2014 legjobb főzetei

A tavalyi évhez hasonlóan idén is kedvezőnek találtam a feltételeket ahhoz, hogy számot vessek 2014 sörtermésével. Panaszra nemigen lehet okom, ha lehet, a 2013-as évhez képest még nehezebb dolgom volt, amikor ki kellett választanom az egyes kategóriák általam kóstolt főzeteinek 10 legjobb darabját. Némi önkényességet sem nélkülözve felállítottam négy csoportot, amelyek bár nem valószínű, hogy egy nemzetközi sörversenyen is megállnák a helyüket, a lehetőségekhez képest talán elfogadhatóak lesznek, s egyúttal alkalmasak arra is, hogy a preferenciáimat hűen tükrözzék. 

Természetesen a fentiekkel az imperial stoutok uralmára célzok, amiknek zárt kategóriában történő megmérettetéséhez nemigen fért kétség, a De Molen sörök túlsúlya azonban talán még számomra is meglepő módon jelenik meg. 

TOP 10 IMPERIAL STOUT 

De Molen Hel & Verdoemenis Wild Turkey (11,0% - imperial stout - Hollandia) 

De Molen Moord & Brand Rum Barrel Aged (10,8% - imperial stout - Hollandia) 

Struise Black Damnation II - Mocha Bomb (12,0% - imperial stout - Belgium) 

De Molen Hemel & Aarde (10,0% - imperial stout - Hollandia) 

Struise Black Damnation I - Black Berry Albert (13,0% - imperial stout - Belgium) 

De Molen Heaven & Hell (12,0% - imperial stout - Hollandia)

Nøgne Ø Imperial Stout (9,0% - imperial stout - Norvégia)

De Molen Hel & Verdoemenis Bunnahabhain (12,0% - imperial stout - Hollandia)

Troubadour Imperial Stout (9,0% - imperial stout - Belgium) 

Fullers Imperial Stout (10,7% - imperial stout - Anglia) 

Fajsúly dolgában alig maradnak el az india pale ale/imperial IPA csoport versenyzői, ez esetben sem lehet túl mesterkélt a kategória. 

TOP 10 INDIA PALE ALE / IMPERIAL IPA 

Dogfish Head 90 Minute Imperial IPA (9,0% - imperial IPA - USA) 

Ballast Point Sculpin IPA (7,0% - india pale ale - USA) 

Firestone Walker Double Jack IPA (9,5% - imperial IPA - USA) 

Ballast Point Big Eye IPA (7,0% - india pale ale - USA) 

Stone Ruination IPA (8,2% - imperial IPA - USA) 

Lagunitas Maximus (8,2% - imperial IPA - USA) 

Ska Decadent Imperial IPA (10,0% - imperial IPA - USA) 

Stone India Pale Ale (6,9% - india pale ale - USA) 

Troubadour Magma (9,0% - imperial IPA - Belgium) 

To Øl Dangerously Close To Stupid (9,3% - imperial IPA - Dánia) 

A belga stílusú darabok bár tipológiájukban különböznek, a nevezők által képviselt műfajok közötti határvonal kontúrjait elnézően tompítja az egy tőből fakadó stílusjegyek közössége. Ezt még az sem vonja kétségbe, hogy a csoportban egy amerikai főzet is helyet kapott. 

TOP 10 BELGA STÍLUSÚ ALE

De Molen / Närke Goths & Vandals (11,1% - belgian strong ale - Belgium) 

Struise Pannepot Reserva 2009 (10,0% - belgian strong ale - Belgium) 

Struise Tsjeeses Reserva BBA (Bourbon Barrel Aged) 2011 (10,0% - belgian strong ale - Belgium) 

Ommegang Abbey Ale (8,2% - apátsági dubbel - USA) 

Struise St. Amatus - Oostvleteren 12 (10,5% - quadrupel - Belgium) 

Dupont Avec les Bons Voeux (9,5% - tripel - Belgium) 

De Dochter van de Korenaar Embrasse (9,0% - belgian strong ale - Belgium) 

Gulden Draak The Brewmasters Edition (10,5% - belgian strong ale - Belgium) 

Alvinne Cuvee de Mortagne (14,0% - quadrupel - Belgium) 

Struise XXXX Quadrupel (12,0% - quadrupel - Belgium) 

Az utolsó kategória különböző típusú sörök díszes társasága, itt kapott helyett mindaz, ami az előbbi csoportokba műfajuknál fogva nem fért el, minőségbeli sajátosságaik azonban vitán felülivé teszik az élmezőnyben történő elhelyezésüket. 

TOP 10 EGYÉB 

Dogfish Head Palo Santo Marron (12,0% - american strong ale - USA) 

Hoppin Frog Barrel Aged Frosted Frog Christmas Ale (8,6% - fűszerezett ale - USA) 

Dieu du Ciel Aphrodisiaque (6,5% - stout - Kanada) 

Maui Brewing CoCoNut PorTeR (6,0% - porter - USA) 

Stillwater of Love & Regret (7,2% - fűszerezett ale - USA) 

Almanac Biere de Chocolat (5,5% - porter - USA) 

White Pony The Oracle BA Sassicaia/Glenmorangie (11,5% - barley wine - Olaszország) 

Maui Brewing Sobrehumano Palena’ole (6,0% - gyümölcsös ale - USA) 

BrewDog/Oskar Blues Shipwrecker Circus (10,5% - barley wine - Skócia) 

Verhaeghe Duchesse De Bourgogne (6,2% - fanyar ale - Belgium) 

Karácsony - Deschutes Jubelale

Deschutes Jubelale (6,7%): Mélybarna színű sörköltemény a Deschutes főzde jóvoltából, egyenesen Oregon államból. Elegánsan pörkölt, éretlen gyümölcsös komlóaromái kellemes bevezetőként szolgálnak egy téli este nyugodt körülmények között történő eltöltéséhez, kiegyensúlyozott illatok ezek, melyek vélhetően egy szintén igen összeszedett ízélménnyel párosulnak. 

E tekintetben sem okoz csalódást az ital, mint azt később megelégedéssel nyugtázhatjuk: komolyabb hangvételű, pörkölt maláta vaskos alapjain felépülő közepes test egy intenzíven komlós, száraz utóízzel. Érett szerkezete valóban megállja a helyét a zordabb esték kísérőjeként, az ünnepi időszak levezetéséhez is kielégítő eszköznek bizonyult. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Blaugies La Moneuse Speciale Noël

Blaugies La Moneuse Speciale Noël (8,0%): Hömpölygő habbal tör ki a palackból, annál visszafogottabb illatokat elénk tárva. Fanyar hangulatú, élesztős árnyalatú belga benyomások, amikhez üde, könnyed, de tartalmas ízvilág csatlakozik. A fortyogó élesztő alapvetően uralja a képet, savanykás maláta és füves komló egészítik ki a nem kimondottan ünnepi hangulatoktól harsogó, mégis kellően összetett és elmélyült kortyolgatásra alapot adó főzet jellegét. 

(Ratebeer link)

Karácsony - Hoppin Frog Barrel Aged Frosted Frog Christmas Ale

Hoppin Frog Barrel Aged Frosted Frog Christmas Ale (8,6%): Elég, ha elcsípünk pár illatmolekulát a bohókás karácsonyi címkéjű üvegben szunnyadó főzet kitöltése során, s tudni fogjuk: a tengerentúlon értenek hozzá, hogyan kell tartalommal megtölteni a "karácsonyi sör" kifejezést. 

Nem tudom megállni, hogy ne említsem ehelyütt a Play-Doh játékgyurma semmivel össze nem téveszthető illatát, amit ebben sörben a fahéj, gyömbér, szerecsendió keblünkre ölelhető aromái képeznek le. Napokig elszaglászhatnánk az italt, betelni akkor sem tudnánk vele. 

Isteni scotch benyomások, a whiskey-hordóban történő érlelés legjavát nyújtják a kezdeti pikáns zamatok. Sütőtökös pite, bejgli, dió, mazsola ünnepi hangulatai járják be szánknak minden egyes szegletét, páratlanul izgalmas kortyok által megfestett, fűszeresen vibráló ünnepi ínyencségként ejti rabul ízlelőbimbóinkat. 

(Ratebeer link)

Karácsony - Bush de Noël Premium

Bush de Noël Premium (12,0%): A Scaldis Noël nevű főzethez, jelen söritalunk alap verziójához korábban már volt szerencsém, ebben az esetben az ízélmény utóerjesztés biztosította fokozásának megvalósulását van lehetőségünk megvizsgálni. 
Az mindenesetre már biztosra vehető, hogy a tapasztalatok aggodalomra semmi okot nem adnak, s hogy bizakodásunk igazolást nyerjen, elsőként a jól ismert szivárványos aromafelhőkről leszakadt puha illatpamacsok érkezése simítja el a talajt a további élményeknek. Parfümös, likőrben ázó aszalványos nyalábok keringenek a levegőben, majd a mézben eltett befőttekhez hasonlatos jegyeket produkáló, elegánsan karcsú, élénken vibráló test terül el az ízlelés terepén. 
Sárga húsú gyümölcsök közepesre aszalt karaktere, édes gabonák emléke és cifra élesztő éle teszi mintaszerű belga specialitássá a szerkezetet, amely egy karácsonyi ital képének minden tekintetben maradéktalanul megfelel, a palackban történő utóerjedés adta sajátosságok pedig ha kifejtik is hatásukat, leginkább csak jótékony sejtelmességgel teszik azt. 

(Ratebeer link)

Karácsony - La Rulles Cuvée Meilleurs Voeux

La Rulles Cuvée Meilleurs Voeux (7,3%): Telt karakterű maláta és élesztő szövevényébe igen izgalmas módon kapaszkodik bele egy színes cukorkás illatfelhő, illetve egy haloványan fahéjas-szegfűszeges jelleg. A harsány bevezetőt nemigen követi nagy robajú, tűzijátékszerű ízvilág, az alapvető belga ale jellemvonások mérsékelt hangvételű, kellően testes, finoman fűszeres és nem túlságosan édes szerkezettel párosulnak. Visszafogott, de szimpatikus mondanivalójú ünnepi kiadás a belga főzde háza tájáról. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Petrus Winter #9

Petrus Winter #9 (9,0%): Sötét borostyán színű főzet kerül elő a megkapó küllemű üvegből, habja puha és krémes, viszonylag tartós. Határozott banán, szegfűszeg és szerecsendió aromái járják vidám táncukat, jó szerencsét hozó előjelek ezek ízvilág tekintetében. Feszes testében helyén vannak az illatok által előirányzott ízjegyek, olvasztott cukros élesztő leple terül el a fahéjas alma, banán, fűszeres ünnepi likőrök összetevőinek fortyogó sűrűjén. Kortyai puhák, selymesek, kellően könnyen csúszóak ahhoz, hogy a karácsony hangulata pillanatok alatt magával ragadja erre váró fogyasztóját. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Struise Tsjeeses Reserva BBA (Bourbon Barrel Aged) 2011

Struise Tsjeeses Reserva BBA (Bourbon Barrel Aged) 2011 (10,0%): Erőtől duzzadó megjelenése bizalmat árasztó, olajos testtel hömpölyög a pohárba a marcipános, vajkaramellás előjelű, zöld almás gyümölcsösség által kikönnyített fuvallatú főzet. Haraphatóan telt kortyokkal örvendeztet, a korábban kóstolt verziók által körberajzoltnál is összeszedettebb keretbe foglalt, a lehető legnagyobb mértékben kiugrásmentes, egyszerre fűszeres és desszertszerű, kellően markáns, férfias karakterű, a whiskey-s érlelés kölcsönözte jótékony keménységet és izgalmakat egyaránt magán viselő főzet. 

