Deschutes Jubel 2015 (10,4%): Ünnepi kiadásként sokat vár egy efféle főzettől az ember, pláne ha a sört a Deschutes helyezi el a palackban azt követően, hogy 12 hónapig érlelődni hagyták Pinot Noir és Oregoni tölgyfa-hordókban. A nemesített példányok esetén már az érlelés körülményei is felmagasztalják az italt, minél cifrább és hangzatosabb nedűk korábbi lakhelyén töltik el a főzetek a remélhetőleg minél hosszabb idejüket, annál nagyobb áhítattal vetjük bele magunkat a karakter feltérképezésébe.
Van úgy, hogy a sör előéletének mozzanatai marketing szempontból értékelhetőbbek, mint azok ízvilágra gyakorolt kedvező hatásukat illetően, a legtöbb esetben azonban valóban többlettartalommal bírnak az ilyen típusú italok. Nincs ez másképp a Jubel 2015 esetén sem, mely azonban olyannyira gyermeki korában esett áldozatul szomjúságomnak, hogy az érlelés biztosította jellem még meglehetősen kiforratlan, kevésbé letisztult, kissé nyers, ha úgy tetszik. A potenciál azonban mindenképpen benne van, így elnézőbb bírálatomra maximálisan számíthatott a sör, amelynek ez irányú hiányosságait türelmetlenségem következményeiként számoltam el.
Kinézetre hozza a szokásos kólaszínt, sietős habbal a tetején, illatában pedig kimagaslót nyújt, testesebb barley wine-ok és összetett quadrupelek aromáit hordozza magán, mindamellett, hogy alapvetően a komlóé a főszerep az aszalványok, füge és mazsola, marcipán és karamell szerkezete alkotta színpadon. Az összetevők az ízjegyekben is rendre felfedezhetőek, itt azonban a korábbi sejtelmes rétegeket levetkőzi az ital, s egy pár sokatmondó korty után végül átadja magát a komlóközpontúságnak. Így, kissé éretlenül, az ízek tehát óhatatlanul egy jól behatárolt irányba mozdulnak el, mely bár minden tekintetben kielégítő, a palackban megbúvó mélységek a kor előrehaladtával valószínűleg testet öltöttek volna.
Egyértelmű, hogy az idő nemesíteni képes ezt a fajta típust, amiben egyébként is megvan minden, ami egy izgalmas főzethez kell - gazdag malátás alapok, melyek sziporkázhatnának; belga virtus, mely idővel még elegánsabb körvonalakat biztosítana; emellett pedig komplexitás, melyet az érlelés árnyalna a végletekig, ha esélyt adnánk rá -, az viszont, ami a tulajdonságai által válhatna belőle, egyelőre csak a fantázia terepén kelhet életre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése