2015. december 29., kedd

Karácsony - Struise Tsjeeses Reserva - Port 2011


Struise Tsjeeses Reserva - Port 2011 (10,0%): Korábban már volt szerencsém a Struise portói hordóban érlelt karácsonyi söréhez, olyannyira, hogy még a főzés éve is azonos mindkét üveg esetében. Az akkor papírra vetett benyomások a mai napig érvényesek, speciális jellegénél fogva mégis úgy éreztem, megérdemel egy újabb bejegyzést az ital, ugyanis ha más nem is, a palack mérete, valamint az ünnepi környezet az újdonság erejével hathat a tavalyi évhez képest. 
"A Tsjeeses portói hordóban érlelt változataként ha lehet, még szimpatikusabb tulajdonságokkal rendelkezik, mint az alap verzió. Opálos borostyán színben érkezik poharába, habja tojásfehér árnyalatú, krémessége hosszasan megmaradó. 
Illatszerkezetét parfümös hangulat lengi körül, élesztős vezérfonal mentén a jól ismert aszalt gyümölcsös szálak szövődnek egymásba - fajsúlyos tartalom kifejezőeszközei. Hihetetlenül sima, kövérkés teste desszertszerűen hat, dióforgács, vajkaramella, likőrök színes forgatagának izgalmait hordozza. 
Némi fahordós, ódonabb jelleg is megfigyelhető benne, a normál verzióhoz képest egy árnyalattal nagyobb mélység tárul elénk, mégis legalább annyira egyben vannak az ízek, kikezdhetetlen komplexitásról tesz tanúbizonyságot. Egyfajta magas alkoholtartalmú aszaltgyümölcs-dzsúz, aminek minden egyes porcikája a végletekig érett, letisztult és ámulatba ejtő."

2015. december 28., hétfő

Karácsony - To Øl Shameless Santa


To Øl Shameless Santa (10,0%): To Øl-féle ünnepi ital tegnap már tiszteletét tette nálam, ez a második palack tőlük, amely karácsonyi mondandót hordoz. Belgian strong ale-ként hirdeti magát, ami lényegében megfelel annak a típusnak, amit a küllemhez társítanánk, mahagóni színe azonban tiszta, jobban áttetszik, mint egy hagyományos belga főzeté. 
Nem feltétlenül az élesztőé lesz a színpad az elkövetkezendő percekben - gondolhatnánk, aromái azonban ebből a karakterből is tartogatnak egy adagot, bár való igaz, hogy leginkább mégis komlótól vezérelt illatokkal van dolgunk. Közepes teste csípőskés, gabonásan fűszeres, tartalmas ital képének alakítója, melyben egyaránt jut hely az édes malátanyalábok mazsolás, karamellás színezetének, a fanyar élesztő száraz, enyhén nemespenészes hangulatának, de a kiegyensúlyozott, mégis markáns komló jelenléte az, mely a törzsét adja a főzetnek, így érdemes rá ezen alap mentén gondolni. 
Nem az a hivalkodóan karácsonyi beltartalom, mint ahogyan az sok esetben lenni is szokott, így meglepődni sem érdemes rajta, viszont azáltal, hogy e meghitt esték valamelyikén fogyasztjuk el az italt, annak lényébe is óhatatlanul beleivódik az ünnep hangulata. 

2015. december 27., vasárnap

Karácsony - To Øl Yule Mælk


To Øl Yule Mælk (15,0%): Komótosan csúszik elő a palackból, selymesen, lágyan, ahogyan az a nagy kaliberű főzetek esetén lenni szokott, habja azonban sietősen felépül és meg is marad pár percig; az első meglepetést ez okozza a kitöltést követően. Illatai roskadoznak az érlelés súlya alatt, édeskés hangulatot árasztanak, szinte megszínezik a levegőt cukros-likőrös, desszert-alkoholos zajongásukkal, melyben enyhe füstösség, fahordós nemesség keveredik a pajkosabb, tejszínesen krémes, meggyes és csokoládés, egyszóval bonbonos karakterrel. 
Szerkezete újabb meglepő fordulatot tartogat, miután egy édesített tejes, kissé lengének, légiesnek tűnő körvonal rajzolódik ki hirtelen, majd hasonlóan gyorsan kezd részletesebbé válni a kép, mélyülnek az ízjegyek, s az alapjában véve vaskosan édes keret megtelik a fahordók karaktere által megformázott stílussal, érettséggel, füstös és krémes, cseresznyés és csokoládéfagylaltos, vad és elragadó jelleggel. Eleinte úgy tűnik, a masszívan édes test nincs kellően vastag alapokkal megtámogatva, utóbb azonban mégis az édesség az, amely dimenziót ad az ízeknek. 
Egyértelműen az egyik legédesebb főzet, amelyet alkalmam volt megízlelni, a kivitelezés azonban elismerésre méltó módon alakult, ezáltal - s az érlelés rendszerinti csodatévő hatása okán - az egyik legkülönlegesebb is, karácsonyi sörnek mindenesetre maradéktalanul megfelel. 

Karácsony - Port Brewing Santas Little Helper


Port Brewing Santas Little Helper (10,0%): A bohókás üvegben mutatós küllemű főzet lakozik, fekete testére bézs habpaplan terül; így nézhet ki a sör, mely a Mikulásnak is kedvére való lehet. Lágyan pörkölt, télies illatú maláta aromája alól friss, zöldes komló hangulata is ki-kifigyel, selymesen csúsznak a kortyok, szinte siklanak, pihe-puha jegyeket hagyva útjuk során. 
Az ital mellé társuló alkoholfok mértéke lényegében észrevehetetlen, az emelkedett hangulat megalapozásához mindenesetre hathatós eszköznek bizonyul. Faháncs, pörkölt csonthéjasok, kávé és étcsokoládé biztosítják a mély tartalmú ízvilágot, miközben a jókedvű fogyasztó azon töpreng, válhatna-e vajon még ennél is remekebb főzet a sörből egy jóféle érlelés áldásos pártfogása mellett... 
A válasz a hordóérlelt verzió birtokában alighanem rendelkezésre áll majd, amennyiben egy hasonlóan sörgazdag karácsonykor alkalom adódik a megtapasztalására. 

