Karácsony - To Øl Jule Mælk: Rhum Edition

To Øl Jule Mælk: Rhum Edition (15,0%): Nehéz szívvel nyitottam meg az idei utolsó ünnepi palackot, melyet a karácsonyfa fényei szelíden táncolnak körül, amint kupakjától megszabadítva súlyos mondanivalóval tölti meg a levegőt a benne lakozó ital illatáradata. A karácsonyi gyertyák illataival keveredve ekképpen különös és igen intenzív, az ünnep gazdagságának jegyeit magán viselő aromahalmaz rajzolódik ki komótosan, éppen úgy, ahogyan a főzet gördül ki olajos folyamként az öblös pohárba. A három nap alatt igen jól megismert marcipános, lépes mézes, kandiscukros, sűrített tejes elemek szövevénye barátságos elegyet alkot, a téli esték melengető rumos költeményei pedig elevenen sejlenek fel az ital olajos foszlányai között, miközben az ízjegyeket bőkezűen szóró főzet okozta örömöket lassanként kikezdik a karácsony elmúlásának terhe alatt formálódó hangulatok. 

(Ratebeer link)

Karácsony - Põhjala Jõuluöö

Põhjala Jõuluöö (8,0%): Észtországi karácsonyok hangulatában fogant csemege, immár a második az ünnepek során, mely hasonlóképpen izgalmas, különleges összetevők jelenlétét hirdeti. A karácsony este gazdagságát ez esetben kakaó, vanília és tölgy jegyei hivatottak megidézni, amelyek az illatában még visszafogottan fedezhetőek fel a kávészínű folyam bézs habja alatt, ízében azonban olvadékony módon forrnak eggyé a hívogató komponensek. Étcsokoládé, narancshéjas trüffel, vaníliás kávélikőr, fűszeres tejital, karamell zamatai simogatják az érzékszerveket, melyek talán bárdolatlanságuk által érezhetik kissé úgy magukat, hogy a francia tölgyek karakterének élményéből kevésbé részesültek, bár kétségtelen, hogy a fás hangulatok igen intenzíven munkálkodnak a sörben. Az összhatás tehát kifogástalan, tartalmas, ünnepi. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - To Øl Jule Mælk: Cognac Edition

To Øl Jule Mælk: Cognac Edition (15,0%): Tovább folytatódik a mézédes sörök karneválja, melyhez a konyakos Jule Maelk nyújt hathatós segítséget, likőrös, marcipános aromáival, vastagon édesített kávés, sűrített tejes, narancshéjas, trüffeles étcsokoládés ízjegyeivel. Karácsonyi bonbonos ízvilágát egy kevés fahordós, ez esetben konyakszerű zamattal megbolondított karakter teszi különlegessé, s bár az érlelés nyomai kissé visszafogottan, a cukorfolyam vad sodrása alól kikandikálva mutatkoznak meg csupán, mint ahogyan az lenni szokott, a hordóbéli tartózkodás ez esetben sem volt kárára az italnak. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Põhjala Talveöö

Põhjala Talveöö (9,0%): Fűszeres köntösbe öltöztetett karácsonyi csemege, mely valóban magán viseli az ünnepek bőkezű jegyeit, kókuszos, forró csokoládés aromáit, s pihe-puha, vaníliakrémes, kókuszos étcsokoládés, kardamomos ízvilágát. Nem a sejtelmességbe burkolózó jellegű ital, valóban intenzív elemek közvetítik az ízletes mondanivalót. Sűrű folyamként csordogál a felsorolt komponensek által alkotott szerkezet, mely illatra lenyűgöző, s ízre sem kell éppen szégyenkeznie, könnyedén kortyolható a folyékony Bounty-szelet, a kakaós-vaníliás ostya alkoholban meghempergetett változata. Magával ragadó ünnepi főzet, gazdag, fűszeres, melengető és izgalmas téli ital. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - To Øl Jule Mælk

To Øl Jule Mælk (15,0%): Nincs ellenemre, ha egy sör édes, feltéve, ha megfelelő test támogatását élvezi a szirupos jelleg, s különösen nem zavar, ha egy karácsonyi főzet fordul át cukormázasba, már amennyiben kellőképpen vaskos lábakon áll az ital. Egy 15%-os imperial stout esetében a feltételek természetesen adottnak vehetőek a cukorfolyamban történő lubickoláshoz, ilyen robbanásszerű édességre azonban magam sem számítottam. 

Egy komótosan, ragacsos módon csordogáló sör látványa bár megfelelő előjel egy desszertszerű ízélmény bekövetkeztéhez, meglepetésszerűen nagyot szólt azt első korty, azonban karácsony van, gondoltam magamban, így nem sokat finomkodtam, belevetettem magam a laktóztenger örvényeibe. Forró csokoládé, kakaópor, kávé zamatai adják a sötét tónusokat, melyeket sűrített tej, tejszín krémes jelenléte könnyít ki kissé, s egy medvecukros, mogyorós, mandulás nyalánkságokból faragott szerkezet foglal keretbe. A desszertsör jelző ez esetben még kevésnek is bizonyulhat, éppen ezért óvatosan dobálózok csak az ilyen szavakkal, ünnepinek mindenesetre gond nélkül nevezhető főzet a dán óriás. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Edge Brewing Ho Ho Ho

Edge Brewing Ho Ho Ho (9,2%): Komlós ünnepi főzet Spanyolországból, ez Edge Brewing mestereitől. Ha lehet, a kinézete a legmegnyerőbb a tulajdonságai közül, átlátszatlan, mézes tea színe hideg téli esték melengető látványaként szolgál. Már a külleme is nagyfokú testességet sugall tehát, s nincs ez másképp a valóságban sem, haraphatóan telt kortyok következnek az élesztővel kevert, sárgabarackos, szegfűs aromák kiszimatolását követően. Mézes, kekszes malátaszőnyegen terül szét a szerkezet, melyet krétaporos szárazság fog szigorú keretbe, belül azonban sziruposan lágy, grapefruitosan gyümölcsös, vadvirágos és fűszeres a karakter. Az a fajta ital, amelyet nem a komponensek karácsonyi jellege tesz ünnepivé, pusztán a tudat, hogy a mesterek ezen alkalom méltó kísérője gyanánt főzték le nekünk. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Beer Here Jule IPA

Beer Here Jule IPA (7,0%): Könnyed, komlós csemegével fogad minket a dán Mikulás, amely éppen annyira karakteres, hogy az illóolajos kesernye iránt fogékonyak várakozását kielégítse, egyszersmind az ünnepi áhítatban megszomjazók számára is felüdülést nyújtson. Trópusi egyveleg az aromák terén, haraphatóan szivacsos habja alatt pedig sűrű, teaszínű test lapul, amiben hasonlóképpen teaszerű, mangós, aszalt sárgabarackos, kekszesen édeskés ízjegyek pihennek. Kortyai teltek, nagyívűek, s nem utolsósorban igencsak ízletesek. Ha másért nem, ez utóbbi tulajdonsága okán - és persze a címkéje miatt - könnyűszerrel ráaggathatjuk a karácsonyi jelzőt.

(Ratebeer link) 

Karácsony - Uiltje F*ck The Christmas Tree Is On Fire

Uiltje F*ck The Christmas Tree Is On Fire (10,0%): Karácsonyi tűzön pirított kávészemek, fűtőtesten szárított narancs héjának üde aromái kötnek barátságot a holland főzet ünnepi köntöse alatt, miközben markáns imperial stout vonalai elevenednek meg; selymesen, olajosan csúsznak kortyai a jóízű italnak. Kivételesen aromás és karakteres, mégis édesszájú fogyasztó által ízesített eszpresszó pörkölt zamatai, fekete malátatenger hullámai töltik be szánknak minden egyes zugát, igen összetett szerkezet tárulkozik fel előttünk. A sötét folyam sodrása magával ragadó és szeszélyes, gyümölcsös árnyalatai mégis könnyítenek kissé a hömpölygő mélység terhén. Az év végi merengés ideális itala, lassú kortyai azonban éppoly súlyosak, mint amilyen könnyedén fogyaszthatóak, így kéretik komótosan bánni azokkal. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Het Kapittel Watou Winter

Het Kapittel Watou Winter (7,8%): Igazi téli csemegének ígérkezik a Mikulásnak öltözött szerzetesek itala, melynek mahagóni színű testén bézs színű hab időzik egy keveset, mielőtt alóla a jól ismert eperlekváros, selyemcukorkás illatok röppennek fel. Ebben még semmi karácsonyi nem lenne, ízének különleges zamata csupán, amely a nem mindennapi ízélmény irányába tereli az összhatást. Abból ugyanis a pirított cukros, édeskésen füstös jelleg mellett egy jó adag fanyarság, bogyós gyümölcsök dér csípte hangulata árad, s bár a szokásostól kissé szárazabb és zabolázatlanul élesztős a dubbel karaktere, a téli italok barátságos jellege köszön vissza benne. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - De Bie Winter Bie

De Bie Winter Bie (8,0%): Mézes, forralt boros fűszerességbe burkolóznak a téli ital aromái, réz színe alatt pedig egy gömbölyded, apró szemű és olvadékony szénsavhálóval körbeszőtt test terül el. Pirított magvas, vörösborban ázott kenyérhéjas, mézzel locsolt aszalt gyümölcsös ízjegyei egy száraz, kissé alkoholos, kesernyés búcsút mondva köszönnek el, melengető karaktere zord téli esték feloldásának eszközeként szolgálhat. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Cervisiam Krampus

Cervisiam Krampus (10,0%): A fogságba esett Mikulás után a folyékony testet öltő Krampusszal hozott össze a sors, melynek baljós színe alatt visszafogott aromák egyvelege pihen, ami leginkább egyfajta csokoládés, trüffeles, citrushéjas tengely mentén írható le. Narancs távoli képe és kakaós ostya vonalai érkeznek meg a kortyolás során, a laktóz ez esetben kevésbé szembetűnő, kissé fűszeresebb, üdébb, árnyalatnyi gyümölcsös jelleg üti fel a fejét a szirupos malátafolyam sodrásában. Igencsak masszív ital ez a darab is, amiben az ünnepi jellegzetességek kevésbé, az alkoholfok mértéke annál inkább tetten érhető. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Cervisiam Chocolate Salty Christmas Balls

Cervisiam Chocolate Salty Christmas Balls (10,0%): Norvégiában a szokásostól kissé elrugaszkodottabb módon ruháznak fel egy főzetet ünnepi jelleggel, legalábbis ami a külcsínt illeti a karácsonyi sör esetében. Ízre már jóval barátságosabb az ital, már amennyire egy imperial stout barátságos tud lenni. Ezen a sűrített tejes, tejcsokoládés, nápolyis hangulat igen sokat segít, karaktere egyértelműen a nyalánkságok világának irányába mutat. Gazdag, telt ízei krémes malátafolyamban lelnek otthonra, sima és olvadékony szerkezete gond nélkül sugározza a karácsonyi forgatagok által kínált forró csokoládék alkohollal dúsított változatának élményét. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Slaapmutske Christmas

Slaapmutske Christmas (7,4%): A karácsony sörpaletta sohasem lehet teljes ünnepi belga főzetek nélkül, nem is volt különösebben nehéz dolgom egy ilyen ital beszerzésével idén sem. Tojáshéj színű, pöffeszkedő krémhabja alól jól ismert befőttes, rágógumis, eperlekváros illatok kavalkádja szűrődik ki, a mahagóni színű testben pedig a klasszikus belga, élesztős ízvilág elevenedik meg az aromák által felvázolt tartalommal. Piros bogyós gyümölcsös, sima és kerekded kortyai gabonafélék édeskés hangulatát hordozzák, egyszerűsége és kellemesen fűszeres jellege egyaránt a karácsonyi készülődés nyugodt perceinek megfelelő kísérőjeként szolgál. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Lervig Kringly Kris Brand Norwegian Juleporter

Lervig Kringly Kris Brand Norwegian Juleporter (4,7%): Megkezdődött hát ez évben is az esztendő legjobban várt időszaka, amely éppoly nehézkesen érkezett, amilyen gyorsan távozni fog, az idő rövidségével kell tehát felvenni a harcot ahhoz, hogy minél több kellemes élményben legyen részünk idén karácsonykor is. Ehhez nyújt hathatós segítséget a Lervig egyik ünnepi főzete, amely kezdésnek kiváló, s amely mézeskalácsos, szerecsendiós, tonkababos fűszeresség és tejes, kakaós lágyság mentén kívánja becsempészni a karácsonyi csemegék hangulatát a porteres pohárkákba. Mindehhez egy kólaszínű test, s egy kellemes szénsavszerkezetű, pörkölt malátás alapokon nyugvó, könnyen kortyolható karakter társul, barátságos kis itóka képét nyújtja tehát a norvég különlegesség. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Grimbergen Brassin de Noël

Grimbergen Brassin de Noël (6,5%): Mahagóni színben érkezik meg az idei első, a tél és a karácsony közeledtét jelző ünnepi csemege, amelynek elfogyasztása után semmiféle hiányérzet nem maradt bennem, minden egyes porcikája kellemes hangulatot áraszt. Elefántcsont krémhabja alól meghitt, rumos mazsolás illatok kandikálnak ki, karamellás cukorfonalakkal körbeszőve, majd ízébe is átivódva. A mazsolás, enyhén fűszeres, kissé vaskosan édesített ízjegyek bár nem különösebben mesteri módon megszerkesztettek, nem is a végletekig rétegzettek, mégis önfeledt élményt nyújtanak az összetéveszthetetlenül belga, rágógumis felhőkkel alaposan elárasztott, édes vörösborban ázott kenyérbeles jellegükkel, könnyedén fogyasztható, s összességében ízletes karakterükkel. 

(Ratebeer link) 

Achel Extra Bruin

Achel Extra Bruin (9,5%): Az "extra" jelző ez esetben kivételes tartalmat sejtet, azt pedig már a kitöltést követően megállapíthatjuk, mennyire lenyűgöző teremtmény ez a trappista remekmű. Eszpresszó habjánál krémesebb dolog kevés létezik, puha paplanként terül szét a gesztenyeszínű testen. Szinte unalomig ismert az élmények körvonala, parfümös intenzitással előtörő rágógumis, selyemcukros, elegáns karakterű élesztőtől fűtött aromáival mégis lehetetlenség betelni, miután mindegyik legendás palack másféle stílusban adja elő a cifra mondanivalót. Megnyugvást áraszt minden egyes molekulája, a végletekig kifinomult illatokhoz kevesen tudnának felzárkózni ízben, a főzet azonban lenyűgöző természetességgel vesz minden akadályt. Könnyed és légies kortyai súlyos tartalommal telítettek, a jó öreg aszalványoknak, a mézcseppekkel gazdagított fanyar élesztő harsogó képének, a nemes és érett, száraz alkoholok jegyeinek maradandó kombinációja által pillanatok alatt egy autentikus belga söröspince atmoszféráját szimatolhatjuk meg; nem valószínű, hogy jelentős számú vetélytársa akad a kategórián belül. 

(Ratebeer link) 

Prairie Artisan Ales Pirate Bomb!

Prairie Artisan Ales Pirate Bomb! (14,0%): Szemernyi habot sem fejleszt a kitöltés során, aromái azonban busás kárpótlást nyújtanak. Ehhez foghatóan mennyei kávéillatot talán még egy kávé esetében sem éreztem, a pörkölt kávébab és mesésen bársonyos vanília mennyekben köttetett házassága vakítóan káprázatos hatást eredményez. A paprikaőrlemény pikáns bukéja, a földes karakter komor jellege és a darált mák játékos megjelenése ha lehet, még izgalmasabbá teszi a kompozíciót, mely egészében véve akkor szól igazán nagyot, amikor az első kortyok a szánkhoz érnek. 

Olajos lenyomatú testének detonációja a legnemesebb imperial stoutok feszültséggel teli jegyeit repíti szét, kakaós-vaníliás, krémes hangulatok szurokfekete köpenye alatt ideális szénsavtartalmú keretben ízletes kávéfolyam kel útjára, melynek partjait perzselő és vibráló csípősség, pajkos alkoholosság szegélyezi. A rumos beütés ez esetben talán másodlagosnak mondható, a hordóérlelés jótékony hatása azonban minduntalan ott munkálkodik a parádés szerkezetben. 

Kevés ehhez foghatóan sokszínű és izgalmas főzettel volt dolgom az eddigiek során, imperial stout legyen a talpán, amely felveszi a versenyt ezzel a vadorzóval. 

(Ratebeer link) 

Dieu du Ciel Isseki Nicho

Dieu du Ciel Isseki Nicho (9,5%): Kávészínű főzetünk nem kevés dilemmát tartogat az egyszerű sörfogyasztó számára, amennyiben a tipologizálásának kemény fájába vágja a fejszéjét. Az egyik legnagyobb sörértékelő oldal iránymutatása alapján érdemes a főzetet a belgian strong ale kategóriába sorolni (jelenleg már nem ebben a kasztban tanyázik - szerk.), ugyanakkor maga az ital címkéje büszkén hirdeti az "imperial dark saison" jelleget. Mindemellett a felszínesebb szemlélődők hajlamosak lehetnek black IPA-ként tekinteni a sörre. 

Szó, mi szó, szegfűs, vadvirágos aromáitól csak úgy szikrázik a levegő, friss, parfümös illatai kávé, pörkölt magvak jegyeivel vegyülve teszik egyedivé a fekete hangulatú komlószerkezet kompozícióját. Csípőskés, vibráló kortyai ostorcsapásként hatnak, vérbeli, sötét tónusú IPA vonalai keverednek egy fajsúlyos, hirtelen haragú főzet jellemvonásaival. Vérmes, frissítő jellegű, ropogósan száraz benyomásai olvasztott étcsokoládé, karamell és kávé hangulatát hordozzák, végül virágos köntösbe bújtatott, hosszan elnyúló kesernyével dolgozó malátafolyam intenzív csobogása győzedelmeskedik a belga stílusú ale mondanivalójának befogadására felkészült ízlelőbimbók fölött. 

Nem mindennapi főzet, speciális igények kielégítésére messzemenőkig alkalmas ital. 

(Ratebeer link) 

Charlevoix Dominus Vobiscum Double

Charlevoix Dominus Vobiscum Double (8,0%): Tojáslikőr színű krémhabja alatt sűrű szójatest lapul, tejszínesen krémes illatnyalábjai puha szövettel borítják be az aszalt szilvás, mazsolás szárazságú, befőttszerűen édes és ánizsos fűszerezettségű aromaszerkezetet. Illata gazdagságát csak zamatos ízjegyei sokszínűsége múlja felül, klasszikus belga komponensekkel bőségesen megtömött teste mintha csak egy kolostor falai közül került volna az üvegbe. 

Sima és tiszta kortyai egészséges vadsággal közvetítik a palackban elterülő ódon italköltemény magasztos mondanivalóját. Kandiscukorral édesített, nemesen alkoholos ízjegyei fűszeres aszalványok fanyarságát rejtik magukban, élesztőtől hangos szerkezete megnyugtató intenzitással tárja elénk a dubbelek legjavát. Örök érvényű alkotás, megérdemelten foglalja el a helyét a legjobbak között. 

(Ratebeer link) 

Almanac Heirloom Pumpkin Barleywine

Almanac Heirloom Pumpkin Barleywine (12,0%): Egy sütőtökös ale márciusban történő elfogyasztása (a tesztelés időpontja - a szerk.) aktualitás szempontjából talán nem a legmegfelelőbb választás, a főzet univerzális jellege azonban egy szemernyi kétséget sem hagy afelől, hogy az ital nemigen hordozza magán az évszakok körforgásának béklyóit. 

Már a sütőtökös parfümök mesebeli aromáinak megtapasztalása elegendő indokul szolgálhat az ital bármely alkalomkor történő megtapasztalásához; a fűszeres pités, süteményes aromák a maguk lehengerlő szegfűszeges-szerecsendiós, izgalmakkal teli jegyeivel az efféle nyalánkságokra fogékony receptorokat egyszerűen rabul ejtik. A fanyarul robbanó testben aztán életre kelnek az aromák hangulatai, élénk kortyai vibráló alapjait képezik a vastag rétegekben megfűszerezett, sütőtök-pités elemek sziporkázó, vadvirágok képeivel átitatott szerkezetének. 

Egyedi, magával ragadó főzet, amely mellett egyetlen másodpercre sem lesz időnk unatkozni. 

(Ratebeer link) 

Westbrook 4th Anniversary Chocolate Coconut Almond Imperial Stout

Westbrook 4th Anniversary Chocolate Coconut Almond Imperial Stout (10,0%): Tökéletesnek tetsző test egy imperial stout esetében, olajos és titokzatos, fahéj színű habja koronaként ékesíti a festői szépségű italt. Mennyeien összetett aromái orrot gyönyörködtető módon kapaszkodnak össze, fehér csokoládé és kókusztej könnyű illata telepszik rá ölelően a mélyebb tónusú hangulatot árasztó karácsonyi magvak, mandulachips tartalmas keverékére, a kompozíció felső szintjén pedig a királyi vanília és sűrű kakaópor felejthetetlen körvonalai rajzolódnak ki. Sűrű, elegánsan szirupos kortyai az előbb felsorolt komponensek megelevenedései, klasszikus imperial stoutos ízvilág teljesedik ki pillanatok alatt. Olvasztott étcsokoládé, kakaó, fekete cseresznye és vaníliafagylalt csípősen izgalmas, lehengerlő karaktere, a pikáns és földes komló mondanivalóval telt, hosszú életű jellege adta struktúra előtt bármikor fejet hajthatunk, az évfordulós főzet specialitása megkérdőjelezhetetlen, egyedi hangvétele ámulatba ejtő. A hatás pedig a hőmérséklet emelkedésével egyenes arányban fokozódik, úgy, ahogy annak lennie kell. 

(Ratebeer link) 

Almanac Tequila Barrel Noir

Almanac Tequila Barrel Noir (10,0%): Fekete folyadék perdül elő az Almanac főzde különleges üvegéből, mely szivarfüstös, pörkölt mogyorós aromákkal keni meg a levegőt a pohár fala körül. Krémes, kakaóbarna habja nemigen kíván távozni a kitöltést követő hosszú percek elteltével sem, a látvány mindenesetre semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Félérett cseresznye, esetleg túlérett meggy, sötét tónusú alkoholok savanykás karaktere cifrázza az egyébként igencsak ködös, füstfelhővel átitatott, vadélesztős porterek nemlétező kasztjának jegyeihez hasonlítható ízvilág jellegzetességeit. Poros fahordók bukéja keveredik virtuóz módon egy megbocsáthatóan szertelen és eleven, frissítő hangulattal, mely komponensek összességében egy igen izgalmas és vibráló ital képében öltenek testet. 

(Ratebeer link) 

Le Trou du Diable La Buteuse

Le Trou du Diable La Buteuse (10,0%): Némi kihagyás után a palack megnyitását követően ízlelőbimbóim ismét tripelek jellegzetességeit érezhették magukon, ráadásul nem is akármilyen márka főzete kezdte el vésni a névjegyét az első kortyok alatt. Sápadt méz színű teste puha habkalapot visel, a poharában megforgatva pillanatok alatt Belgiumba repít minket a virágos maláta és parfümös élesztő rég nem tapasztalt karaktere. Könnyed, lágy ízei selymesen teltek, harapható a mézzel meghintett gabonafélék jelenléte, frissítően csípős zárása pedig mintegy összerántja a kompozíciót, feszessé teszi a szerkezetet. Vidám hangulatú, autentikus tripel képét hordozza minden egyes porcikája az italnak, nagy örömömre szolgált a kanadai úriemberrel történt összeismerkedés. 

(Ratebeer link) 

Firestone Walker Parabola

Firestone Walker Parabola (12,5%): Régóta várt jövevény, elegáns megjelenésű legenda a Firestone Walker csúcskategóriás imperial stoutja, mely fortyogó fekete testű szörnyetegként mutatkozik be, minden tekintetet magára szegezve, tekintélyt parancsoló módon nyilatkoztatja ki kimondatlanul is egyértelmű felsőbbrendűségét. Minden egyes mozzanatát mélyen az emlékezetünkbe véssük, kezdve kecses aromáival, melyek között hosszú órákra elidőznénk. 

Mértani pontossággal megtervezett illataiban elmerülve ritkán tapasztalt mértékű eleganciával szembesülünk, ezek azok a benyomások, amelyek szavatolják a további élmények feledhetetlen jellegét. A tölgyes és bourbon-központú jegyek puha étcsokoládé és prémium minőségű ízesített kávé hangulatát hordozzák magukon, minden egyes komponens mesterien visszafogott, ugyanakkor teljes mértékben rabul ejtő szerkezetben karol egymásba. A fás és amolyan finoman földes jegyek csodálatos harmóniában olvadnak egybe a csokoládés és alkoholos, nápolyis-csemegeszerű és tüzes malátás, egyszerre könnyed és markáns aromákkal. 

A varázslat azonban folytatódik, az első kortyok által nyilvánvalóvá válik, mit is kell, hogy jelentsen egy minőségi főzet esetében a tökéletes test. Olvadékony szerkezete mennyei mannaként tölti be szánknak minden egyes szegletét, olajos és pezsgően csípős keretbe foglalva zúdul ránk a folyékony csokoládé pikáns módon elkészített megannyi változata. Sötét tónusú vanília, tölgyfachips, kókuszos nyalánkságok ömlenek be szabályozott mederbe terelt folyamként, az édesség, fűszeres alkoholosság és tartalommal teli keserűség kibogozhatatlan egysége érzékszerveket gyönyörködtető módon tárul elénk. 

Egyszerűen lehengerlő az a fajta intenzitás és fajsúlyos karakter, amit mindenféle agresszivitást nélkülözve, az előbbiekben kifejtett módon hordoz magán a sör, ezáltal pedig szerény véleményem szerint mindenféleképpen az egyik legjobb, valaha előállított imperial stout. 

(Ratebeer link) 

Firestone Walker Sucaba

Firestone Walker Sucaba (13,5%): Mahagóni teste jelentéktelen méretű, ám annál izgalmasabb habot fejleszt a pohárba töltés során, karakteres, masszív italok habfedőjének képe ez. Roppant súlyos illatnyalábjai éretten elegáns főzetek lakhelyeként szolgáló fahordó rajzolatát veszik fel, tölgyes karakterek töltik meg tartalommal a kókuszos-vaníliás, mazsolás, szűnni nem akaróan összeszedett kompozíciót. 

Krémes, folyékony falatokkal fedezhetjük fel szikrázóan izgalmas, komplex szerkezetét, amiben a tagadhatatlanul angol modorú ízjegyek táncot járnak a hordóérlelés mesteri módon kivitelezett jellegének magával ragadó komponenseivel. Csípős, pergő kortyai szabályozott tüzes hangulatot árasztanak, minőségi alkoholok körvonala bontakozik ki a betyáros bourbon fonalától vezérelt, elgondolkodtatóan összetett és sima szerkezetben.

Visszafogottan édes maláta alkoholos csintalansággal teletűzdelt jellege, markáns lecsengésű, angolszász stílusú képek ízletes összessége. Az egyik legjobb barley wine, amit valaha ittam. 

(Ratebeer link) 

Firestone Walker 17 (XVII Seventeenth Anniversary Ale)

Firestone Walker 17 (XVII Seventeenth Anniversary Ale) (13,3%): A Firestone Walker aranykezű mesterei és szakértő segítői 2013-as évének megkoronázása a főzet, melyhez hozzájutni kiváltságnak számít. A művészi gonddal összeállított keverék a 17. évfordulóra az előző évi változatban is megtalálható összetevők mesteri elegyét nyújtja, jelen esetben egy imperial brown ale karakterét helyezve a középpontba, a különböző hordók lelke azonban ismét mennyei lenyomatot hagy minden egyes komponensen. 

Mahagóni teste ha lehet, még ékesebb köntöse az italnak a 16. évfordulós változathoz képest, illatai azonban kevésbé zabolázhatatlanok, lekerekített élűek, puhábbak és inkább mélyek, mint szertelenül szerteágazóak. Vaníliás kávé, mandulás likőr, konyak és szivarfüstös bourbon hangulatát árasztó pirított mogyorós aromák. Olajos kortyai súlyosak, kerekek, ugyancsak élesen alkoholosak, masszív, de elegáns párlatok képei köszönnek vissza belőlük. 

Olvasztott csokoládé, bourbon vanília, likőrös kókusz és fahéjas marcipán elemei sorakoznak kimeríthetetlen erővel, miközben a stílusok színpadán a bársonyos imperial stoutok és klasszikusan markáns barley wine-ok jegyei viaskodnak a háttérben, a típusok egymásnak feszülése azonban korántsem képez feloldhatatlan ellentéteket, leginkább a lágy harmónia érzése az, amit az egyes karakterek egymáshoz idomulása során tapasztalhatunk. 

A 16. verzióhoz képest a brit jellegzetességeket ez esetben igazi amerikai vérvonal váltja, összességében némileg sötétebb, azonban kevésbé vad, elegánsabb változatát adva a Firestone Walker főzeteinek legnemesebb változata nyújtotta varázselegynek. 

(Ratebeer link)

Firestone Walker 16 (XVI Sixteenth Anniversary Ale)

Firestone Walker 16 (XVI Sixteenth Anniversary Ale) (13,0%): Alighanem az egyik legexkluzívabb főzet, amihez az eddigiek során alkalmam volt hozzájutni, így annak rendje és módja szerint láttam neki a tapasztalatok kialakításának. Kellemes bevezetőként a míves doboz tartalmaként felbukkanó személyes hangvételű levél, informatív dokumentum sorai szolgálnak, a terjedelmes irományt olvasva egyre nagyobb késztetést érzünk, hogy saját magunk vonjuk le a hordóérlelés magasiskolájának gyümölcsére vonatkozó következtetéseket. 

Kitűzött célként annak beváltását határoztam meg, ami az egyik legmegkapóbb üzenete a leírásnak, nevezetesen az arról történő megbizonyosodást, miszerint ez az alkotás több, mint az egyes komponensek összessége. Ezt annak ellenére kívánom leellenőrizni, hogy az egyes speciális összetevők bármelyikéhez szerencsém lehetett volna korábban. Itt ugyanis olyan főzetekről van szó, amik bár önálló formájukban kereskedelmi forgalomban is kaphatóak, a hordóérlelés súlya azonban mindegyik típusra jótékonyan nehezedik. 

Így alakult, hogy a kitöltött, szinte hab nélküli mélybarna ital, mely vöröses reflexeket csillant meg, szinte semmihez sem foghatóan komplex aromahalmazt robbantott fel a levegőben. A szivárványszínű detonáció lehengerlő elegyét adja a legkiválóbb bourbon-ök, tequila, dohánylevél, kakaó és marcipán parfümös aromáinak, minden további szó felesleges cicomázása lenne a parádésan egyedi, utánozhatatlan illatoknak. Testének rejtelmei szinte felfedhetetlenek, mindenesetre a telt, de nem túl szirupos textúra szédítően mély, a rengeteg felfedeznivaló talán még a rendelkezésre álló kiszerelésnél is nagyobb űrtartalomért kiált.

Csípős alkoholosság árad belőle, a különféle szeszes italok harmonikus egymásra találása izgalmakkal teli. Fűszeres, borókabogyós, dohányos, marcipános és olvasztott csokoládés hangulatok tömkelege, brit karakterrel megtámogatott szerkezet tárul elénk, mely egyébként nem feltétlenül a tonnás súlya, semmint bámulatosan komplex karaktere által vési be névjegyét a különleges sörök szeretőinek hálás emlékezetébe. 

(Ratebeer link) 

The Bruery Sucré

The Bruery Sucré (16,9%): Az egyik legexkluzívabb megjelenésű palack, amihez sörös pályafutásom alatt alkalmam volt hozzájutni, a beltartalom nagyszabású jellegéhez pedig a legcsekélyebb mértékű kételyem sem fért. 

Kólaszínű testet emlegetni egy efféle kaliberű főzet esetében talán szentségtörésnek tűnhet, a mélygesztenye karakter és a hamar elillanó habgyűrű mindenesetre jól ismert vendégek a magas alkoholtartalmú, nehéz formátumú amerikai darabok esetében. Marcipánmasszás bevonattal átszőtt fahordós, átütő erejű alkoholos aromái semmi esélyt nem hagynak a nyugalomra, szinte felperzselik a levegőt a whiskys illatjegyek. Nincs más hátra, mint hogy olajos és izgalmakkal teli kortyaiba vessük magunkat, melyeket csupán jelzés értékkel szellősít meg egy szerény szánsavháló. 

Kirobbanó erejű, mégis mérnöki módon megszerkesztett karakter, melyet nem győzünk csodálni, erejének nagysága miatt azt várjuk, mikor hatalmasodik el az alkoholfok okozta élmény az ízkompozíció összeszedettségén; a rendezettség azonban nemigen akar szűnni, a hatalmas energia kordában van tartva. Modernebb hangulattal átitatott, nemes quadrupel jellemvonásai elevenednek meg, vaníliás-fás karakter érett zamatai mazsolás, szilvabefőttes, tonnás súlyú ízjegyekkel találkoznak. A végletekig érett gyümölcsök legjava komoly alkoholok jótékony pártfogásában teljesedik ki, kókuszos tejcsokoládé színesíti a testet, majd egy hosszú utóéletű, sötét hangulatban vibráló, likőrösen karcos jelleg teszi fel a koronát a feledhetetlenül egyedi kompozícióra. 

Az efféle italok a sörös tapasztalatok mérföldköveiként szolgálnak, általuk új szintre helyezhetjük a különböző típusú főzetekről alkotott képünk minőségét. Egyértelmű, hogy a típus általam kóstolt darabjainak legjobbika, feledhetetlen élmény volt minden egyes kortya. 

(Ratebeer link) 

Lost Abbey The Angels Share - Bourbon Barrel

Lost Abbey The Angels Share - Bourbon Barrel (12,5%): Egy kevés utánajárást azért megkövetelt, mire arra a megállapításra jutottam, hogy a kezemben lévő Lost Abbey darab a Bourbon Barrel-verziót testesíti meg, mivel az üveg címkéje nem feltétlenül nyújt egyértelmű iránymutatást az ügyben. A Ratebeer honlapján az alap verzió és a bourbon hordóban érlelt típus címkéje sem passzol azzal a változattal, amit az utóbbi főzet neve alatt szerepeltetve alkalmam volt megszerezni, az interneten rendelkezésre álló fotók azonban a birtokomban lévő üveg képét örökítik meg a "Bourbon Barrel" karakterrel felruházott ital vonatkozásában. 

Kólaszín-árnyalatú testére halovány habréteg ül, keskeny karimájú fedelet rajzolva az italra. Az illatai egyszerűen utánozhatatlanok, a legelegánsabb barley wine-aromák, amiket valaha éreztem. A puha selyemcukros, édesített paradicsomleves, fodormentás és pillecukros csemege hangulata kóstolásra buzdít, hívogató aromái egyszerre simák és feltűnésmentesek, ugyanakkor megismételhetetlenül egyedi stílusúak, kókuszos fahordós, vajas bourbon-karakterű, mazsolás hangulatúak. 

Ízvilága a mennyei manna körvonalait hordozza, keserédes datolya és füge, mályvacukor, vaníliás whisky jegyeit jeleníti meg, vakító élénkségű aromái apró szénsavbuborékokkal tarkított kortyokban öltenek testet, melyek olajosan csúsznak. A hordóérlelés jótékony hatása már-már tökéletesnek ható szerkezetet biztosít a főzetnek, a karakteres árpaborok szerelmesei mindenesetre ne keresgéljenek tovább. 

(Ratebeer link) 

Lost Abbey Deliverance

Lost Abbey Deliverance (12,5%): Mélybarna, imperial stout-szerű ital gurul ki a nagyszabású üvegből, gyűszűnyi, mégis sokatmondó, marcona italokon rendre felbukkanó típusú habkéreggel. Nagy formátumú, strukturált, magas százalékú alkoholok detonációja érkezik meg aztán lehengerlő erővel, az illatmolekulák egyszerűen belefúródnak a receptorainkba. Tüzes bourbon-aromái konyakkal átitatott faháncs, forró étcsokoládé, karamellás-kakaós-kókuszos-vaníliás belga édességek hangulatát egyszerre idézik meg; sötét és rabul ejtő a kezdés. 

Mint az várható volt, a kortyok önálló életre kelnek, és bár az alkohol masszív jelenléte a whiskys, brandys jegyekkel felülírhatatlan, sokszínű és megfejthetetlenül összetett jellege mentén lenyűgöző karakterek sokasága tárul elénk. Bár a jellemvonásai közeli rokonságot mutatnak egy vérmesebb imperial stouttal, jellege kevésbé testes és mérsékeltebb módon szirupos, azonban megdöbbentő vadsággal párosul. 

Mindez a kolosszális szerkezet egy bársonyosan szétterülő kakaós lepelbe van burkolva, mely simulékony étcsokoládés jegyekkel csalogat, a masszív alkoholos test vaníliás bourbon fergetege azonban megmutatja igazi erejét. Szeszben ázott fahordó füstös malátás zamatainak élét sós karamella lágysága puhítja, majd keserű likőrök zord lecsengése karcolja össze a képet. Kaliberénél fogva fontos alkalmak méltó kísérője lehet. 

(Ratebeer link) 

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #17

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #17 (10,0%): A La Trappe Quadrupel 17-es számú érlelt verzióját muskotályos hordó felhasználása teszi egyedivé, bár színében és külső jellegzetességeiben igen hasonló karakterrel rendelkezik, mint a korábban kóstolt típusok. Sötét rézszínét csupán jelzés értékű hab borítja, mely egy krémes gyűrű formájában mindvégig megmarad az italon. Kecses illatai édes fehérbor, légies sárgadinnye és leheletnyi vanília hangulatát hordozzák, majd ízre is nagyszerűen hozza az aromák által megfestett képet. Telt, mély ízjegyei mézes sárgabarack, meggylekvár és vörös gyümölcsök befőttjének levét idéző szerkezetet formáznak meg, gazdag, mézédes maláta alapjait likőrszerű, izgalmas komponensek játéka színesíti, közepesen száraz, marcipános utóízű befejezés teszi igazán összetetté a benyomásokat. 

(Ratebeer link) 

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #15

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #15 (10,0%): A 13-as verzió után a 15-ös számot viselő, oloroso főszereplésével készült hordóérlelt változatnak láttam neki, melyben a legmeghatározóbb illatjegyeket a fehérboros, pálinkás hangulatok közvetítik. Kinézet terén követi a nemesített Quadrupelek jellemvonásait, kisujjnyi habja bronzszínű testre telepszik. Száraz, fanyar illatjegyei komoly, fehérboros szerkezettel meglepett trappista karakter tükröződései; visszafogott, selymes szerkezete fás, vaníliás, karamelles hangulatokat tartogat, összetett jellege kifinomult trappista ital jellemvonásait idézi. Ideális szénsavassága megfelelő keretet biztosít a száraz fehérbor belga jellemvonásokkal átitatott hangulatának feltérképezéséhez, a hordóérlelés egyik legexkluzívabb eredményét izgalmas vonások színesítik az extravagáns összhatás kiváltása érdekében. 

(Ratebeer link) 

Prairie Artisan Ales Fred’s Blend

Prairie Artisan Ales Fred’s Blend (13,0%): Éjfekete, olajosnak ható imperial stout érkezik a feltűnő címkéjű üvegből, keskeny, fahéjszínű habbal a tetején. Intenzív, mély, sötét aromák; kávé, fekete földből kihúzott gyökerek könyörtelenségét vaníliás és marcipános könnyedség lengi körül - félelmetes kavalkád járja át a levegőt. Tengermély szerkezete megmarkolja és rabul ejti az ízlelőbimbókat, vészjósló hangulata feketébe öltözteti az ízeket. Vad és kiszámíthatatlan jegyeinek vibrálása bár egy pillanatra sem hagyja lankadni a figyelmet, a mesterien megszerkesztett karakter megnyugvással tölti el a súlyos jellemvonások szerelmeseinek receptorait. 

A címkén feltüntetett komponensek szép egymásutánban jelennek meg - kávé, kakaó, vanília harmonikus egymásra találása tüzes paprika felügyelete mellett következik be. A selymes keretben versenyre kelnek a légiesen könnyed, a koromsötét tónusú és a pikánsan izgalmas jegyek, amik egy érett, tökéletesre finomított testben öltenek testet, nem hagyva kétséget afelől, hogy az egyik legjobb imperial stoutot áll módunkban kortyolgatni. 

(Ratebeer link) 

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #13

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #13 (10,0%): La Trappe Quadrupelhez egy ízben volt már szerencsém, természetesen messzemenőkig elégedett voltam az eredménnyel. Az pedig csak a legbizarrabb esetben fordulhatna elő, hogy a különféle bámulatos módon történő érlelés a hátrányára válna egy efféle formátumú italnak. 

A "Batch 13"-ként számon tartott verzió legnagyobb hányadában burgundi hordóban nemesedett, a hatás azonban a vártnál is jobban lenyűgözött. Fekete tea színű testén szerény hab húzódik, ez mondhatni igencsak természetes. Illatai meseszerűek, a hordóban történő érlelés megtette a hatását, vaskos, karizmatikus vonásokkal ruházva fel a főzetet. Scotch-szerű, vaníliás, marcipános-mandulás aromák feszülnek egymásnak, ázott tölgyfachips mézzel megcsorgatva; lehengerlő összhatás. Félédes vörösbor jegyei, visszafogott, simogató szénsavhálóval körbefonva; mézes, karamellás, trópusi gyümölcsök aszalványai, likőrszerű édesség szárazabb befejezéssel. 

Minden kortya vibráló hangulatot áraszt, az érlelésnek ez esetben valóban súlya van. A fékezhetetlenül intenzív komponensek kikezdhetetlen kötéssel kapcsolódnak össze, a masszív szerkezet körvonalai mégis kecses, elegáns módon rajzolódnak ki. Egyszerűen tökéletes alkotás! 

