azt az aromák előrevetítették. Csokoládészirup, kókusz, tejkaramella, vaníliakrém elemeivel szegélyezett ösvényen haladunk az egyre karakteresebb, fahordós, fahéjasan fűszeres, juharszirupos, s a végén már egészen száraz, alkoholos mondanivaló kiteljesedéséig. Mindez mesterien finomra hangolt módon, ideális szénsavtartalommal és testességgel, kellő eleganciával tálalva. Ismét egy emlékezetes alakítás.
(Ratebeer link)

Baladin Xyauyù Birra Da Divano Riserva Teo Musso (13,5%): Mennyei aromái szinte leírhatatlanok, ezerféle színben játszanak, leginkább azonban a likőrökben ázó aszalványok koordináta-rendszerében képzelhetőek el. Vanília, karamellizált cukor, portói, édeskés faháncs, dió, mazsola csemegeszerű karaktere illatában; rumos, karamellás, desszertboros, likőrös jegyek selymes, olajos kavalkádja ízében. Intenzitása a rövid italokéval vetekszik, komplexitása, desszertszerű jellege ellenére is zseniálisan rétegzett, elegáns vonalai mégis egy kimagasló értékkel bíró barley wine képét festik meg. 

Baladin Terre Riserva Teo Musso 2012 (11,0%): Szénsav nélküli, réz színű teste zserbós illatokat szolgáltat, ázott fahordó karakterét adja, napon szárított cukrozott paradicsom, ősidők óta aszalódó mazsola aromáival köszön be. Ízre kicsit savanykás élű, karamellás, kekszes, brandys, melengetően alkoholos, de nem csípős, teaszerűen fűszeres, olajos szerkezetű, kifogástalanul sima ital. A Xyauyu-val nem vetekszik, de lehengerlő főzet ez is. 

Baladin Lune Riserva Teo Musso 2010 (11,5%): A szinte már megszokott diós, mazsolás, zserbós, aszús jegyek szűrődnek ki tekintélyt parancsoló intenzitással, melyek alatt egy süteménytésztás, kuglófos, aranymazsolás, kandírozott gyümölcsös, mandulás ízvilág lapul. Igazi csemegekosár, csak kapkodjuk a fejünket, minden korty valóságos ízfergeteg mázsás súlyú jegyeit hordozza, komótosan csordogálva, olajos lenyomatot hagyva szánknak minden szegletében. A fehérboros jelleg mentén alakul a szerkezet, a lehető legközelebbi rokonságba kerülve azzal, a barley wine-karaktert mindenesetre remekül kiegészítve. 

Birrificio del Ducato Verdi Imperial Stout (8,2%): Kávészínű testére cappuccino hab telepszik krémesen, vastagon, mely alól kakaós, csokoládés és nem meglepő módon presszókávés aromák kandikálnak ki. Egyenletesen sima szerkezete ideális szénsavtartalommal bír, benne a pörkölt malátás jegyek is teltnek és kereknek hatnak. Keserédes zamatait egy igazi rafinéria követi, meglepetésszerű tüzesség ugrik elő végszóként, a csilipaprika könnyed pikantériája zárja az egyébként kiugrásoktól és vad tartalomtól mentes karakter pályafutását. 

Elav Humulus Black Ipa (6,6%): Aromás feketeség, intenzíven komlózott black IPA, kellemes olasz főzet. Szegfűszáras árnyalatú illatai pörkölt elemekkel keverednek, szimpatikus a bevezetés, kereknek tűnik a kép. Megnyerő a szerkezet is, kellően teltek az ízjegyek, a szénsavtartalom is megfelelő. Bár maga a stílus nem az én világom, ez esetben a pirított magvas, gyantás hangulatú, egyszerre zöldes és fekete színezetű kortyok igencsak egyben vannak, így hát könnyedén gurultak lefelé a kóstolgatás során. 