2015. december 26., szombat

Karácsony - Nøgne Ø / Jolly Pumpkin / Stone Special Holiday Ale


Nøgne Ø / Jolly Pumpkin / Stone Special Holiday Ale (8,5%): Mintha csak az Underlig Jul és God Jul házasítása lenne, a Nøgne Ø kollaborációs söre remekül vegyíti azt a könnyed és friss fűszerességet, mely az előbbi ital sajátja, továbbá azt a gazdag, testesebb karaktert, ami leginkább a másodikként említett főzet erejét adta.
Gyömbéres illatokkal nyit, melyek akkor válnak igazán egyértelművé, miután az összetevők között megpillantjuk a zsálya nevét - ha máshonnan nem, a szopogatós cukorkák világából ugyanis ismerősen csenghet a karakter receptoraink számára. Pajkos illatai folyékony halmazállapotukban krémes, telt jegyekben elevenednek meg, a bogyós gyümölcsök hangulata, így például valamiféle feketeribizlis benyomás, de egy sokrétű belga élesztős, mazsolás és fűszeres szövevény is meghatározó jellegét adják az ünnepi sörnek.

2015. december 25., péntek

Karácsony - Lost Abbey Gift of the Magi


Lost Abbey Gift of the Magi (10,0%): Megkapó, kifejező címke jelzi az esték legszebbjének eljövetelét a Lost Abbey ünnepi főzetének címkéjén, olvasmányos tartalommal annak hátoldalán. Borostyán színe tömött, átláthatatlan test ékítője, akárcsak az arra jótékonyan boruló krémes, tojáshéj színű, kitartó habkorona. Igazán egyedi illatai mézzel meglocsolt, sejtelmes nyalánkságok hangulatát adják, angolos modorú, barley wine-szerű aromák képe bontakozik ki annak cukrozott-aszalt paradicsomos jellemvonásaival, illetőleg egy leheletnyi belgásan élesztős, fanyar bukéval. 
Karakteres ital, eleven ízjegyekkel, melyek élénken, ugyanakkor igen letisztult, kisimult formában közvetítik a behatárolhatatlanul változatos beltartalmat. Aszalványok, csonthéjas termések vonalai, malátatenger áradata, nehézkes, szirupos komlózamatok, cseppnyi vadság, elegáns összeszedettség. Szivárványszínű játéka ez az ízeknek, stílusoknak, mindennek, ami miatt érdemes a különlegesebb sörök felé fordítani a figyelmünket karácsonykor is.

2015. december 24., csütörtök

Karácsony - Nøgne Ø God Jul


Nøgne Ø God Jul (8,5%): Boldog karácsonyt kíván a Nogne Ø azonos nevű főzete, mely tipológiai besorolása alapján (legalábbis a Ratebeer szerint) american strong ale, jómagam azonban közelebb állónak érzem egy jóféle belgian strong ale-hez, miután erőteljes élesztősség, aszalványos gyümölcsösség, diós súly és tejszínes krémesség hirdeti szinte kiabálva a belga javak jelenlétét a sörben. Mély és tartalmas szerkezete, mint ahogyan az a stílus jellegéből adódik, nagyszerűen megtölthető télies hangulatokkal, ha úgy tartja kedvünk, a medvecukor, édesgyökér, szerecsendió és mézeskalács-fűszerkeverék mindenesetre remek alapul szolgálnak a hideg esték italának testet öltéséhez. Selymesen lágy kortyai komótosak, simák és izgalmasak, ízjegyekkel gazdagon felvértezettek. Méltó eszközei a meghitt pillanatok eltöltésének. 

Karácsony - Nøgne Ø Underlig Jul


Nøgne Ø Underlig Jul (6,5%): Fűszeres téli italunk különleges összetevői által kíván ünnepi hangulatot csempészni egy év végi, esti sörözéshez, mely hozzávalók ugyan valódi karácsonyi ízesítők, a sör kóstolása során megállapíthatjuk: egyáltalán nem teszik nehézkessé, erőltetetté, természetellenesen megtömötté a főzetet. Illatában leginkább a gyömbér és szegfűszeg, csipetnyi kardamom az, ami igazán érvényesül, a komponensek tehát a könnyedebb, légiesebb oldalukat mutatják igazán, ami az ízében is remekül tetten érhető, miután az élénk kortyok tovább mélyítik az iménti összetevők által felvázolt képet. Bár összességében mézeskalácsos, pités finomságok vonalai rajzolódnak ki, könnyedsége, frissítő szárazsága elegánsan, mégis egyértelmű módon tálalja a téliesre hangolt mondanivalót. 

2015. december 23., szerda

Karácsony - Mikkeller X-mas Porter 2011 Til Fra Via


Mikkeller X-mas Porter 2011 Til Fra Via (8,0%): Füstös karácsonyi porter a Mikkellertől, mely küllemében és leírásában ünnepi jellemvonásokat rejt, aromájában azonban leginkább az égetett, hamus, szivarfüstös jegyeket hordozza, míg ízében egyszerre jut hely a pirított, étcsokoládés és földes, autentikus porter-hangulatoknak, valamint a komlós lecsengésű, virágszáras, hosszan elnyúló kesernyét biztosító zárásnak. A megszokott téli összetevők kevésbé, ugyanakkor egy hidegebb estéhez dukáló, pörkölt aromákkal feldíszített szerkezet remekül kirajzolódik kortyolása közben. 

Karácsony - Mikkeller Red and White Christmas


Mikkeller Red and White Christmas (8,0%): Az IPA bár igen közkedvelt stílus, ünnepi italként kevesen tekintenek rá, ezért is olyan különleges, amikor karácsonyi verzió kerül belőle az asztalra. 
A Mikkeller főzete nem a megszokott, túlfűszerezett téli vonalat képviseli, a réz színű ital egy tartalmas india pale ale jellemvonásait ölti annak trópusi gyümölcsös, fenyős, karamellás karakterét előtérbe helyezve, melyhez egy narancshéjas, üde és aromás hangulat társul, némi belga tripeles korinaderes levezetéssel. Fűszeresség hiányában tehát semmi esetre sincs a sör, a búzasörökre jellemző élénk, pikánsan csípőskés jelleg is könnyedén felfedezhető benne. Jóleső, tartalmas kesernye tereli egybe a gyümölcsös jegyeket, kerekre szabott ital benyomását keltve a komlóbarát közönség számára. 

Karácsony - Vicaris Winter


Vicaris Winter (10,0%): Igen megnyugtató dolog olyan belgian strong ale-t kortyolni, amely alapjában véve is nagyszerű ital, ünnepi köntösben tálalva pedig még szerethetőbb, a belga vonalak így felértékelődnek, különlegessé válnak. A stílus amúgy is meglehetősen alkalmas arra, hogy a legváltozatosabb mondanivalóval kerüljön megtöltésre, változatossága okán könnyedén illeszthetünk hozzá akár karácsonyi jellemvonásokat is, ez a típusú ital könnyedén elviseli, ha ünnepi hangulat hordozóiként tekintenek rá. 
Rubinvörös árnyalatokat megvillantó mahagóni teste krémes, bézs színű habpaplan viselője, ahogyan az lenni szokott, az összkép igen harmonikus. Tejszínes masszában ázó aszalványos, diókrémes, fügés-datolyás csemegeként ható aromái tetszetősek, klasszikusan belga stílusúak, akárcsak bársonyos kortyai által megformált ízvilága, amiben a süteménytésztás, eperlekváros, élesztőtől sziporkázó jegyek domborodnak ki. Igazán kellemes ital, téli esték csemegéje. 

Karácsony - Három Királyok


Három Királyok (6,3%): Az ünnepi hangulat idén a Három Királyok főzetével köszönt be, mely nagyjából egyedüli magyar karácsonyi sörként jó eséllyel vívja ki szimpátiánkat. Félretéve most minden szigorunkat, kritikus énünket, leginkább a mondanivalójára koncentrálunk, mely tiszta, mélyarany testében lakozik, a vastag szövetű, édeskés szálakkal bevont cukrozott gabonák aromáinak leple alatt, az élénk, kissé esetlenül intenzív, szellős malátaszerkezetben. Nevezetesen a meghitt hangulatok időszakának beköszönte az, amit az ital előrevetít, s ez az, ami kellemessé teszi ünnepi várakozással teli fogyasztója számára. 

2015. december 19., szombat

Stone Pale Ale


Stone Pale Ale (5,4%): A Stone főzde sörei bőbeszédű és megnyerő címkéjükkel már régóta vágyaim tárgyai voltak, három példány beszerzése pedig - mint az a valóságban megtörtént - kárpótolt azért a szépséghibáért, amit az üvegek szavatossági idejének eltelte okozott a megérkezésükkor. 
Maga a főzet borostyán színben tündököl, és az egyik legpuhább és legkrémesebb habot produkálja, amellyel apátsági és trappista söröket leszámítva valaha találkoztam. Az pedig külön esztétikai élmény, amint a mennyiség fogyatkozása során a továbbra is megmaradó habkorona szabályos gyűrűket képez a pohár falán. 
Illata szépen fejlődik, egyre inkább megnyílik, a végére már mennyei tűlevelűek aromáját ontja, amihez mézes-gyantás, halvány bodzás-ánizsos jegyek is csatlakoznak, mindamellett a jól ismert komlós hangulatot hordozza. 
Elegáns a test, melyben a zamatok kiteljesednek, semmiképpen nem egy izomkolosszus. Szárazabb és enyhébb, mint amire az illatok alapján számolhatunk, de ez a főzet nem is a feltűnősködésről híres. Helyette egy természetességet sugárzó, harmonikus ízvilágban részesülünk, a feszes malátás pályán minden tekintetet magára vonz a komló erőteljes játéka. A nyelvgyök és a lágy szájpadlás így kitüntetett célpontok, az orvosságos keserűség legalábbis gondoskodik róla, hogy az előadás hatása kellőképpen megérintse ezeket a szegleteket. 

2015. december 14., hétfő

Dieu du Ciel Aphrodisiaque


Dieu du Ciel Aphrodisiaque (6,5%): A Dieu du Ciel! újabb gyöngyszeme már ránézésre is itatja magát, a főzde söreinek címkéiből áradó elegancia pedig egyszerűen magával ragadó. Egyértelmű, hogy kávészínű testtel nyit, melyen krémes, cappuccino-hab telepszik meg. A kakaóporos, árnyalatnyi karamellával megspékelt, kissé scotch ale-szerű illatok puha és bársonyos szobájában külön helyiségrésszel bírnak a hívogató, vaníliás aromák, mi pedig örömmel fogadjuk az invitációt: itt végre megpihenhetünk egy darabig. 
Az mindenesetre biztos, hogy egy végtelen harmóniát sugárzó, megnyugtatóan kellemes illathalmazzal találkozhatunk, mely az előbb felsorolt összetevőkön túl némi pörkölt, egy egészen halványan tőzeges felhanggal is bír, valamint a titokzatoskodás olyannyira távol áll tőle, hogy az aromák által rámutatott ösvényen megindulva a testének vastagságára vonatkozó elképzeléseink is kellően pontosan tükröződnek vissza később. Nem várunk tehát valami kőolaj-stout vehemenciájával bíró fenevadat, ez már csak az alkoholfok mértékéből ítélve is felesleges volna. 
Örömmel vesszük viszont tudomásul, hogy az illatok által sugárzott kiegyensúlyozottság és nyugalom az ízében is visszaköszön; a közepesen szénsavas testben megelevenedő pörkölt maláta okozta komor hangvételt mesterien oldja fel az étcsokoládé simogató játéka, valamint a vanília sejtelmes, sörökben annyira jól mutató, bársonyos varázsa. 

2015. december 10., csütörtök

Fullers Imperial Stout


Fullers Imperial Stout (10,7%): Méltóságteljesen érkezik a pohárba az előzőleg elegáns díszdobozától megszabadított, letisztult küllemű üvegből kitöltött olajos, kávészínű főzet. Az angol vonalat erősítő illatai igazán rejtélyessé teszik az elkövetkező perceket, azok ugyanis némely barley wine, egy-két old ale, de még egy single hop india pale ale jellegzetességei is könnyűszerrel lehetnének. 
Igazi nazális mestermű, ahogyan a kekszes-kakaós-kávés desszertünk egy csepp mézzel átitatott aromája épp egy virágoskert tarkaságával keveredik. Bár nem tudom tapasztalati anyaggal alátámasztani, vagy legalábbis nem emlékszem rá, de bemondásos alapon úgy nyilatkoznék, hogy ha ez utóbbi környezet alkotóelemét pontosítanom kellene, akkor talán a hibiszkuszt választanám. Annak ugyanis pont olyan csengése van, mint ennek a sörnek az illata. Korábban több italban és éreztem már ilyet, ha hihetünk a leírásnak, akkor valószínűleg azoknál, amik ehhez hasonlóan Centennial komlóval készültek. 
A képet tovább finomítja némi zabos lágyság, valamint kelt tésztás nyersség, mazsolás süteményesség. Karcsú, de annál tartalmasabb testében mesterien vannak eltalálva az arányok, a krémes kávé, a legfinomabb étcsokoládé klasszikus harmóniája egy megingathatatlan malátás építmény oszlopai, melynek csúcsán felejthetetlen élményt nyújt a virágos komló szemkápráztató dísze. Varázslatos ital, minden kortya lenyűgöző, maradandó összhatás. 