A három Tsjeeses darab közül talán a leginkább sziporkázó verzió, a karácsonyi italok legjavát nyújtja e sör. 

(Ratebeer link)

Karácsony - Struise Tsjeeses Reserva PBA (Port Barrel Aged) 2011

Struise Tsjeeses Reserva PBA (Port Barrel Aged) 2011 (10,0%): A Tsjeeses portói hordóban érlelt változataként ha lehet, még szimpatikusabb tulajdonságokkal rendelkezik, mint az alap verzió. A 2011-es évjáratú főzet egy tisztességes kitörést követően opálos borostyán színben érkezik poharába, maradék habja tojásfehér árnyalatú, krémessége hosszasan megmaradó. Illatszerkezetét parfümös hangulat lengi körül, élesztős vezérfonal mentén a jól ismert aszalt gyümölcsös szálak szövődnek egymásba; fajsúlyos tartalom kifejezőeszközei. 

Hihetetlenül sima, kövérkés teste desszertszerűen hat, dióforgács, vajkaramella, likőrök színes forgatagának izgalmait hordozza. Némi fahordós, ódonabb jelleg is megfigyelhető benne, a normál verzióhoz képest egy árnyalattal nagyobb mélység tárul elénk, mégis legalább annyira egyben vannak az ízek, kikezdhetetlen komplexitásról tesz tanúbizonyságot. Egyfajta magas alkoholtartalmú aszalt gyümölcs-dzsúsz, aminek minden egyes porcikája a végletekig érett, letisztult és ámulatba ejtő. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Struise Tsjeeses 2010

Struise Tsjeeses 2010 (10,0%): Méz színben pompázó főzet igen intenzív, bombabiztos aromákkal, amik között a karamell, alma, aszalt sárgabarack, likőrös élesztő karaktere uralja a légteret. Hatalmas teste van, mely diós-aszalványos quadrupelek, szirupos imperial stoutok hangulatát egyaránt magán hordozza. Nemes és érett, tökéletesen egymásba forrt ízjegyek minden figyelmet magára vonó parádéja, kortyai szinte szétrobbannak a szánkban, a teljes befogadhatóság kereteit majdhogynem szétfeszítik.
Mézzel csurgatott mogyoró-és diófélék, aszalt sárgabarack, csipetnyi szegfűszeg fűszeressége, élettel teli maláta, határozott komló és ízében csupán jelzés értékűen megnyilvánuló, mégis tekintélyes mennyiségű alkohol mesterien megkomponált játéka, valódi karácsonyi remekmű. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - De Ranke Père Noël

De Ranke Père Noël (7,0%): Teaszínű külleme marcipános élesztő illatával tarkított, szivacsos szerkezetű habja tört fehér árnyalatban hosszasan megmarad egy vékonyka gyűrű formájában. Komlótól lüktető ízjegyei halvány mézességbe burkolóznak, sejtelmességbe tekert teste csalódást semmi esetre sem okozó belga alapokra épül, csavaros utóíze által többféle igényt is nagyszerűen kielégít. 

(Ratebeer link)

Karácsony - St. Bernardus Christmas Ale

St. Bernardus Christmas Ale (10,0%): Igazi karácsonyi hangulatot árasztó főzet mind csomagolásában, mind elegáns megjelenésében, megnyerő illataiban. Elragadó szerecsendiós, szegfűszeges, éles kontúrú aromák kelnek útra, a vibráló ízjegyek hírnökei ezek. Magabiztosan hordozza megannyi fűszer, kandiscukor, vérpezsdítő vörösbor hangulatát, élénk teste a magas alkoholfok ellenére is józanítóan hat. Klasszikus ünnepi hangvételű alkotás, annak minden tökéletességével együtt. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Ridgeway Criminally Bad Elf

Ridgeway Criminally Bad Elf (10,5%): Borostyán testén alig észrevehető hab képződik, a karácsonyi manók italának újabb darabja nem sokat bíbelődik a kifinomultsággal. Likőrös, mézes illatai nem sok jót sejtetnek az édesszájútól távol állók számára, meglehetősen visszafogott teltségű szerkezete lényegében minden mélységet nélkülöz, különféle cifra bevezetés és elgondolkodtató komplexitás helyett rögvest arcul csap minket az ingatag lábakon álló maláta-alap által cipelt tonnányi édesítőanyag jelenléte. 

Az édességnek sajnos nemigen tesz jót, ha nincs mögötte tartalom, ezt a tételt ez esetben csak az ünnepi hangulat elnéző meghittsége írhatja felül azzal, hogy mindinkább a sör bohókás jellegét domborítja ki. Mézes-narancsos kakaóporhoz borókabogyós fűszerezettség társul, édessége lehengerlő, a szirupos kortyok azonban befogadásra találhatnak minden téli hangulatra szomjazó torkon. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Cazeau Tournay de Noël

Cazeau Tournay de Noël (8,2%): Nagyszerű mézeskalács aromákkal nyit, tükörsima borostyán testén tört fehér tejszínhab húzódik. Nyugodt, kiegyensúlyozott kortyait aszalt sárgabarack, csipetnyi fahéj, ízgazdag maláta és sziporkázó élesztő teszik igazán meghitté. Selymesen csúszik, miközben apró fűszerbombák pukkadoznak útját színesítve, az összkép karcmentes, csodásan sima. Remekül kiegyensúlyozott, és mégis kellően tartalmas alkotás. 

(Ratebeer link)

Karácsony - Zinnebir Christmas

Zinnebir Christmas (7,8%): Karamelles, almás, malátás és fűszeres, gyantás illatok kapaszkodnak össze igen félénken, a tél hangulatát sejtelmesen közvetítve. Malátaközpontú alapokon kekszes édességet sző körbe a belga élesztő klasszikus stílusú fátyla, majd erőteljes bélyegét a komlós, fűszeres jegyek társasága nyomja rá az élénk kompozícióra. Utóíze szintén komlótól, fás és gyantás hangulatoktól vezérelt, ilyen irányú hangulatunkban magát a főzetet is könnyedén tekinthetjük ünnepekre kalibráltnak. 

(Ratebeer link) 

Karácsony - Kasteel Winter

Kasteel Winter (11,0%): Az ünnepekre történő ráhangolódás jegyében nyúltam a sokat ígérő Kasteel Winter után, utólag elismerően rázhatok kezet magammal: nem volt rossz választás.

Egyszerű, de megnyerő címkéje elegáns sugallatát adja a téli időszak beköszöntének, ha már a környezeti tényezők kegyetlen enyhesége folytán ebből vajmi keveset vehetünk is észre. Rubinvörös reflexeket megcsillantó sötét gesztenye testét nagy szemű szénsavbuborékok pezsdítik, habot szinte alig csikarva ki magukból. 

Tűzhelyen főtt, barnacukros kávéban ázott vajas kenyérbél illatnyalábjai kúsznak fel szaglójáratainkba, megédesítve a terepet a vásári nyalánkságok befogadásához. Medvecukor, mazsola, a főzde barna remekeinek alapjaira épülő masszív vörösboros test, amelyhez sietve, de nem minden átmenet nélkül csatlakozik a kávés selyemcukros ünnepi burkolat. 

Intenzív, nem sokat teketóriázó ízvilág, erőteljes üdvözlése ez az év vége eljövetelének. 

(Ratebeer link) 

Flensburger Dunkel

Flensburger Dunkel (4,8%): Rézszínű főzet gyorsan tovatűnő habbal és malátás, pirított aromákkal. Mérsékelten testes, és élesen, de nem csípősen szénsavas, íze pedig összeszedetten malátás, kissé medvecukros, kakaóporos és karamellás kezdetű, majd csiklandozó savanykásság lép a színre, végül pedig egy pirított éllel, amolyan kávés lecsengéssel búcsúzik. Egy őszinte dunkel, nagyjából olyan, amilyenre számítani lehetett. 

(Ratebeer link)

Founders All Day IPA

Founders All Day IPA (4,7%): A Founders főzde harmadik, általam beszerzett darabja ez az ivó-IPA, mely közepesen áttetsző, aranyszínű sör képében mutatkozik meg egy hamar tovatűnő, kissé szappanos habbal megkoronázva. 
A rendkívül jól ismert illatok sorában a fenyőfák gyanta-áztatta tűleveleivel teletűzdelt mangó és citrusfélék aromája dübörög elő a pohárból, tűéles képet adva leendő fogyasztója számára önmagáról az ízjegyek tekintetében is. Közepes teltséggel, pezsgő élénkséggel, csipkedős buborékokkal támadnak a nehézsúlyú komlóaromák, amik természetesen vitathatatlanul a főszereplői a darabnak, a sajátságok, melyek ezen felül speciálissá teszik a remekül megkomponált előadást, a kissé fanyar, savanykás, egyszersmind krémesen malátás jegyek meglétében és a tökéletesen kiegyensúlyozott, a műfajjal még csak ismerkedők számára is könnyen emészthető lecsengésben keresendők. 

(Ratebeer link) 

Sierra Nevada Tumbler Autumn Brown Ale

Sierra Nevada Tumbler Autumn Brown Ale (5,5%): Mahagóni színe és csontszínű habja igazán kellemes kompozíciót nyújt, nem beszélve az üveg idilli címkéjéről, melyek már önmagukban is remek kelléknek bizonyulnak egy késő novemberi este hangulatának leképezéséhez. 
A falevelek és gallyak szárazságát az illatában kissé feloldja az élesztő és a csokoládés maláta egyvelege, majd ízében ismét visszaköszön minden, ami őszi. Fanyar gyümölcsök, némi dió-mogyoró, keserű csokoládé és házilag eszkábált karamella ízjegyeit fújdogálja ide-oda a szél, miközben az élesztő fátyla lengi be komoran az ízvilágot. 
Hangulatában valóban remekül passzol egy szürke őszi délutánhoz, íze legalábbis nem fog szivárványbombaként robbanva kizökkenteni minket a merengés perceiből. 

(Ratebeer link)

Bristol Beer Factory Blackcurrants and Liquorice

Bristol Beer Factory Blackcurrants and Liquorice (5,0%): Koromfekete, olajos testű ital egy tejszínszerű, bézs színű habfátyollal a tetején, ami idővel kissé összeesik ugyan, de mindvégig megmarad krémes, vékony fedélként a sörön. Illata fanyar, enyhe vadon termett gyümölcsös árnyalattal, amit egy pörkölt malátás, kávés aroma ölel körül. 

A szavatossági idő leteltét követően joggal merül fel a kérdés, hogy az adott pillanatban érezhető jellemvonásokat a sör természetének, vagy az idő vasfogának számlájára írjuk inkább, mindenesetre az illatában is tetten érhető savanykás jelleg határozottan szerephez jut az ízében is. Az ecetes, savas környezet érvényesülni hagy némi bogyós gyümölcsös, ha úgy tetszik fekete ribizlis hatást is, melyet összességében egyre kevésbé találunk erőltetett hasonlatnak, az idő múlásával leginkább ezzel az összetevővel kikövezett pályán haladnak a sör ízbéli jellemvonásai. 

Ha elvonatkoztatunk a szavatossági kérdéskörtől, és az ízhatás terén tapasztalt körülményeket a hozzáadott komponensek számlájára írjuk, úgy egy rendkívül érdekes karakter megtestesülésének lehetünk tanúi, melyben a leginkább az utóízében érvényesülő fekete ribizli jelenléte remek ellensúlyt alkot a kávés-malátás, pirított ízjegyekkel szemben. Az összetevők között hivatkozott édesgyökér sajátosságai számomra tökéletesen ismeretlenek, az angol szó medvecukorként történő azonosításának helytállóságával szemben pedig az ánizsos felhangok hiánya ébreszt kétséget, így ezen alkotóelemről hitelesen nyilatkozni nem igazán tudok. Valamit azonban biztosan hozzáad a főzet tartalmához, mert egyébként egy érdekes, tetszetősen újszerű ízvilág mutatkozik meg benne. 

(Ratebeer link) 

Carlsberg Elephant

Carlsberg Elephant (7,5%): Mézszínű és tükör-tiszta lagerünk keskeny habfedelet növesztve fejlődik fel, miközben büszkén állítja magáról, hogy a német Reinheitsgebot előírásai alapján került előállításra, s mint leginkább pozitív tulajdonságát, nem árt, ha ezt eszünkbe is véssük, hogy kóstolása során legyen mit a javára írnunk.
Kristálytiszta teste légies és mézédes maláta illatát adja vissza, íze sima, meglehetősen visszafogott szénsavtartalmú, desszertszerű lager jellemvonásaival bír. A magasabb százalékú alkohol jelenléte nem marad teljes mértékben észrevétlen, az ital törzsét is ez jelenti. Kissé kuszának hat, amint a malátás-alkoholos édességhez némi testességet próbálunk társítani, majd az utóízében a komló későn reagáló jelenléte próbál felülkerekedni a kommersz szeszességen.
Egy próbát mindenképpen megér, de különösebb jellemvonások után kutatni az alkoholszázalékban megnyilvánuló erején kívül voltaképpen hiábavaló próbálkozásnak tűnik. Ebbéli tulajdonságában igencsak hasonlít a Bavaria korábban kóstolt főzetéhez, lényegében ennek a típusnak is hasonló az értékrendje. 

(Ratebeer link) 

Amager The Sinner Series Pride

Amager The Sinner Series Pride (10,0%): A bűnösök bandájának egy újabb tagjaként a falánk American Pale Ale után a "Büszkeség" megtestesítője egy vérmes imperial stout az Amagertől. Éjfekete, teljesen átlátszatlan színe mögött egy sűrű, tartalmas illatokat árasztó ital húzódik, amiben a különféle aszalványokkal tarkított étcsokoládé és kakaó némi faháncs ódon aromáival vegyül. Vastag, telt ízei élményszámba mennek, a kirobbanó gazdagságot a maláta mázsás súlyának és desszertszerű jellemvonásainak változatos karaktere adja, amit szigorúan csillapít a szivarfüstös, tábortüzes komolyság, valamint a komló harapós, hosszú életű keserűsége. 

(Ratebeer link) 

De Molen Larie & Apekool

De Molen Larie & Apekool (11,0%): Az meglehet, hogy szerencsésen választok, de ha egy gyártó kínálatában olyan darabok lelhetők fel, mint az eddig a De Molentől kóstolt sörkülönlegességek, lényegében nem is érdekel, ha nem minden üvege ennyire fantasztikus. Bár voltaképpen akár azt is el tudom képzelni, hogy mindegyik az.

Amellett, hogy az egyes sörök közötti sikeres különbségtételhez nem éri meg analfabétának lenni, a címkék uniformizált dizájnja meglehetősen sokrétű információt tartogat az arra fogékonyak számára, a palackozás dátumától a keserűség fokán át egészen az ital színskálán elfoglalt pozíciójának mértékegységben kifejezett helyzetéig. A "beltartalom, és nem a külsősegek a lényeg"-típusú marketingszöveg ez esetben nem csak vaktöltény, ha ilyen minőségű és hasonló kaliberű sörök esetén hallanám e szavakat, valószínűleg hitelesnek is hangzanának. De talán térjünk is rá a lényegre, ami a viaszkupak alatt rejtőzik. 

Telt, kávés színű teste tejszerűen csordogál a pohárba, tetején pedig a szénsavmolekulák összefogódzkodását követően szégyenlős habgyűrű képződik. Annyit azonban leszögezhetek, hogy ehhez fogható illattal ezidáig nem sok tesztalany büszkélkedhetett, már az kellemes perceket okozhat, ha a pohárban forgatva megpróbáljuk behatárolni az aromák természetét. Az elsőként felbukkanó finomszemcsés réteg tejszínes kakaó, kókusz-és faforgács, finom fűrészpor és vanília aromáját hordozza magán, alatta pedig egy árnyalattal markánsabb, kávés, enyhén füstös és fahordós karakter tűnik elő. Folyamatában érezve hozzám hasonlóan még a leginkább hozzá nem értő orr is whisky megtestesülését véli felfedezni, ami egyszerűen lenyűgöző. 

Szénsavmentes jellege szinte elvárás egy hasonló formátumú ital esetén, a kortyokat már azok kezdeti pályája során is gazdagnak, informatívnak és összetettnek érezzük. Való igaz, itt minden egyes fázisnak története van, kezdve a nyelvünk hegyén vibráló lekerekített és ártalmatlan szénsavmolekulák által bevezetett likőrösen édes és testes keretben felvonultatott folyékony étcsokoládé, kávé-, vanília- és kakaóbab jelenlététől a fás, amolyan grillezés során keletkezett hamuszerű karcoktól a kőkemény, füstös, whisky-s jegyekkel utóízében. Top 10-es alkotás. 

(Ratebeer link) 

Flying Dog Pearl Necklace

Flying Dog Pearl Necklace (5,5%): Ha már különleges sörök, és jó pár korábbi tesztalany, a lehetőség felmerülésével elérkezettnek láttam az időt egy osztrigával ízesített sör elfogyasztásához a Flying Dog főzde hathatós közreműködésével. Színre és illatra egy angol-ír típusú stout jegyeit hordozza magán, fekete testén szivacsos habfedél pihen meg egy keveset, alóla pedig pörkölt gabonák szalmás szárazsága kandikál ki.

Belekóstolva aztán tovább szövődik a stoutos karakter összetettsége, ahogy a vékony étcsokoládés és enyhe kávés komponensek a korty elején és közben selymesen olvadnak össze a lágy testben. A herkentyűs hangulat leginkább a végjáték során, az utóízében érhető tetten, amint az osztriga megfoghatatlan karaktere sejtelmesen krémesíti, füstöli, sózza, vajazza meg a stoutos alapokat, ahogyan éppen a fantáziánk szeretné. Ezt a folyamatot tehát leginkább a specialitás tudatának ténye színesíti meg ennyire, az viszont kétségtelen, hogy a különleges összetevő diszkrét bája óhatatlanul is sajátja e főzetnek. 

Minden bizonnyal nagyszerű kísérője lehet a tengeri ételeknek, leginkább persze a főszereplő fonálkopoltyúsnak, attól azonban távol állok, hogy ezt gyakorlati tapasztalatokkal igazoljam. Jómagam megelégszek a ténnyel, hogy a jó öreg Flying Dog egy újabb gyöngyszemét kortyolgatom éppen. 

(Ratebeer link) 

De Molen Spanning & Sensatie

De Molen Spanning & Sensatie (9,8%): Krémes habbevonat alatt olajosan sűrű, klasszikusan elegáns küllemű ital lapul, ami amellett, hogy az imperial stoutok szimpatikus családjába sorolható be, egyéb, újszerűsége folytán elismerést kiváltó tulajdonságokkal is rendelkezik. A különleges összetevők között a kakaó, chili paprika és a tengeri só jelenléte említendő, melyek a pikantéria és az elrugaszkodottság határán egyensúlyozva a biztosítókötelet mégis az előbbi térfélen rögzítik. 

Parfümöket idéző, friss összetevők jelenlététől hangos, fűszeres-cukorkás illatát követően egy végletekig letisztult imperial stout alapjaira épülve a milliméteres szénsavbuborékokkal cifrázott bevezető kortyok a várható kávés-desszertszerű, süteményes ízvilág feltérképezését segítik, ami olyannyira komplex, hogy némiképp keveselljük az időt, ami egy 0,33 literes főzet elfogyasztására rendelkezésünkre áll. A csokoládéfolyamszerű édességet remekül balanszírozza a kortyok során folyamatosan jelenlévő sülthúsos-fűszerkérges, sós ellensúly, majd az összképet vibrálóvá teszi egy csipetnyi csípős, a nyelvünk tövén és a szájpadláson munkálkodó paprikás aroma. 

Ismét egy meggyőző, mindenféle erőltetettségtől mentes, innovatív erejű főzet a holland gyártótól, ami anélkül próbál meg egyedi lenni, hogy közben az eleganciát, a klasszikus vonalakat feláldozná az újszerűség oltárán. 

(Ratebeer link) 

De Molen Tsarina Esra Imperial Porter

De Molen Tsarina Esra Imperial Porter (11,0%): Igen csekély, szinte csak a kitöltés pillanataiban jelenlévő, majd egy vékony gyűrű formájában megmaradó habbal, és kólaszínű testtel rendelkező imperial porter a De Molentől, mely utóbbi pár jellemvonás már eleve stabil alapot ad a bizakodásra. 

Tömött, nehéz illatokkal mutatkozik be a pörkölés során előálló valamennyi létező aromával és egy masszív rumos kávés, vaníliás öntettel. Kissé átlátszó, kevésbé testes főzeteket idéző színe legnagyobb meglepetésünkre egy haraphatóan testes, krémesen lágy szénsavtartalommal megélénkített, fahordóban érlelt kávéturmix benyomását kelti, majd további képzavarokhoz alapot kínálva egy istállós jegyekkel megbolondított, túlsúlyos sour ale és feszes imperial stout házasságának gyümölcse kel életre. 

Ennyire izgalmas porterrel még nemigen találkoztam, bár ez esetben talán még kevésbé érzem sajátomnak a stout és a porter 'imperial' jellegének megkülönböztetésére vonatkozó képességet. Egyszerre komor, sült húsos és egyéb szaftos-ételes, valamint likőrös, diófagylalt-szerű, alkoholos-tejkészítményes sörkülönlegesség, amiért igazán megéri pénzt áldozni. 

(Ratebeer link) 

Amager The Sinner Series Sloth

Amager The Sinner Series Sloth (6,0%): A mostanában szinte az amerikai darabok iránti rajongáshoz fogható szimpátiámat élvező dán főzetek egy újabb példányaként az Amager Bryghus Sloth nevű sörét volt alkalmam kipróbálni, melynek során a címkén szereplő tájékoztatás birtokában különösebb katarzis nélkül, mégis elégedetten kortyolgattam az italt. 

Az információk alapján ugyanis egyféle maláta és komló felhasználásával létrehozott american pale ale-ről van szó, aminek színe egy opálosabb pilzenié, illata a jól megszokott, nemesen egyszerű fenyőgyantás, óvatosan gyümölcsös, leginkább mangós, bodzás aromahenger, íze pedig egy kissé éles, csípőskés szénsavkombiné alatt megbúvó karcsú malátás, és komoly, néhol hagymalekváros, néhol füves, halványan grapefruitos aromakomló uralta karakterű. Pont olyan, amilyennek egy komló-orientált ivósörnek lennie kell, kellőképpen könnyed, mégsem súlytalan, tartalmas és hosszú utóéletű ital. 

(Ratebeer link)

Meantime Chocolate Porter

Meantime Chocolate Porter (6,5%): Arisztokratikus küllem, lágy illat, letisztult, kifinomult, klasszikus íz. Szerencsére azonban nem vagyok kötve a karakterszámhoz, és marketingmenedzser sem szorít fegyvert a tarkómhoz e sorok írása közben, így a címszavakat tartalommal megtöltve kezdetnek talán írhatnék a nyilvánvaló komponensek, mint a finomra őrölt, porcukros kakaópor, majd meglepően puha étcsokoládé, folyékony vanília, krémes maláta jelenlétéről, mely összetevők egy gömbölyű és olvadós szénsavmolekulákkal megszellőztetett, mértani pontossággal beállított testben foglalják el helyüket. 

Ha hasonlítgatni szeretném, megemlíthetném továbbá a Double Chocolate Stout nevét, melynek újdonság erejével ható, és lényegében ennek eredményeképpen előálló ízesített sör jellegét e főzetben már felülírja egy klasszikushoz közelítő ital képe egy cseppnyi pikantériával megbolondítva. Ez utóbbit természetesen itt is a valódi csokoládé jelenléte jelenti, melynek eredményeképpen rögtön a visszafogott desszertsörök, mint szubjektív kategória egyik legelegánsabb képviselőjével találjuk magunkat szemben. 

(Ratebeer link) 

Struise Black Damnation III - Black Mes

Struise Black Damnation III - Black Mes (13,0%): A sör háttértörténetéről annyit, hogy a Black Damnation IV-hez hasonlóan a fantasztikus Black Albert alapjaira épül ez a legendás alkotás is, melynek elkészítése során a legalább két évig érlelt royal imperial stoutot a Caol Ila gyár "The Distillers Edition" típusú whiskyjén nemesítik tovább. Ez utóbbi eljárás biztosította jellemvonások talán nem annyira kiismerhetően, de mindenképpen tetten érhetően szerepelnek mind illatában, mind ízében, a súlyos fahordós, testes vörösboros, majd markánsabb alkoholokat idéző hangulat legalábbis remekül kirajzolódik. 

Mennyei, az eddigi sörös pályafutásom során tapasztalt illatok közül a legintenzívebb aszalt gyümölcsös aromák fejlődnek fel egy süteménytöltelékes, baracklekváros, eperdzsemes díszítéssel, melyekhez szépen sorban csatlakoznak a vaníliás-kókuszos, majd egyre mélyülő konyakos, likőrös illatjegyek, mindez egy erőteljes füstös, hamuszerű, faháncsos lepelbe foglalva. Az összetett karakter kiteljesedése időben egy szemvillanás alatt következik be, izgalmas sokszínűsége mégis jól elkülöníthető, önmagukban is lebilincselő komponenseket tartalmaz. 

Pokolszínű teste elsőként egy apró szemű és sűrű szövésű, bizsergető szénsavhálóval kapaszkodik meg nyelvünkön, amiben leghamarabb túlérett cseresznye, pirosgyümölcsökből készült befőttek és trópusi aszalványok zamata akad fenn, melyek útközben egy leheletnyi alkohol befecskendezésével teljesednek ki, hogy a korty végén a főzet sötétebb arcát is megmutatva némi égett dohányszerű, fekete földes, fás jelleget öltsenek, amint egyre lejjebb és lejjebb haladnak... 

A leírt hatást vizuális síkon bézsszínű, kisujjnyi vastag habja erősíti, amint a kortyolások során a pohár falára felkapaszkodva komótosan csúszik vissza az ezerszínű test mázsás súlya által. Az idő ez esetben nem feszíti szét a művészien megkomponált egységet, leghatásosabb funkciójaként a kisimult testben felfedezhető, ízjegyeket felerősítő jellegét vélhetjük felfedezni. 

(Ratebeer link) 

Harviestoun Ola Dubh 30 Special Reserve

Harviestoun Ola Dubh 30 Special Reserve (8,0%): A Harviestoun főzde Old Engine Oil nevű főzetének alapjaira épülő, Highland Park Whisky érleléséhez használt hordók sajátosságaival átitatott darabokat felvonultató Ola Dubh sorozatának csupán egy árnyalattal hétköznapibb tagjához korábban már volt szerencsém. A 18 éves whisky lakhelyeként szolgáló tölgyfahordót jelen esetben 30 évesre cserélték, így növelve a visítóan elegáns Ola Dubh 30 exkluzivitását. 

Azzal, hogy az előzmények fényében a whisky-szerű jellemvonások visszaköszönnek a sörben, lényegében semmit nem mondtam. Biztosan vannak, akik mind illatában, mind ízében közelebb állónak érzik ahhoz a típushoz típushoz, mint különleges söritalhoz. Jómagam - nem lévén nagy whisky-fogyasztó - természetesen ragaszkodnék inkább a sörspecialitásként történő besorolásához, az előzőek viszont kellő mértékben illusztrálják azt, mennyire szükségtelen a sör lényegi elemeit latolgatni. 