2017. január 21., szombat

2016 legjobb főzetei

A 2016. év ha lehet, sörfronton az eddigi legjobbnak bizonyult, jó pár különleges főzetben bővelkedett, lehetőséget nyújtott néhány igazán kiváló és korábban rendszerint elérhetetlennek hitt példány becserkészéséhez, emellett stílusbeli változatossággal is örvendeztetett. Egyvalami maradt szinte változatlan az előző évekhez képest, az pedig az imperial stoutok és belga karakterisztikájú italok túlsúlya. 

Semmi értelme tagadni, e két típus nálam abszolút elsőbbséget élvez. Különösen az előbbi műfaj az, amely szinte kifogyhatatlan garmadáját képezi a jelölteknek, a legnehezebb feladatnak ebből a kategóriából bizonyult kiválasztani a legjobbakat. A tavalyi évhez képest most mégis kurtítottam kissé a listán, így megpróbáltam a számomra legkedvesebb stílusok 5 legszimpatikusabb képviselőjét kiválasztani. 

Ez alól természetesen az imperial stoutok kategóriája a kivétel, ahol a munkaanyag terjedelme miatt eleve 10 főzetes listában gondolkodtam, s ahol egy igen kedvező benyomásokat hagyó svéd főzet személyében került beiktatásra egy ráadás. A kellő mennyiségű elemmel nem rendelkező csoportok megmaradt kiválóságai ezt követően egy vegyes kategóriába sorolódtak, melyek stílusbeli vonásaik terén bár különbözőek, az okozott benyomások kedvező emlékei könnyedén összetartozóvá teszik őket. 

A legjobbak összeírása során segítségemre volt a Ratebeer éves szintű adatokat összefoglaló statisztikai funkciója is, mely kitűnően nyomon követhetővé teszi az adott időszakbeli ténykedésünket, esetemben az alábbiak szerint. 

TOP 5 AMERICAN STRONG ALE 
The Bruery Melange #3 (16,9% - american strong ale - USA) 
Prairie Coffee Okie (13,0% - american strong ale - USA) 
Arrogant Southern Charred (12,6% - american strong ale - USA) 
Stone Bastard’s Midnight Brunch (12,7% - american strong ale - USA) 
Port Brewing Older Viscosity (12,0% - american strong ale - USA) 

TOP 5 BARLEY WINE 
AleSmith Old Numbskull (11,0% - barley wine - USA) 
Baladin Xyauyu Kentucky (14,0% - barley wine - Olaszország) 
Lervig Barley Wine 2016 (12,5% - barley wine - Norvégia) 
Hair of the Dog Fred (10,0% - barley wine - USA) 
De Molen / Zombier Skulls & Tentacles (11,5% - barley wine - Hollandia) 

TOP 5 BELGA STÍLUSÚ ALE 
Bush de Nuits (Scaldis Prestige de Nuits) (13,0% - belgian strong ale - Belgium) 
AleSmith Grand Cru (10,0% - belgian strong ale - USA) 
Nøgne Ø Quadrupel Red Wine Barrel Edition (15,5% - quadrupel - Norvégia) 
La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #21 (11,0% - quadrupel - Hollandia) 

TOP 5 IMPERIAL PORTER 
Evil Twin Imperial Doughnut Break (11,5% - imperial porter - USA) 
Evil Twin Lil’ B (11,5% - imperial porter - USA) 
Ægir Lynchburg Natt (10,0% - imperial porter - Norvégia) 
Buxton / Omnipollo Original Rocky Road Ice Cream (10,0% - imperial porter - Anglia) 
Omnipollo / Buxton Original Texas Pecan Ice Cream (10,0% - imperial porter - Svédország) 

