BrewDog Watt Dickie

BrewDog Watt Dickie (35,0%): Habja egyáltalán nincs, illata azonban annál gazdagabb: gyantaszörp, sült hús és rozmaring, borókabogyó és tüdőig hatoló, orrkidugító alkohol. Ez utóbbi alkotóelem leginkább levegőztetve mutatja meg igazi erejét, az első illatok még átlagos belga quadrupelek alkoholtartalmát sejtetik, idővel egyre átütőbbé válik ez az intenzitás. A pohár falára felkapaszkodó olajos test tovább feszegeti a jellegbeli határokat, ekkor már nem tudjuk türtőztetni magunkat, lefetyelünk hát egyet a csodanedűből. 

A sültes jellemvonások ekkor erősödnek fel igazán, némi vadhúsos, de leginkább gombás karaktert tapasztalhatnak a megriadt ízlelőbimbók, kis festékes jelleggel körítve. Leírhatatlanul olajos, egy csepp szénsav nélküli, fenyőből főzött pálinka jellegű ital, aminek a sör mivoltát tulajdonképpen egy bivalyerős IPA-ként fogyasztva véljük kissé felfedezni, amit az a sajátossága erősít, mely az alkohol csípős megtestesülése mellett a komló kissé gyámoltalan kesernyéje által válik biztosítottá az utóíz során. Nem mindennapi sör nem mindennapi alkalmakra.

(Ratebeer link) 

BrewDog Paradox Jura

BrewDog Paradox Jura (15,0%): Ehhez a sörhöz véleményem szerint csak úgy szabad hozzákezdeni, ha kóstolója tudatában van annak, hogy nem egy kispályás főzettel lesz dolga. Lehetünk egészen bátrak a róla alkotott fantáziák formálásának terén mind illata, mind íze vonatkozásában, az is elképzelhető ugyanis, hogy a valóságot egyik sem fogja túlszárnyalni. 

Liszttel, porcukorral meghintett gabona, vagy éppen gabonapárlat aromája alatt egy kevés tölgyfahordós, vaníliás zamat, valamint egy lehengerlő, füsttel meggyúrt marcipános, meggymagos zárás. Az talán nem okoz túl nagy meglepetést, hogy kirobbanó ízvilág jellemzi, tömény és telt, vibráló jegyek, mint a különböző alkoholok házasságának gyermekei, amiben felidéződik a gyógynövénylikőrök keserédes kezdete és vége, a rumok és whiskyk fahordós, illetve utóbbiak esetében füstös, karcos karaktere, mely kompozíciót egyébként egy csípőskés, igen komoly általános alkoholosság fogja egybe. 

Nehéz, fajsúlyos ízeinek minden egyes szakasza megérne egy pár sort, ezek azonban azok az italok, melyeket leginkább gondolatainktól megszabadulva, hátradőlve érdemes kiélvezni, ezért hát a továbbiakban én is így tettem... 

(Ratebeer link) 

Ska Modus Hoperandi

Ska Modus Hoperandi (6,8%): Ez a típusú IPA áll legközelebb a szívemhez, az amerikai india pale ale-ek minden jellegzetes tulajdonságát magán hordozza, kezdve mély, sokat ígérő borostyán színétől a gyantafolyamos aromáin át, egészen ízének fantasztikusan összetett, trópusi és fenyőerdős vegyületéig, melyben érdemes elidőzni bármely komló-fanatikusnak. 

A jól ismert szirupos jelleggel indít, szánkban tartva tűzhelyen karamellizált, kővé szilárdult cukor aromái bomlanak szálakra, majd továbbhaladva útjának minden egyes szegletét átszövi a telt ízű, karcmentes kesernye a szájpadunktól a nyelvszélünkön át, le egészen a garatunkig. Ezt követően is van mondanivalója a sörnek, utóíze hosszasan kitart, melyben a grapefruitos, narancshéjas aromák lágy, cukorkás édességgel vegyülnek, így nyújtva meg az élményt, mely fogyasztása során ér minket. Igazi amerikai fenegyerek. 

(Ratebeer link)

Maui Brewing Aloha B’ak’tun

Maui Brewing Aloha B’ak’tun (7,0%): Különleges dobozából éjfekete színű ital csordogál elő, melyen sárgás, bézs színű, rövid életű hab képződik, majd belgákra jellemző, édes beütésű aszalt paradicsom illata száll fel, így téve világossá számunkra a különlegesség netovábbjának perceken belüli megtestesülését. A feliratokon jelzett, édeskés jellegű fűszerezettség kevésbé, a paprika pikáns zamatai már annál inkább kirajzolódnak a végízében, amit egy közepesen szénsavas, telt keretbe ágyazott test érzete előz meg. Könnyedén csúszik, nem a végletek itala, mégis kellőképpen exkluzív, speciális karakter. 

(Ratebeer link) 

BrewDog Old World India Pale Ale

BrewDog Old World India Pale Ale (7,5%): Szeretem azokat az italokat, illetve úgy általában azokat a termékeket, melyekkel történeteket mesélnek el készítőik, mint történt az a BrewDog jelen darabjának esetében is, mivelhogy ez a főzet a mesterei szerint a régmúlt, az Angliából a messzi Indiába történő sörszállítás szellemiségét idézi meg. Ennek fényében nem ér majd minket nagy csalódás, ha egy hagyományos angol IPA jellemvonásait várjuk előbukkanni a rendkívül kifejező, kézzel rajzolt címkéjű üveg tartalmaként. 

Illatában visszafogott, gyógynövényes komló, kekszes maláta aromája rajzolódik ki, majd az angolos jelleget erősítendő a jól ismert vajas kekszes, édeskés és szúrósan élénk vázon krétaporos, nemes penészes színezettel szembesülünk a kóstolása során, amit egy orvosságos komlós zárás foglal megingathatatlanul komoly keretbe. 

Annak ellenére, hogy az utóbbi időben számtalanszor volt alkalmam megtapasztalni a brit ale-ek karakterisztikáját, és igazság szerint nem ez az, ami a legközelebb áll a szívemhez, ha indiai változatáról esik szó, érdemeit minden további nélkül elismerem. Látszik, hogy a stílus egy kifogástalan modorú képviselőjéről van szó, amiben valóban húzódik egyfajta őserővel bíró hagyományosság. 

(Ratebeer link)