(Ratebeer link)

Lost Abbey 10 Commandments

Lost Abbey 10 Commandments (10,0%): Kevés olyan gyártó van a sörfőzés tágas világában, melyek esetében az egyes palackok külleme annyira összhangban lenne a beltartalommal, mint ahogy az a Lost Abbey darabok esetén megfigyelhető. Az üvegben lapuló "belgian strong ale" kifejezetten egy olyan típus, amihez a főzde mesterei eszeveszettül értenek, ezt pedig anélkül is elmondhatnám, hogy belekóstolnék a sörbe; az összefüggés kulcsa ez esetben is a dizájnban keresendő. Egy szó mint száz, remekbe szabott palackokat készítenek a kaliforniai zsenik. 

Kitöltve olyan, amilyennek lennie kell, rubinos árnyalatokat megcsillantó, tengermély barna tónusú testére a krémesség mesterfokát jelentő, soha el nem múló habréteg omlik. Tejszínillatú habja alól megannyi belga csemege képe kapaszkodik elő; pirosgyümölcs-lekvár, szilvalé, füge és egyéb aszalványok, selyemcukros édesség árnyalatai telepszenek meg a levegőben. A kategória kereteit szinte szétfeszítő módon robbannak az ízjegyek, enyhén pezsgő édes vörösbor, krémes alkoholok, befőttszerű komponensek főszerepe köré izgalmas összetevők színes hada gyűlik. Az édeskés jelleget a mézes mazsola, kekszes-sütis-lekváros hangulatok erősítik, de a mélység és összetettség foka a legmagasabb minőségbeli elvárásoknak is maradéktalanul megfelel. A vibráló befejezést aztán fűszeresen száraz utóíz színesíti, kerekebbé téve az összhatást. Egészen kivételes, igazán autentikus alkotás. 

(Ratebeer link) 

Gouden Carolus Cuvee Van De Keizer Blauw

Gouden Carolus Cuvee Van De Keizer Blauw (11,0%): Gyönyörű belga főzet testet öltésének lehetünk tanúi a Cuvée Van De Keizer Blauw pohárba töltését követően, külső jellegzetességei az előzetesen elvárt módon formálódnak tökéletessé, átlátszatlan kólaszínéhez mennyeien krémes habpaplan tojáshéj árnyalata ad kontrasztot. Selymes, krémes, bársonyos illatok, mindenféle jelző helyénvalóvá válik az aromák terén is, ami egyébként leginkább a textúrát lenne hivatott jellemezni. Füge, datolya, vörösbor; aszalványok, magvak tejszínes fürdőjének nyalábjai kapaszkodnak össze puha szálaikkal - összetéveszthetetlen belga aromák. 

Ahogy az lenni szokott a kivételesen minőségi főzetek esetében, az illatok adta körvonalakat mesterien harmonikus módon tölti meg tartalommal az ízjegyek kifinomult játéka; utánozhatatlanul krémes szerkezetben testesülnek meg a mazsolás, aszalt szilvás, gyümölcskenyeres komponensek. Simogató, tejszínes karakter öleli körbe az egyébként igen érett, nemesnek ható szerkezetet, amit a vörösboros, egyszerre túlérett és fanyar gyümölcsös hangulatok elegáns alkoholfátyollal fedett jellege biztosít. 

Amellett, hogy hibákat nagyítóval sem igen találunk benne, határozottan érlelésért kiált a főzet nagyszabású teste, így aki kellő eltökéltséget érez magában, mindenképpen tegye el egy pár hosszú évre, az eredmény valószínűleg lehengerlő lesz. 

(Ratebeer link) 

Ballast Point Victory at Sea

Ballast Point Victory at Sea (10,0%): A Ratebeer-en leadott értékelések alapján a Ballast Point legjobb főzete ez az imperial porter, vélhetően keveseknek lesz tehát vele problémája. A kólaszínű ital tekintélyt parancsoló, keskeny és sima bézs habbal köszön be, majd ezeréves fa háncsának fekete földből előásott illatmolekulái lopóznak elő ódon rejtekükből, s ha mindez kevés lenne, a bársonyos kávé és isteni vanília párosának utánozhatatlan aromái garantáltan a "10 pontos" kategória irányába mutatnak. 

Sötét ízei magával ragadó mélységekbe vezetnek, a földes-fás, keserű csokoládés jegyek mennyei krémességben találnak egymásra, a mogorva hangulatok és a legnemesebb vanília selymességének látszólagos ellentéte tökéletes harmóniában olvad össze. A vanília szerkezete egyébként nagyszerű finomsággal jelenik meg, molekuláit egyszerre érezzük a szánkban és szaglójáratunkban. Mindehhez egy vaskos mennyiségű komló csatlakozik végszóra; hatalmas robajjal búcsúzik a fenevad. 

(Ratebeer link) 

Struise Cuvée Delphine

Struise Cuvée Delphine (11,0%): Sötét, mint az éjszaka, veszedelmes testén kakaóbarna felhőhab pöffeszkedik, krémes lenyomatot hagyva a pohár falán minden egyes mozdulat alkalmával. Egy efféle festői kompozíció mögül csakis olyan illatok léphetnek előre, mint ennek a főzetnek az aromái. Parfümös kontúrokkal meghúzott kávé, földes étcsokoládé, kandiscukor, valamint pehelykönnyű whisky eleganciája libben fel egyszerre, mérnökök tervezte illatszerkezet. 

Kortyai felülmúlhatatlanul simák, a szénsavmolekulák halkan lapulnak meg a háttérben, szerény vibrálásuk kellő mértékben élénkíti meg az ízkolosszus minden egyes porcikáját. Az olvadékony csokoládépatak kávébabbal, kókusszal és vaníliával szegélyezett, az érett jellegről a fahordós nemesség, perzselő whisky-s karakter gondoskodik. 

Édes és testes, mindemellett kemény, tekintélyt parancsoló a szerkezet, a mennyiség azonban talán sohasem lehet elegendő ahhoz, hogy a már megannyiszor tapasztalt, legendás ital titkait megfejthessük. A Black Albert ugyanis egy olyasféle alapvetés, ami már önmagában is utánozhatatlanul mesteri, különféle variációival pedig szintén lehetetlen betelni. Így történt ez a Four Roses hordóban érlelt verzió kóstolása közben is. 

(Ratebeer link) 

Deschutes Obsidian Stout

Deschutes Obsidian Stout (6,4%): Éjfekete színű, kakaó-barnán pöffeszkedő habot produkáló, testesnek ható folyamot képző főzet, savanykásra pirított maláta, keserű csokoládé, friss komló jegyeit magán hordozó illatokkal. Bársonyos kortyai közepesen teltek, igényes tartalommal megtöltöttek, a letisztult, klasszikus vonalvezetésű stoutok kedvelőinek igényeire szabottak. Egy halovány égetett barnacukros, ízesített kávés karakter mindvégig a háttérben munkálkodik, az édesebb ízjegyek szerényen jelen vannak, összességében azonban a pörkölt maláta főszerepét élvezhetjük leginkább, azt megelőzően, hogy az elmaradhatatlan komlófüggöny legördülne. 