TOP 10 + 1 IMPERIAL STOUT 
AleSmith Speedway Stout - Bourbon Barrel Aged (12,0% - imperial stout - USA) 
Mikkeller Beer Geek Vanilla Shake (Bourbon Edition) (13,0% - imperial stout - Dánia) 
Goose Island Bourbon County Stout (14,3% - imperial stout - USA) 
Struise Zombination (17,0% - imperial stout - Belgium) 
Cigar City Marshal Zhukov’s Imperial Stout (11,0% - imperial stout - USA) 
Prairie Apple Brandy Barrel Noir (12,0% - imperial stout - USA) 
Founders KBS (Kentucky Breakfast Stout) (11,2% - imperial stout - USA) 
Lervig / Hoppin’ Frog Sippin Into Darkness (12,5% - imperial stout - Norvégia) 
Prairie Birthday Bomb! (13,0% - imperial stout - USA) 

TOP 10 EGYÉB 
Struise Aardnon / Earthnun (8,0% - sour red/brown - Belgium) 
Cantillon Blåbær Lambik (5,0% - lambic style - fruit - Belgium) 
Omnipollo Nebuchadnezzar IIPA (8,5% - imperial IPA - Svédország)
American Solera Foeder Cerise (5,5% - sour/wild ale - USA) 
De Dolle Oerbier Special Reserva (13% - sour red/brown - Belgium)
Hill Farmstead Dorothy (2015-) (7,0% - saison - USA) 
Dunham The Red Sashes 2015 (Brett) (11,0% - fűszerezett ale - Kanada) 

Ez évben is érdemesnek találtam kiválasztani egy-egy amerikai és európai főzdét a legjobbak közül, illetve megválasztani az év általam legjobbnak ítélt amerikai és európai főzetét. Ez sem bizonyult egyszerű feladatnak, de az előző év által megkezdett útról nem kívántam letérni. Így történt, hogy az alábbi kiválóságokra esett a választásom. 

LEGJOBB AMERIKAI FŐZDE 

LEGJOBB EURÓPAI FŐZDE 

LEGJOBB AMERIKAI FŐZET 

LEGJOBB EURÓPAI FŐZET 

A feltüntetett sörök legtöbbjének tesztje az oldalon jelenleg még nem szerepel, mégpedig a már korábban hivatkozott okból kifolyólag, mivelhogy az egyes sörök gyorsabb tempóban fogynak, mint ahogyan a blog bejegyzései szaporodnak. A blog esetében bizonyos kiszámítható és rendszeres jelleg megvalósítására törekszem, amely ekképpen remekül biztosítható. Képes beszámoló tehát e helyütt nem készül, a fenti lista azonban garanciaként szolgál rá, hogy a hivatkozott főzetek előbb-utóbb viszontláthatóak lesznek itt. 

Bízom benne, hogy az idei év hasonló jókban fog bővelkedni minden sörbarát számára!

2016. december 28., szerda

Karácsony - Evil Twin Christmas Eve at a New York City Hotel Room


Evil Twin Christmas Eve at a New York City Hotel Room (10,0%): A karácsony elmúltával már csak az ünnepek meghitt kiegészítőinek fénye ragyogja be a téli estéket, melyet az utolsó karácsonyi palack hangulata próbál teljesebbé tenni. Szurokfekete ital barna színű habbal, vaskos, szójás, kávés és marcipános aromákkal, csokoládéfolyam testtel, karamellizált malátás jegyekkel, keserédes utóízzel. Jóleső tartalom, nem az a bohókás, inkább érett és megfontolt karakter hordozója, méltó betetőzése a karácsony kellemes és sörben gazdag perceinek. 

2016. december 27., kedd

Karácsony - Flying Monkeys Saint Beatnick Chocolate Stout


Flying Monkeys Saint Beatnick Chocolate Stout (7,7%): A kanadai főzde Mikulás-főzete aztán nem szűkölködik a csemegeszerű jegyekben, rubinos árnyalatokat megcsillantó, végtelenül mély, feketébe hajlóan barna színű teste már rögtön az elején káprázatos illatokat szór. Fantasztikus tejcsokoládés, holland kakaóporos, vajkaramellás, régi időket idéző szaloncukros aromákat, amelyek megédesítik a levegőt. Ízvilága nagyszerűen halad tovább a tejszerű hangulatok mentén, bársonyos, sima a szerkezet, a csokoládés jegyek valósággal bekenik a nyelvünket, parfümös, hosszú percekig érezhető zamatokat hagyva maguk után. Anélkül van tömve tartalommal, tökéletesen kerek és teljes értékű elemekkel, hogy az alkoholfok mértéke sietne a segítségére, s akár még az "imperial" jelző helytállóságához is fűzhető némi kétely, a karácsonyi ital minősége besorolástól függetlenül is vitán felül áll. 

2016. december 26., hétfő

Karácsony - Port Brewing Santas Little Helper - Bourbon Barrel


Port Brewing Santas Little Helper - Bourbon Barrel (12,0%): Az alap-verzió is kellemes emlékeket idézett bennem, nem tudtam hát elképzelni, hogy a bourbon-hordóban történő érlelés bármit is ronthatna a dolgon. Természetesen nem is kellett ilyesmivel számolni, ez egyből világossá vált a kitöltését követően, amikor a kólaszínű folyam ontani kezdte magából a legnagyobb örömmel fogadott mogyorós, kókuszos, vaníliás, whisky-s aromákat. A csonthéjasok fás illatai szolgálnak bevezetőül az olvasztott étcsokoládés, rummal ízesített kávés, törökmogyorós jegyek simulékony, közepesen élénk karakterének megnyilatkozásához; egy kifogástalan imperial stout, illetve egy lenyűgöző, ünnepi italnak szánt, s a cél elérésére tökéletesen alkalmas főzet testet öltéséhez.

Karácsony - Mikkeller Santas Little Helper 2016


Mikkeller Santas Little Helper 2016 (10,9%): Ezeréves vörösbor-színű testtel bír, melyen piszkosfehér, pöffeszkedő hab időzik sokáig, a pohár falára tapadva pedig a végtelenségig kitart egy krémes réteg. Bogyós termések, meggybefőtt, körte aromái lengedeznek az ital fölött, valódi gyümölcskosár-illatok. Aszalványos, narancshéjas, gabonás, krémes élesztős jegyek következnek, fahéjas, medvecukros karakterrel, kissé vizes, de tagadhatatlanul belga hangulattal. A Mikulás segítője az idei évben is kellemes percekkel örvendezteti meg a fűszeres főzetek rajongóit. 

2016. december 25., vasárnap

Karácsony - Amager Reindeer Fuel 2016


Amager Reindeer Fuel 2016 (10%): Megkapó, nyüzsgően színes, ünnepi kavalkádot idéző címkéje alatt minden bizonnyal hasonlóképpen sokszínű, élénk ital rejtőzhet, gondoltam magamban a palack szemügyre vétele közben. Mély árnyalatú, jegestea testére ragacsos habkalap kerül, mely alól aszalványos, mazsolás, édeskés aromák szökkennek ki. Cukorfolyam szerkezete túlcsordult nyalánkságok tárháza; datolya, mazsola, aszalt füge, muskotály jegyei vibrálnak negédes mázban, fás burkolatban, keserű likőrös, markáns, mégis szirupos komló végszavával. Valóban nem egy diétás ital, enyhe túlédesítés esete forog fenn, így adva vissza az ünnep mindennel megtömött hangulatát.

Karácsony - Amager Julebryg 2016


Amager Julebryg 2016 (6,5%): Alt típusú sört idáig még nem ittam, így külön öröm volt, hogy az első ilyen főzet pont egy karácsonyi darab személyében mutatkozott be nekem. Könnyed, malátahangsúlyos itóka sötét, tea színű testtel, tejfehér habbal a tetején, élesztős, száraz aromákkal. A krétaporos hangulat az ízében is felfedezhető, sima és gömbölyű jegyei legalábbis a végén ilyesfajta jelleget öltenek, közben pedig könnyedén, kedvesen pirított gabonák képét idézve, kenyértésztás ízvilággal, harapható teltségben gurulnak le garatunkon. Meghökkentő, vagy akár csak kiugró, figyelemelterelő vonások híján nyugodt, ünnepi percek ideális kísérője. 