Shepherd Neame Bishops Finger


Shepherd Neame Bishops Finger (5,4%): Vörösesbarna, borostyánszínű bitter egy tömött, tört fehér habbal, édes aromái pedig lágyan pirított maláta, vajas sütemény, csipetnyi karamella illatait hordozzák magukon. Ehhez csatlakozik aztán egy mérsékelten szénsavas test, amiben az édeskés aromákat enyhén pirított maláta, kenyeres ízjegyek egészítik ki, majd egy rövid életű gyógynövényes-komlós zárás adja meg a végszót.

Birra Moretti


Birra Moretti (4,6%): Egyszerű karakterisztikájú, édeskés malátás alapokra épülő, egyszersmind halovány komlós hangulatot is produkáló könnyed ivósör.  Se több, se kevesebb...

DAB Export


DAB Export (5,0%): Tetszetős habbal nyit, lágy, süteménytésztás és füves komlós aromákat szór igen óvatosan, ízében pedig édeskés, pezsgőn szénsavas, gabonás jegyeket hordoz. Sima jellegű, könnyen érthető mondanivalójú főzet. 

Faxe Premium


Faxe (5,0%): Nem kimondottan semmitmondó, mégis kellőképpen szerény karakterisztikával büszkélkedhet ahhoz, hogy túlságosan sok szót ne kelljen szaporítani a jellemzése során. Enyhe illatok, visszafogott ízek; halovány maláta és félénk komló alkotják az összképet. Iható, és nagyjából ennyi. 

2015. december 5., szombat

Shepherd Neame Spitfire


Shepherd Neame Spitfire (4,5%): Illata karamellmalátás, kenyeres, kissé kartondobozos beütésű, angolosan száraz, jellegzetes komlóaromájú. Visszafogott, kellemesen kiegyensúlyozott szénsavtartalmú, közepesen édes és közepes kesernyével operáló, hosszan elnyújtott utóízű, frissítő brit főzet. Semmi extra, mégis kellőképpen hangsúlyos jellemvonások.

2015. november 28., szombat

Kelt 10%


Kelt 10% (4,1%): Halvány aranysárga színű, vékony, fehér habot képező ital, melynek a szokásos édeskés, visszafogott malátás illata van, valamint egy pezsgő szénsavtartalmú, kissé szódavizes hatású és enyhén fémes ízű, kenyértésztás jellegű teste, ami csak egy meglehetősen jelzésértékű komlós zárással búcsúzik, annak is az orvosságosabb válfajából valóval. Mindemellett jól csúszik, a meleg idő beköszöntével legalábbis különösen. 

2015. november 22., vasárnap

Topvar 12%


Topvar 12% (5,0%): Üreges szerkezetű és aránylag tartós, fehér habbal érkezik meg a pohárba, melyből egy lágy, malátás aroma szűrődik ki ezt követően, voltaképpen különösebb intenzitás nélkül. Szúrós szénsavmolekulák pezsegnek a nyelvünkön aztán, hogy egy réteg vékony maláta édeskés bevezetésében, majd egy valamivel vastagabb orvosságos komló alkotta zárásban legyen részünk. Funkcióját tekintve (ami abban áll, hogy szomjunkat esetleg abban a tudatban oltsuk, hogy azt mégiscsak egy sör felhasználásával tesszük) talán valamivel nagyobb élvezeti értékkel bír, mint ha kifejezetten az íze miatt vásárolnánk meg. 

2015. november 18., szerda

Zlatý Bažant Tmavé 10%


Zlatý Bažant Tmavé 10% (3,8%): Enyhén áttetsző fekete főzet hamar felserkenő, majd éppoly' sietősen távozó halványbarna habbal, melyből pillanatok alatt vékonyka gyűrű képződik a pohár falához tapadva. Illata édes, kevés pörkölt maláta, barna kenyér, kávé aromája és némi aszalványos hangulat is található benne. Közepes szénsavasságához enyhe test párosul, bár ízében némi karaktert vélünk felfedezni, amikor a porcukorral édesített kávé tejes vonulata a maga egyszerűségében megérkezik. Könnyen csúszik, és mindamellett, hogy nem elsősorban a minőség megszállottjainak első számú választása, olyan nagyon nem is nyúlnánk mellé, ha valami ivósabb stílusú, de még élvezhető és némileg egyedi karakterisztikával felruházott barnát keresnénk a polcokon. 

2015. november 15., vasárnap

Corgoň Svetlé Pivo 10%


Corgoň Svetlé Pivo 10% (4,0%): Halványsárga, kamillatea-színű testén vékonyka hab ül meg egy pár pillanatig, illata ha van is, egy egészen halvány édeskés, frissen nyírt füves aromával bír csak, melyhez egy közepes szénsavtartalmú, vizes, bátortalan malátás, jelzés értékű kesernyével bíró ízhatás párosul. Összességében kellőképpen sima ahhoz, hogy a bármiféle karakteres ízhatástól idegenkedők örömmel fogyaszthassák, mely kedélyállapot a sörszeretőbb közönség számára leginkább tűző napsütésben, szomjoltóként ledöntve érhető el az ital eredményeképpen. 

2015. november 8., vasárnap

Fullers Black Cab Stout


Fullers Black Cab Stout (4,5%): Mély gesztenyebarna testére puha habfedő rajzolódik, mely alól száraz, nemespenészes, illetve pörkölt és angolosan malátás illatok kacsintanak ki. Kakaópor, étcsokoládé, enyhén füstös zamatok tisztázódnak aztán egy kaján édeskés hangulattal, mely benyomásoktól aztán száraz lecsengésük során búcsúzhatunk jó szívvel. Amolyan ivó-stout, melyet a Fuller's nem annyira a meglepetések kedvelőinek, mint inkább a jól bevált angolszász-vonulat konzervatívabb hívei számára készített. Mindemellett egy tartalmas és kielégítő főzettel van dolgunk, így amennyiben a minőséget a könnyed mondanivalóval kívánjuk párosítani, ne is keresgéljünk tovább! 

2015. október 24., szombat

Varsó - Krakkó 2015

Úgy adódott, hogy a 2015. évben Lengyelország barátságos tája lett nyári kalandozásom helyszíne, mely úticélnak azzal a korántsem titkolt szándékkal vágtam neki - Varsó és Krakkó feltérképezésének magától értetődő tervén túl -, hogy az ottani sörszcéna internetről megismert körvonalait tapasztalati úton töltsem meg tartalommal. Némiképpen összegezve az alább megemlített sörök által keltett benyomásokat is, azt kell, hogy mondjam, a varsói kirándulás semmiképpen nem tekinthető kerülőútnak a különleges és nehezen beszerezhető darabok felfedezésének terepén, a kiruccanás azonban javarészt a lengyel kézműves főzetekkel történő összeismerkedés jegyében telt, melyek kivétel nélkül kellemes emlékeket hagytak maguk után.


