La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #15

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #15 (10,0%): A 13-as verzió után a 15-ös számot viselő, oloroso főszereplésével készült hordóérlelt változatnak láttam neki, melyben a legmeghatározóbb illatjegyeket a fehérboros, pálinkás hangulatok közvetítik. Kinézet terén követi a nemesített Quadrupelek jellemvonásait, kisujjnyi habja bronzszínű testre telepszik. Száraz, fanyar illatjegyei komoly, fehérboros szerkezettel meglepett trappista karakter tükröződései; visszafogott, selymes szerkezete fás, vaníliás, karamelles hangulatokat tartogat, összetett jellege kifinomult trappista ital jellemvonásait idézi. Ideális szénsavassága megfelelő keretet biztosít a száraz fehérbor belga jellemvonásokkal átitatott hangulatának feltérképezéséhez, a hordóérlelés egyik legexkluzívabb eredményét izgalmas vonások színesítik az extravagáns összhatás kiváltása érdekében. 

(Ratebeer link) 

Prairie Artisan Ales Fred’s Blend

Prairie Artisan Ales Fred’s Blend (13,0%): Éjfekete, olajosnak ható imperial stout érkezik a feltűnő címkéjű üvegből, keskeny, fahéjszínű habbal a tetején. Intenzív, mély, sötét aromák; kávé, fekete földből kihúzott gyökerek könyörtelenségét vaníliás és marcipános könnyedség lengi körül - félelmetes kavalkád járja át a levegőt. Tengermély szerkezete megmarkolja és rabul ejti az ízlelőbimbókat, vészjósló hangulata feketébe öltözteti az ízeket. Vad és kiszámíthatatlan jegyeinek vibrálása bár egy pillanatra sem hagyja lankadni a figyelmet, a mesterien megszerkesztett karakter megnyugvással tölti el a súlyos jellemvonások szerelmeseinek receptorait. 

A címkén feltüntetett komponensek szép egymásutánban jelennek meg - kávé, kakaó, vanília harmonikus egymásra találása tüzes paprika felügyelete mellett következik be. A selymes keretben versenyre kelnek a légiesen könnyed, a koromsötét tónusú és a pikánsan izgalmas jegyek, amik egy érett, tökéletesre finomított testben öltenek testet, nem hagyva kétséget afelől, hogy az egyik legjobb imperial stoutot áll módunkban kortyolgatni. 

(Ratebeer link) 

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #13

La Trappe Quadrupel Oak Aged Batch #13 (10,0%): La Trappe Quadrupelhez egy ízben volt már szerencsém, természetesen messzemenőkig elégedett voltam az eredménnyel. Az pedig csak a legbizarrabb esetben fordulhatna elő, hogy a különféle bámulatos módon történő érlelés a hátrányára válna egy efféle formátumú italnak. 

A "Batch 13"-ként számon tartott verzió legnagyobb hányadában burgundi hordóban nemesedett, a hatás azonban a vártnál is jobban lenyűgözött. Fekete tea színű testén szerény hab húzódik, ez mondhatni igencsak természetes. Illatai meseszerűek, a hordóban történő érlelés megtette a hatását, vaskos, karizmatikus vonásokkal ruházva fel a főzetet. Scotch-szerű, vaníliás, marcipános-mandulás aromák feszülnek egymásnak, ázott tölgyfachips mézzel megcsorgatva; lehengerlő összhatás. Félédes vörösbor jegyei, visszafogott, simogató szénsavhálóval körbefonva; mézes, karamellás, trópusi gyümölcsök aszalványai, likőrszerű édesség szárazabb befejezéssel. 

Minden kortya vibráló hangulatot áraszt, az érlelésnek ez esetben valóban súlya van. A fékezhetetlenül intenzív komponensek kikezdhetetlen kötéssel kapcsolódnak össze, a masszív szerkezet körvonalai mégis kecses, elegáns módon rajzolódnak ki. Egyszerűen tökéletes alkotás! 

(Ratebeer link)

Lost Abbey 10 Commandments

Lost Abbey 10 Commandments (10,0%): Kevés olyan gyártó van a sörfőzés tágas világában, melyek esetében az egyes palackok külleme annyira összhangban lenne a beltartalommal, mint ahogy az a Lost Abbey darabok esetén megfigyelhető. Az üvegben lapuló "belgian strong ale" kifejezetten egy olyan típus, amihez a főzde mesterei eszeveszettül értenek, ezt pedig anélkül is elmondhatnám, hogy belekóstolnék a sörbe; az összefüggés kulcsa ez esetben is a dizájnban keresendő. Egy szó mint száz, remekbe szabott palackokat készítenek a kaliforniai zsenik. 

Kitöltve olyan, amilyennek lennie kell, rubinos árnyalatokat megcsillantó, tengermély barna tónusú testére a krémesség mesterfokát jelentő, soha el nem múló habréteg omlik. Tejszínillatú habja alól megannyi belga csemege képe kapaszkodik elő; pirosgyümölcs-lekvár, szilvalé, füge és egyéb aszalványok, selyemcukros édesség árnyalatai telepszenek meg a levegőben. A kategória kereteit szinte szétfeszítő módon robbannak az ízjegyek, enyhén pezsgő édes vörösbor, krémes alkoholok, befőttszerű komponensek főszerepe köré izgalmas összetevők színes hada gyűlik. Az édeskés jelleget a mézes mazsola, kekszes-sütis-lekváros hangulatok erősítik, de a mélység és összetettség foka a legmagasabb minőségbeli elvárásoknak is maradéktalanul megfelel. A vibráló befejezést aztán fűszeresen száraz utóíz színesíti, kerekebbé téve az összhatást. Egészen kivételes, igazán autentikus alkotás. 

(Ratebeer link)