2016. december 24., szombat

Karácsony - Dugges Christmas Idjit


Dugges Christmas Idjit (9,5%): Kólaszínű testén vékonyka habkalap pihen, mely alól pörkölt, ragacsos malátás aromák szállnak fel, megfestve kissé a levegőt sötétszín édességek vonalaival. Pirított napraforgómag, medvecukor, édesgyökér, hideg kávé gördülékeny jegyei huppannak a nyelvünkre, majd olvadnak bohókás egységbe, egyszerre érett és játékos, intenzív és meghitt karakterét adva a karácsonyi főzetnek. 

Karácsony - Gordon Xmas Ale


Gordon Xmas Ale (8,8%): Egészen mély, barna színű, rubinos árnyalatokat megcsillantó főzet az általam igen felületesen ismert scotch ale-ek világából, ünnepi köntösben tálalva. Feketés színezetű aromái szeder, vadmálna, karamella hangulatát idézik, némi porcukros, édességes mázzal, amely ízének is meghatározó szereplője. Szerkezete közepes test jegyeinek összessége, intenzív, zabolázatlanul édeskés bevezető elemekkel, melyek medvecukros, édes vörösboros, mazsolás hangulatú maláta alapjain teljesednek ki, majd fás, krétaporos, száraz komlós zárással búcsúznak. Ünnepi ital lévén esetében nincs helye fontoskodó, erőltetett jellemrajz készítésének, elég, ha jópofa karácsonyi főzetként tekintünk rá, mely nem mellesleg ízletes, jó szándékú ízjegyekkel gondolkodás nélkül teletömött. 

Karácsony - Val-Dieu Bière de Noël


Val-Dieu Bière de Noël (7,0%): A karácsony idén ezzel a főzettel köszönt be, s mintha régen látott ismerőst üdvözölnénk személyében, függetlenül attól, hogy még sohasem volt szerencsém az apátsági főzethez. Ízig-vérig belga itóka ködfátyolos, mustszerű testtel, hófehér, pöffeszkedő habpaplannal, marcipános hangulatú élesztős illatokkal. Kellemes, zamatos kortyokkal örvendeztet, valódi malátaszirup benyomását kelti, melyet cifra élesztő szálai bolondítanak meg kissé. Diófélék képe, túlérett, vagy éppen aszalt gyümölcsök jegyeinek turmixa, mindez közepes, az ital szerkezetéhez éppen ideális szénsavtartalommal, ízletes lecsengéssel. Ezekben a darabokban nemigen lehet csalódni, különösen karácsonykor nem. 

2016. december 20., kedd

Struise Pannepot 2012


Struise Pannepot 2012 (10,0%): Csakúgy, mint a Pannepeut, a Pannepot is megvolt már korábban, most egy két évvel későbbi verzióját van szerencsém letesztelni, s így a Pannepeut után fogyasztva a kettőt némiképp össze is hasonlítani. 
Színében egy sötétebb, majdhogynem feketés árnyalatot vesz fel, habja is nagyobb, ám ugyanolyan telt és krémes, mint az említett típusé. Az első meglepetés az aromái terén ér, mivel azok megérzésem szerint a savanykásabb, vadóc élesztős hangulat hiteles közvetítői. Eperlekváros, gyümölcsaszalványos, s egyszerre éretlen gyümölcsös jegyek szabadulnak fel, a fanyarság nagyobb foka véleményem szerint az utolsó cseppig kitöltött élesztő jelenlétének, na meg a kornak tudható be. 
Íze is a fanyar irány felé halad, sós és édes, savanykás és óvatosan kesernyés jellemvonásokat egyaránt felvonultat, szilvalekvár, mazsola, némi karamell és marcipán, dohány képe is feltűnik, rendkívül színes tehát a forgatag, összességében azonban az érett, nem metszően, inkább lágyan fanyar, harsány élesztős karakter a fő mondanivalója ennek a példánynak, s a vibráló kavalkád mintegy tartalommal tölti meg a vaskos kontúrokat. Bebizonyosodott tehát, hogy a korábban kóstolt verziótól az évjáratbeli különbségek igen erőteljesen elválasztják az egyes változatokat, bár nem kevésbé fantasztikus, mindenképpen más főzetet csodálhatunk tehát ennek a típusnak a személyében. 