Pinta / O’Hara’s Lublin to Dublin 2015 (6,0%): Koromszínű főzet lett az ír és lengyel kollaboráció eredménye, mely édeskés, pirított malátás illatával, krémes hangulatokkal csalogatja fogyasztóit a karakteres ital köré. Közepes teste gazdag, pörkölt ízjegyek tárháza, élénk keretben öltenek testet a tartalmas összetevők. Étcsokoládé, kávé, cseppnyi vanília és égetett cukor édeskés jelenléte uralja a képet, letisztult, kifogástalan modorú sör benyomását keltve.

Szałpiw Szczun (8,1%): Opálos testű, igen súlyos mondanivalójú főzet, csipkés habfedővel, meggymagos, marcipános, sziporkázó élesztős illatokkal. Vaskos test körvonalazódik nyelvünkön, csípőskés élesztő, ízletes komló, mézédes maláta háromsága kelti tökéletes tripel benyomását. Remekül sikerült apátsági stílusú, tengerentúli vonalakkal kevert főzet a lengyel mesterek háza tájáról.

Beavertown Gamma Ray (5,4%): Sűrű, opálos testű sör szegfűs, gyantás aromákkal, mézes beütéssel. Nagy formátumú kortyok, karcos lecsengésű, kristálytiszta ízjegyek. A mangós, grapefruitos alapok hosszú utóéletű, harapós zárással búcsúznak, ahogyan az egy american pale ale-től elvárható

Stone Arrogant Bastard Ale (7,2%): Festői szépségű ital, ragyogó rubin árnyalattal, küllemre maga a tökély. Letaglózó komlós aromái szinte törik az utat szaglószervünk felé, fenyőerdők vad ösvényén találhatjuk magunkat rögvest. A juharszirupos, borszerű jegyeket is megcsillantó illatáradatot az ízek végtelen mélysége követi - ha létezik kimagasló összetettséggel bíró komlóközpontú sör, ez lenne az. Olajos magvak, cukorka, muskotály, mazsola és faháncsos jelleg egyszerre robban a szánkban, tűéles pontossággal villannak meg az egyes ízjegyek. Lecsengése enyhén száraz, hosszan elnyúló kesernyét adó, egyediséget hirdető végszavú, arrogáns módon vágja a képünkbe, milyen remekbe szabott sörrel is van dolgunk.

Beavertown Bloody ’Ell (7,2%): Teaszínű főzet gurul elő a kellemes tapintású, ötletes grafikával megfestett dobozból, illatában pedig az elvárt módon hozza a trópusi gyümölcsös, grapefruitos, még inkább vérnarancsos vonulatot. Selymes kortyokban csúszik, fanedves, keserű gyümölcsös, nem túl éles hangvételű, kerekebb körvonalú komlós lenyomatot hagyva maga után. Tartalmas, gazdag zamatú sör.

Mikkeller Beer Geek Dessert (11,0%): Egy magamfajta imperial stoutok szerelmese számára piros betűs ünnep az a nap, amikor egy olyan fajsúlyú ital kerül a kezem ügyébe, mint ez a mennyei manna a Mikkellertől. A kőolaj sörrel történő keresztezése vezetett az ital testet öltéséhez, olyan komótosan csorog ki az üvegéből, hogy szebbet rajzolni sem lehetne. Aztán egy pár pillanat és megelevenedik a levegő: egy cukrászdában történő robbanás eredménye a fasorban sincs azokhoz az illatokhoz képest, amit a Beer Geek Dessert produkálni képes, a címkén látható grafika is legfeljebb csak iránymutatásul szolgál. Tejeskávé, fehércsokis fánk, karamella, vaníliás shake. Szinte fáj az ember szíve gyermekek elől elzárni az italt. Az ízéről felesleges is szót vesztegetni, amit az előzőekben felsoroltam, természetesen a továbbiakban is visszaköszön. S mindez egy olyan malátaszirupos köntösben, ami egy efféle nyalánkság esetében a lehető legmegfelelőbb keret.

Stone Double Bastard Ale (11,2%): A Stone legendás főzetének arrogánsabb verziója hasonlóan tündöklő, réz színű köntösben jelenik meg, s atomerőmű intenzitású illatfergeteget szabadít ránk rögtön, az üveg felnyitását követően. Gyantából gyúrt tészta mázsás súlyú hangulata terpeszkedik szét hirtelen, mézes tobozok, juharszirup gazdag aromája festi meg a levegőt. Vehemens illatai nem sok reményt hagynak a visszafogottabb fogyasztók számára ízét illetően, s ahogy sejteni lehetett, szinte szétrobban a szánkban az ízjegyek tűzijátéka. Nehéz zamatai alatt nyögnek az ízlelőbimbók, mézédes, túlcsordulóan telt testben szabadulnak el a szirupban fürdőző aszalványok, tejszínes gyümölcslikőr, komlótobozokkal díszített sárgabarackbefőtt vonalait megidéző komponensek. Hosszan elnyúló, mondanivalóval teli kesernye adja meg az ívét a főzetnek, melyet nem mindennapi jellege igazán emlékezetessé tesz szakavatott komlófetisiszták számára.

Pinta Imperator Bałtycki (9,1%): Kólaszínű testből fenyős, kakaóporos, pirított magvas aromák röppennek fel, leginkább azonban komlótól vezérelt hangulatot áraszt. Belekóstolva aztán örömmel nyugtázhatjuk, hogy a stílusjegyek az ízében maradéktalanul érvényesülnek: folyékony csokoládé ölt testet pillanatok alatt némi rumos-diós mázban meghempergetve, majd a kezdeti komlós felhangok nyugodt tempóban sejlenek fel búcsúzásul, az édeskés hangulatokkal remek összhangba kerülve. Igencsak eltalált baltic porter.

Mikkeller Beer Geek Breakfast Brunch Big Blend (8,0%): Az előzetes információk alapján a világ egyik legjobb sörével lehet dolgunk a Big Blend személyében, legalábbis ha a Beer Geek-alapot, s azt vesszük számításba, hogy bourbon-, brandy-, meggybor-, konyak-, tequila- és whisky hordók szolgáltak az érlelés alapjául. Ami a fajsúlyát illetően némi kétkedésre adhat okot, anélkül, hogy alaposabban megismerkednénk a sörrel, az az alkoholtartalom, mely a maga 8 százalékával talán nem a legdurvább mérték, amit valaha címkére vetettek, s egy efféle formátumhoz talán nem is a legmegfelelőbb keret, már ha az exkluzivitását adó hordóérlelések rendszerinti velejárójából indulunk ki alkoholfok terén. Mindemellett azt is le kell szögeznünk, hogy ez esetben "csak" egy stoutról van szó, s ebbéli tulajdonságánál fogva talán soha nem is lesz annyira tökéletes alany az érleléshez, mint egy vérmesebb imperial stout. Ezen az úton kell tehát elindulnunk feltérképezése során. Küllem tekintetében semmi esetre sem okoz csalódást, olajos teste szemet gyönyörködtető módon folyik ki az üvegből. Az illatok terén a különböző érlelések kavalkádjában tévedhetünk el, talán ez esetben beigazolódni látszik a mondás, miszerint a kevesebb néha több. A különböző alkoholok kusza keverékének képe szövődik ki óvatosan, ha választanom kellene, leginkább a szárazabb, sherrys és tequilás aromák telepszenek rá a kávés illatgörgetegre. Olyan selymes és krémes a test, amennyire csak lehetséges, az ízrobbanás azonban ez esetben elmarad. Nem az a desszertszerű jelleg - letisztult, füstös és pörkölt stílusú a karaktere. Idővel egyre jobban kinyílik, így a bourbon kókuszos, vaníliás aromái is érvényre jutnak illatában is, s ahogy kortyolgatjuk, úgy lesz egyre nagyobb mélysége a kezdetben követhetetlen struktúrának. Zamatos, krémes, sziporkázó alkoholok elegye teljesedik ki idővel, s az utolsó kortyok felé haladva - kissé finomítva álláspontunkat - egyre inkább díjazzuk az értékeit.

AleBrowar Crazy Mike (9%): Dörgedelmes illatok, mézben ázott trópusi gyümölcsök aromái, sűrű komlógyanta-folyam képe rajzolódik ki. Markáns, vaskos aromák játéka uralja a levegőt komlómolekulái által, vérbeli dupla ipa lesz ez. Íze efelől semmi kétséget nem hagy: ellentmondást nem tűrő, mézédes, testes zamatok fejlődnek fel, krémes maláta és karcos végszavú komló pazar szerepléséhez lehet szerencsénk. Bár az első lengyel IPA, amit sikerült megízlelnem, azt kell, hogy mondjam, szinte hibátlan alkotás.
(Ratebeer link)

Browar Pinta / AleBrowar / Piwoteka Narodowa B-Day 3.1 Spoko Marocco (4,4%): Friss illatokat árasztó, könnyed hangulatú lengyel asztali söröcske, mentás aromákkal, vékonyka testtel, légies mondanivalóval. Citrusos, borsmentás ízjegyek, visszafogott szénsavtartalom, üde és szellős textúra. Némi komlós zárás gondoskodik a kerekebb végkifejletről, összességében azonban egy szertelenül egyszerű, mégis izgalmas stílusú italról van szó.

Pinta A Ja Pale Ale (4,5%): Halvány máz színe kellemes komlóaromát rejt; frissen vágott fű, fenyő, szegfű és vadvirágok illatai. Üde teste közepesen telt, éles zamatai nem hagynak kétséget afelől, hogy egy remek american pale ale-ről van szó. Könnyen iható, kifogástalan stílusú sör, tiszta és helyénvaló ízjegyekkel.

Pracownia Piwa Hadra (5,9%): Varázslatos illatok, must és almalé, vadvirágos rétek pihe-puha aromái. Lenge testű kortyokkal csillapítja szomjunkat egy tikkasztó nap után, kellően zamatos, ugyanakkor könnyedén csúszó szerkezete szinte itatja magát. Eközben hátradőlve élvezhetjük a könnyed, almás-barackos gyümölcsösségbe burkolózó test nyújtotta komlós örömeket, s elismerésünket fejezhetjük ki a lengyel főzde stábjának.

Szałpiw Szajba (5,5%): Remek réz szín, krémes hab, isteni karamellás, enyhén fanyar, savanyított almás, félédes gyümölcsös illatok. Telt kortyai lágyak, puha szénsavmolekulákkal lágyan teletűzdeltek, gabonás fanyarsággal megalapozottak. A fő attrakció azonban az utóízében keresendő, amikor is a tüzes csilifoszlányok óvatosan megkapargatják garatunk és torkunk zeg-zugait. Izgalmas kompozíció, maradandó emlékű alkotás.

Amager / Three Floyds Arctic SunStone (6%): Tejszínesen lágy illatok vegyülnek aszalt gyümölcsök, sárgabarack és egyéb, vaníliában ázott nyalánkságok puha aromáival, az előzményeket pedig egy nem kevésbé letisztult, kellően intenzív, édes malátás test követi, melynek szegélyeit karakteres komló ízletes leköszönése alkotja. Igazi amerikai hangulatú ízbomba.

Stone Cali-Belgique IPA (6,9%): Egy jó adag komlós karakterrel megtámogatott, s tartalmas belga mondanivalóval egyaránt felruházott IPA a Stone háza tájáról. Gyümölcsöskertek illata selyemcukor, parfümös élesztő hangulataival keverten tárul elénk, ízjegyei pedig ha lehet, még üdébbé teszik a kompozíciót. Gabonás teltség, éretlen gyümölcsös fanyarság, mindez olajozott kortyokba ágyazva. Ilyen egy igazi belga stílusú ipa.

Westbrook White Thai (5%): Pikáns illatú búzasör kerek gabonás aromákkal, szalmás, citromfüves illatokkal. Kissé száraznak ható, éles körvonalú teste üde fűszeresség könnyed súlyát hordozza magán, jólesően búzás alaphangok, csipetnyi marcipán, mandula jegyeivel megkoronázva.

Kingpin Shaman (4,5%): Vörös testét desszertszerű illatok lengik körül, eperlekvár, gyümölcshéj, egyéb, frissen szedett nyári nyalánkságok óvatos zamata. Ízre még inkább visszafogott, közepesen telt, lágy karakterű, selymesen csúszó állagú. Keserédes komponensek állnak össze egy kissé száraz, keserédes szerkezetbe, melynek fő nyomvonalát azért a fanyar gyümölcsös összetevők adják. Jóleső nyári itóka. 