(Ratebeer link) 

Le Trou du Diable Sang-d’Encre

Le Trou du Diable Sang-d’Encre (5,5%): Fotogén alkatú, szurokszínű kanadai főzet, a kategórián belül szinte festeni sem lehetne szebbet. Pörkölt dió, kakaópor és magas kakaótartalmú étcsokoládé illatát rejti, szépen megkomponált teste tejszerű pályát biztosít a pörkölvények játékának, hamus, fás és földes jegyek keverednek össze, elegánsan siklanak útjukon. Szárazsága a végletekig kihegyezett, lehullott levelek hangulatát rejtő végszavát élvezetes tartalom előzi meg. Bár a típus nem a mérhetetlen izgalmakat tartogató műfajok egyike, ez a főzet a kategória egy igen masszív és hibátlan darabja. 

(Ratebeer link) 

New Belgium Trippel

New Belgium Trippel (7,8%): A kakasos üvegből már-már vészjóslóan kristálytiszta főzet keveredik elő, csekély mértékű és villáméletű hab képződik a tetején.

Számítógépes szoftverrel létrehozott belga aromák; mintha az erre vonatkozó összes szakkönyv minden egyes szavát betartva láttak volna hozzá a sör elkészítéséhez a mesterek, lényegében egy vérbeli tripel valamennyi jellemvonása egyszerre jelenik meg az illatában, parádésan gazdag kandiscukorporos, élesztőszörpös hangulatokat szabadítva el. 

Kellően pezsgő, élesztőtől harsogó test csatlakozik ez előzmények képéhez, mindez egy finomra hangolt malátás keretbe préselve. Jóleső komlós zárás simítja el az élmények sorát, s mi elégedetten nyugtázhatjuk: az amerikaiak a belga sörök készítéséhez is értenek.

(Ratebeer link)

Ballast Point Black Marlin Porter

Ballast Point Black Marlin Porter (6,0%): Éjfekete színben mutatkozik a Ballast Point Black Marlin nevű portere, amely kitöltve nagyszerűen sima test képét szolgáltatja, krémes habja ráérősen telepszik meg az italon. Vadnövényes komlótól vezérelt illatok röppennek fel a pohárból, a markáns pörkölés aromáival keveredve és kávés hangulatokat árasztva igen kedvező benyomásokat keltenek az itallal kapcsolatban, így ez a fázis is előrébb visz minket ahhoz, hogy önfeledten vessük bele magunkat az első kortyokba.

Selyemfonálból szőtt textúra, középsúlyú, ám hiányt semmiből nem szenvedő test alakja kerekedik ki, melyet súlyos mondanivalót hordozó, elegánsra pirított maláta szabályos ízjegyei, majd a komló vadabb hangvételű, korántsem háttérbe szoruló karaktere cifráz. Ez utóbbi a sör vezérfonalának is tekinthető, a porter jelleg klasszikus vonásait a komló-orientált főzetek izgalmai cifrázzák, a végeredmény pedig egy kikezdhetetlen stílusgyakorlat a sötét árnyalatok szerelmesei számára. 

(Ratebeer link) 

Troubadour Imperial Stout

Troubadour Imperial Stout (9,0%): Mintha csak egy külön kategória képviselőjével állnánk szemben, a Troubadour imperial stout-ja egy merőben egyedi karakterrel felvértezett ital benyomását kelti. Olajsima fekete színe és a rátelepedő krémes hab látványa már önmagában megér egy misét. Ez utóbbi aztán minden egyes korty után ragacsos szerkezettel kapaszkodik meg a pohár falán, így képezve egy cappuccino-vakolatot az üvegen. 

Meghökkentően bársonyos kávé, mazsola és aszalt szilva aromái olvadnak egybe, majd szövik körül az ital légterét, az égetett cukros, aszalványos lepel alól emellett minduntalan kidugja a fejét egy fanyarabb, élesztős fonat is. A bársonyos simaságú, de nem szirupszerű, kellően élénk test tartalmas mondanivalóval rendelkezik, nagyszerű kifinomultság jellemzi minden egyes kortyát, amiben a kávéval hígított keserű étcsokoládé finoman tejszínes jellege, az ideális hőmérséklet elérésével egyre masszívabb stout karakterisztikája, a pörkölt malátafolyam morcos komlóval karcosított zárása tündököl egyre szemkápráztatóbban. 

Ahogyan a Troubadour korábban kóstolt darabjaiban sem csalódtam, a most kóstolt típusról is csak elismerő szavakkal tudok beszélni. Egy amolyan középvonalas imperial stout, annak azonban az egyik legmegragadóbb példánya, amivel valaha találkoztam. 

(Ratebeer link) 

Struise Black Damnation II - Mocha Bomb

Struise Black Damnation II - Mocha Bomb (12,0%): A Black Damnation I és jelen Black Damnation II két egymást követő estén történő kóstolása remek alapot adhat az összehasonlításhoz, a helyzet tehát önmagáért beszél. Ami az összetevőket illeti, némi utánaolvasást követően megtudhatjuk, hogy a Black Albert ez esetben is alapját adja a sörnek, egészen pontosan 50 %-át szolgáltatja az italnak a kolumbiai kávébabon érlelt verzió. A másik felét egyenlő arányban a Hel & Verdoemenis Jack Daniels hordóban nemesített változata, valamint a Struise Cuvée Delphine nevű főzete teszi ki. Azoknak mondom, akik még velem tartanak, hogy ez utóbbi viszont a Black Albert Four Roses bourbon hordóban érlelődő típusa. Ez sokaknak elég is lehetne egyszerre, félig már én is elteltem magával az érzéssel, hogy hamarosan ezt a kavalkádot már a számban forgathatom meg. 

Az elégedettséget csak fokozta az a kinézet, amivel kitöltést követően örvendeztetett meg a fenevad. A démoni fekete testen csak egy szempillantás erejéig időzik a megszokott, fahéj és kakaópor színezetű bézs hab, megforgatva harsányan szórja félelmetes aromáit. Kávészirup, tüzes whiskey, bourbon vanília és megannyi elegáns csemege, nem kimondottan gyerekeknek való édesség. Ez hatványozottan igaz lehet az első kortyaira is, amik talán nem nagy meglepetésre az I-es verzió nyomán haladnak ízvilág tekintetében. A folyékony csokoládés, befőttszerű gyümölcsös vonal ez esetben is alapját képezi a főzetnek, a kávés hangulat, valamint az alkohol jobban kidomborodó, de semmiképpen nem kitüremkedő karaktere összetettebbé teszik a szerkezetet. 

Ha lehet, egy fokkal talán még férfiasabb ital, mint a Black Damnation I, legnagyobb erénye azonban a komplexitása, végtelen mélységei, zabolázhatatlannak tűnő, valójában inkább mérnökien megtervezett vadsága. Minden egyes korty felér egy robbanással, amint a csokoládéfagylaltra öntött cseresznyeszirup, a vaníliás kávé és a whiskey-vel megbolondított krémlikőr okozta ingerek vad ámokfutásba kezdenek. Színtiszta varázslat minden egyes perce. 

(Ratebeer link)