2016. december 12., hétfő

Struise Pannepøt - Old Monk’s Ale - Pannepeut 2013


Struise Pannepøt - Old Monk’s Ale - Pannepeut 2013 (10,0%): A Struise Pannepeut nevű főzetét korábban már alkalmam nyílt kipróbálni, egy ehhez hasonló kaliberű főzet véleményem szerint azonban megérdemli, hogy külön bejegyzés keretében vegyem górcső alá a 2010-es verzió után ezúttal a 2013. évi változatot.
Aszalt gyümölcsös, szilvabefőttes, likőrös alkoholosságot sugárzó aromái vehemensen törnek elő a vöröses beütésű, gesztenyebarna árnyalatú főzet vékonyka, ám krémes, bézs színű habja alól. Utánozhatatlan, egyszersmind megunhatatlan illataiban minden benne van, amit egy tartalmas sörtől várhat az ember, különösen, ha az illető nem veti meg az efféle csemegeszerűen édes, komplex zamatokat. Lágyan prökölt kávé, enyhe medvecukros vonulat egyensúlyozza ki a bonbonos szerkezetet, tarkasága akár a kolibrié. 
Egy pár kör után, melyet forgatása során a poharában tesz meg, olajos lenyomata borhoz hasonló testről árulkodik, tapasztalataink alapján pedig tudjuk, íze sem áll messze attól. Összetettség dolgában mindenesetre nem kell szégyenkeznie, befőttszerű, konyakmeggyes jegyei nem nélkülözik az étcsokoládés, rumos kávés, diós hangulatokat, tehát a trappista quadrupeles jellemvonásokat sem, az alkohol fátyla pedig minduntalan sejtelmesen takarja be a megfejthetetlenül gazdag kompozíciót. Magasztos hangvételű főzet, minden megnyilvánulásában egyedi, elegáns és kiismerhetetlen. 

2016. december 3., szombat

De Ryck Gouden Arend 125 years


De Ryck Gouden Arend 125 years (8,5%): A De Ryck főzde 125. évfordulójára készített alkotás igen méltóságteljes, rendkívül elegáns és tekintélyes palackban rejtőzik egészen addig, míg valami mennyeien krémes habot képezve elő nem merészkedik fenséges folyamként. Tripelhez képest lehengerlő illatokkal kápráztat el minket, amiknek karaktere természetesen a gabonás, élesztős, korianderes háromság mentén egyensúlyoz, ezek mellett azonban megcsillant egy pajkosan édes, aszalt őszibarackos, mangóhúsos árnyalatot is. 
A krémesség foka szinte leírhatatlan, tejszínes habja mintegy koronadísze a bársonyosan lágy jegyeket felvonultató, selymesen puha testnek. Tagadhatatlanul tripeles, élesztős és telt malátás, kandiscukros pillanatai közé india pale ale-jellegzetességek vésik be névjegyüket, így a gyümölcsösen komlós, karakteres szerkezet mesterien keveredik a klasszikusan belga, magasztos hangvétellel. Igazi ünnepi ital, mély nyomokat hagyó, feledhetetlen remekmű.