2015. október 19., hétfő

De Molen Mout & Mocca


De Molen Mout & Mocca (11,6%): Kólaszínű testén leheletnyi, bézs színű hab telepszik meg, mely pillanatok alatt el is illan. Étcsokoládés, meggyes bevezető szakaszok után a mélységből egy jó adag, frissen őrölt kávé földes, elemi erejű karaktere csatlakozik az összképhez. Maga a test szinte szánsavtartalom nélküli, a fanyar, savanykás kortyérzetet természetesen a jól megérdemelt pörkölt kávés ízjegyek töltik meg utóélettel. Száraz, nyilvánvalóan kávéközpontú, virágföldes aromák az uralkodóak, emellett azonban egy igen elegáns, tartalmas és kiegyensúlyozott ital. 

2015. október 10., szombat

Emelisse White Label Imperial Russian Stout Ardbeg Barrel Aged


Emelisse White Label Imperial Russian Stout Ardbeg Barrel Aged (11,0%): Kőkemény imperial stout, mely Ardbeg whisky befolyásától fűtve erősen tőzegfüstös, halvány acetonos, de leginkább bőrszagú aromákat domborít ki; nem a szűz torkoknak való nedű lesz ez. Szájban tartva igazán telt, óvatos szénsavtartalmú és fanyarul édes-savanyú ízhatás kerít hatalmába minket, de természetesen az igazi csattanó a korty végeztével következik be, melynek során megízlelhetjük a füstös whisky-jegyek által belengett kalmopyrines keserűséget, amivel az egyébként sima és bársonyos test búcsúzik. 

2015. október 1., csütörtök

De Molen / Närke Goths & Vandals


De Molen / Närke Goths & Vandals (11,1%): Mostanra már egészen biztosan kijelenthetem, hogy annyi briliáns főzetet én még egyetlen gyártótól sem ittam, mint amennyivel a De Molen mesterei örvendeztettek meg az utóbbi időszakban. Elöljáróban még annyit fűznék hozzá a sör történetéhez, hogy a Ratebeer.com általi besorolást alapul véve hagytam magam meggyőzni arról, hogy egy "belgian strong ale"-t tartok a kezemben, egészen addig, míg az első kortyot követően elbizonytalanodva forgattam meg ismét a címkét némi megerősítést keresve ahhoz a sugallathoz, mely szerint ennek a sörnek a legtöbb porcikája leginkább az imperial stout-műfaj felé húz. S mivelhogy remélhetőleg a gyártók maguk hitelesebbek lehetnek e téren, én jóhiszeműen rájuk hagyatkoznék a kategorizálást illetően. 
Annál is inkább, mert az egyik legkülönlegesebb imperial stoutról beszélek, amit alkalmam nyílt megkóstolni pályafutásom során. Bár közepesen áttetsző, kóla színű teste ezt nem feltétlenül vetíti előre, illata egy lépéssel közelebb visz minket a Kánaánhoz. Fantasztikus, enyhén tőzegfüstös nyitányú, krémes, tejszínes, vaníliás-kókuszos, mazsolás aromák járják ezerszínű táncukat; a legszebben megkomponált whiskyk illata tárul elénk. A fenti komponensek aztán egy arcpirítóan édes, likőrös testben találnak ránk ismét; vibráló és izgalmas ízjegyek sokasága tűnik fel egy cukorközpontú, ám malátásan is telt keretben, majd gyógynövénylikőrös keserűséggel búcsúzik a kompozíció, amit az alkohol melege jár át jótékonyan. 
Csukott szemmel kóstolva gond nélkül vágnánk rá, hogy miféle itallal van dolgunk, a körítés azonban valóban kissé kérdésessé tesz mindenféle tipológiai iránymutatást. Ez legyen azonban a legnagyobb problémánk, ha egy ilyen főzettel akadunk össze, nálam mindenesetre előkelő helyet foglal el a tesztalanyok népes táborában. 

2015. szeptember 23., szerda

De Molen Hot & Spicy


De Molen Hot & Spicy (10,2%): A De Molen Hot & Spicy típusú söre a sörszerető közönség részéről a különböző sörös gyűjtőhelyeken adományozott pontszámokból ítélve bár kedvező fogadtatásra talált, némi megosztottságot azért felfedezni vélek a helyezéséből ítélve. Ez utóbbi momentum megfejtése minden bizonnyal abban a jellemvonásban keresendő, amit többek között a címkéjén jelzett Madame Jeanette paprika jelenléte eredményezhet. 
Bár korábban volt már dolgom csípős paprika hozzáadásával készült főzetekkel, ennek a komponensnek a térnyerését nem igazán véltem annyira számottevőnek, ami a különleges ízektől irtózók számára aggodalomra adhatna okot. Ezt a meggyőződést az illatolás során tapasztaltak is erősíteni látszottak, ekkor ugyanis egy kifogástalan, kellőképpen telt, nyilvánvalóan édeskés, kávés-kakaós, picit füstös, hordóérlelt imperial stout aromáival szembesülhetünk. 
Bár szivacsos habja meglehetősen vastag és kitartó, túlzott szénsavassággal nemigen találkozunk, a kezdeti benyomások során sima, krémesen lágy, telt és étcsokoládésan pörkölt malátás ízjegyek fogadnak minket. Koromfekete teste csak ezt követően kezdi felfedni titkait, amire először a nyelvünk hegyén bizsergő izgalmas intenzitás, majd a kakaós hangulatokat követően a garatunkat, nyelőcsövünket tűzbe hozó pikáns rafinéria formájában kerül sor. Efféle energiára korántsem számítottam, ha nem szeretném az ilyesfajta ízeket, azt mondanám, hogy szinte már túlságosan csípős a helyzet. 
Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy a szimpátiám ezidáig leginkább az étel formájában jelentkező csípősséghez kötődött, és talán a konzervatívabb vélemények szerint bármi, ami ezt a fajta ízt idézi egy sörben, az már túlságosan csípős, jómagam mégis amondó vagyok, hogy a kalandor kedvűek semmiképpen ne kerüljék el ezt a főzetet, a hagyományos felfogás hívei pedig nyilvánvalóan hallani sem fognak róla... 

2015. szeptember 14., hétfő

De Molen Hel & Verdoemenis Wild Turkey


De Molen Hel & Verdoemenis Wild Turkey (11,0%): A De Molen zászlóshajóját Wild Turkey-hordóban érlelni már önmagában is olyan szuperlatívusz, melynek értéke valószínűleg az összes valamirevaló sörfogyasztó számára megkérdőjelezhetetlen. Akik pedig ráadásul a whiskyk szerelmesei is, valószínűleg a paradicsomban érezhetik magukat, miközben ezt az egészen kivételes palackot tartják a kezükben. 
A kávészínű testen puha és krémes, bézs színű habpaplan terül el, mely által a sör már ránézésre is maga a tökély, az pedig, hogy ez a vékonyka habtakaró nem várt módon hosszú életű, csak tovább növeli az ital élvezeti értékét. Dobpergést követően kerülhet sor az illatában való elmerülésre, itt azonban hosszú percekre meg is pihenhetünk, mert ha létezik mennyei aroma, akkor valami hasonló lehet az is. A nemes, tölgyfából készült keretben krémes, tejszínes és kókuszos, a legfinomabb whiskys illatokhoz hasonló kompozíció rajzolódik ki, mely elevenen idézi fel az Anderson Valley Bourbon Barrel Stoutnál tapasztalt aromákat. 
Szinte tökéletes, lézerrel megmunkált formátumú ital, melyről valóban csak a legnagyobb elragadtatással lehet beszélni. Klasszikus imperial stout jegyekkel rendelkezik, melyhez a legbiztosabb alapként az önmagában is példaértékű Hel & Verdoemenis szolgált, ehhez csatlakoztak aztán azok az ízjegyek, amik által egy minden tekintetben kerekebb, részletgazdagabb, nagyobb horderejű főzet kelt életre. A csokoládésziruppal meglocsolt kávéshake-es bevezető alatt pillanatok alatt szembesülhetünk vele, hogy ennél az óriási felépítményél hátradőlve adhatjuk át magunkat az ízek élvezetének, anélkül, hogy a szerkezeti elemek labilitása okozta nyugtalanság legapróbb jelével is számolnunk kellene. A csokoládé, kókusz és vanília tejszínes krémességben egybeolvadó játékát a csikorgó alkohol garattájéktól tapasztalható felsőbbrendű jelenléte inti rendre, majd egy gyógynövénylikőrös kesernye öleli magához a komponenseket, hogy az összhatás igencsak feledhetetlen legyen.
Semmi eltúlzottság, olcsó fogások és üres giccsparádé, ezek az orrbavágó whiskys aromák sem nehezülnek ránk, a kezdeti ámulat lényegében a végsőkig kitart, nem csömörlünk meg az élményektől. A szokatlan hatásokat ugyanis magabiztosan simítják el a megszokott és elvárt klasszikus jellegzetességek, melyek által túlzás nélkül állíthatjuk, hogy egy csúcskategóriás főzet elfogyasztásához volt szerencsénk. 

2015. szeptember 4., péntek

De Molen Heaven & Hell


De Molen Heaven & Hell (12,0%): Egy újabb De Molen imperial stout, mely a megszokott módon olajfekete, szirupos, habja szinte nincs, mint ahogyan szénsavtartalma sem. Ez utóbbi tényező ebben az esetben még inkább hangsúlyos, mint ahogy az a magas alkoholtartalommal általában együtt jár. 
Ha már alkohol, a felmelegedő időjárás egyik sörözést érintő hozadékaként sajnálattal kell, hogy tapasztaljuk, a spájzban történő tárolás önmagában már nem a legideálisabb módja a fogyasztási hőmérséklet elérésének. Ez az oka annak, hogy az első pár illatvételt az italra telepedő alkoholfátyol szövetén keresztül valósíthatjuk meg. A szinte már szúróssá vált aromákat egy pár fokkal alacsonyabb hőfok hatásosan tompítja, így némiképp kedvezőbb hőmérsékletre hűtve részletgazdagabb kép tárul elénk, melyben az alkohol bár az egyik vezérmotívum marad, nagyvonalúan szorít helyet az étcsokoládé, kávé, medvecukor és nehéz maláta testes illatainak. Néha egy kis hamu, bőr emlékképe, vagy éppen epres hangulatok szűrődnek be a kompozícióba, mely amennyire összetett, éppoly visszafogott is egyben. 
Jelentős testesség fogad minket ezután, sűrű, selymes és olajos kortyok közepette próbáljuk magunkba szívni mondandóját, ami leginkább a keserédes vonalat képviselve kezd körvonalazódni. A kakaó, étcsokoládé, mogyoró ízjegyein indulhatunk el, hogy aztán a tengeri sós benyomások is érvényesülhessenek; az alkohol konyakos, kissé füstös hangvételű jelenléte cifrázza a képet, majd a hirtelen betoppanó és távozni nem akaró orvosságos keserűség rúgja fel az egész festőállványt egyetlen mozdulattal. 
Komplex, intelligens imperial stout, olyasféle, melynek markáns kalibere csak koncentrált figyelem esetén szolgál igazi élvezeti értékkel. 

2015. augusztus 29., szombat

De Molen Hemel & Aarde


De Molen Hemel & Aarde (10,0%): Koromsötét, a felszínen kissé átlátszó színű, sima állagú testét kezdetben pezsgő szénsavtartalom borzolja, az így előálló bézs habnak azonban percek alatt nyoma vész. Mivel a címkén szereplő információk és egyéb források alapján már értesülhettünk róla, hogy a sör egyik kiemelkedő összetevője a Bruichladdich-maláta (már amennyiben itt vélhetően a Bruichladdich készítéséhez felhasznált gabonáról van szó), a whiskys hangulat előtörését készpénznek vehetjük, azt azonban inkább az erre utaló adatokból, semmint a gabonapárlatok terén szerzett jártasságból állapíthatja meg a magamfajta sörszerető közönség, hogy ez esetben a márkanév hozadéka az erősen füstös jegyek jelenléte a főzetben.
Amennyiben így készülünk, nem fogunk csalódni akkor, amikor az édesen lágy, vaníliás zamatok helyett egy nagy adag tőzeges, hamus, pácsós aroma csap arcul bennünket. Vad, földes és fás illatok kúsznak fel a szaglójáratainkba, kissé próbára téve az óvatlan fogyasztó felkészültségét a marcona bevezető utáni ízhatásokat illetően. Akik azonban örömmel állnak a kihívás elé, nem várt élményekkel gazdagodhatnak, amikor a több fronton támadó faháncsos, dohányos, hamuszerű és sülthúsosan fűszeres fergeteg ellenállhatatlan egyvelegét alulról egyenlíti ki egy Black Alberthez hasonló túlérett cseresznyés, feketegyümölcs-kompótos likőrszerű kávéfolyam. 
Igazi ízkavalkád robban szét a szánkban, melynek valódi lénye megfejtéséhez minden egyes korttyal közelebb kerülünk, teljesen azonban valószínűleg soha nem érthetjük meg zseniális összetettségbe burkolózó jellegét. 
(Ratebeer link)