Illata nagymértékben hasonlít az Ola Dubh 18-ra, a több fázisban felépülő pörkölt magvas, égetett péksüteményes, hamus ösvényt sós aszalt szilva nyomai szegélyezik, mígnem elérkezünk egy vaníliás, acetonosan alkoholos, vérbeli whisky aromához. A kortyok pályája már nem írható le ennyire összetetten, kezdetben kissé üres, voltaképpen szénsav nélküli, majd egy fokozatosan élesedő, pörkölt malátás, diós-vaníliás ízvilág lép a színre, hogy utóízében az érett, tölgyfahordós, nemesen alkoholos, nagyfokúan whiskys hangulat áradjon szét. 

Lebilincselő jelenség, amint a vártnál talán kevésbé, csupán közepesen testes, kólához hasonlatos színű és átlátszóságú ital a kóstolás során meglepetésszerűen komplex, olajos és krémes ízjegyeit is feltárja, összességében egy csavaros, összetéveszthetetlen és semmiképpen nem felejthető karaktert alkotva. 

(Ratebeer link) 

Alaskan Smoked Porter 2012

Alaskan Smoked Porter 2012 (6,5%): Az alaszkai sörfőzde egészen mély, barna testű és bézsszínű habbal megáldott söre a füstölt porterek koronázatlan királyaként büszkén hirdeti címkéjén a tényt, miszerint a szerencsés sörivók egy, a kritikusok által adományozott megszámlálhatatlanul sok aranyérmet bezsebelő italt tarthatnak a kezükben. Az ismeretek fényében túláradó lelkesedéssel vetettem bele magam a feladatba, melyet a füstölt sörökkel kötött, nem túl erős szálakkal szőtt kapcsolatom és az amerikai kézműves söripar termékei iránti rajongásom közötti ellentét feloldása jelentett.

Az, hogy a típus példányai közül ezidáig nem sok akadt a horgomra, nem kizárólag az elérhetőség hiányának tudható be, amellett ugyanis, hogy nem egy széles körben elterjedt stílusról van szó, a bambergi modellel való találkozásom után nem mozgattam meg minden követ egy hasonló remekmű felkutatása után. Valószínű, hogy a műfaj sajátosságaiból adódóan kevés az olyan ember a világon, aki egy mindennapi ivósörként tekint az efféle főzetekre, az viszont egy lelkes sörtesztelő részéről szinte elfogadhatatlan lenne, ha tapasztalati anyaga kimerülne az Aecht Schlenkerla-család egyik régen kóstolt darabjával...

Illata egy jól ismert, pörkölt malátás hangulatú porter karakterét eleveníti meg, melyhez csak pár fázissal később csatlakozik egy égetett faháncsos, tölgyfás, kissé sós és füstölt húsos aroma. Az illatjegyek között ez esetben is ott bujkál egy édeskés, kávés vonulat, mely kissé finomítja az összképet, ami azonban csak belekóstolva válik igazán kiegyensúlyozottá. A füstös pörköltség foka ugyanis épp ideális ahhoz, hogy ezt a jellemvonást anélkül tudjuk a sör lényegi elemének tekinteni, hogy az összes többi komponens statisztaszerepet játszana az előadásban. 

Ugyan robusztus, masszív darab, a csípőskés szénsavasság és a kezdeti intenzitás után kisimul a szerkezet, és egyre befogadóbbá válunk az ízjegyek iránt, melyeket egyébként egy karakteresebb porter, vagy éppen stout esetén is örömmel fedeznénk fel azzal a szinte üdítő különbséggel, amit a tölgyfacsipszes pörköltség pikáns vonulata csempész az italunkba.

Jellemvonásainak az érlelés következtében történő változása újabb tesztelés alapját képezhetné, biztos vagyok benne, hogy az idő ez esetben csak nemesítené a fenséges testet... 

(Ratebeer link) 

Mikkeller U Alright?

Mikkeller U Alright? (4,8%): Belga vad ale tekintetében nem túl tágas a tapasztalataim tárháza, kénytelen voltam hát az általam eddig kóstolt típusok stílusjegyei által behatároltan szemügyre venni a Mikkeller főzetét, mely illatra leginkább egy amerikai stílusú pale ale-hez hasonlít, ízében pedig hasonlóan komlóközpontú alkotások jellemvonásait testesíti meg. Piszkos narancs színű, halványan átlátszó testére szappanszerű, fehér hab telepszik, vizuális élményként sem utolsó jelenetet örökítve meg. A száraz kezdéshez citromos, bodzás, fanyar gyümölcsös és mindenekelőtt gyantás, fenyős ízjegyek csatlakoznak, összességében egy pengeéles réteget képezve vékony, ám gömbölyded malátás alapjain, melyet fanyar, élesztős fátyol homályosít. Érlelt vonások, komoly karakter, ugyanakkor üde és frissítő jelleg adják lényegét a sörnek. 

(Ratebeer link)

Radeberger Pilsner

Radeberger Pilsner (4,8%): Egy sörszerető ember számára kevés hangulatosabb dolog van annál, mint amikor kedvenc italát saját maga szervírozhatja - egy kis átéléssel - a megtévesztésig hasonló módon ahhoz, mint ahogyan kedvenc sörivő helyén hozzájuthat. Ebben a konkrét esetben ez szinte tökéletesen megvalósul, Radeberger sörünk ugyanis csapolás után foglalja el helyét poharunkban, így produkálva egy igen selymes textúrát egy légiesen könnyű, krémes habkoronával. 

Íze egyébként, csakúgy, mint illata, határozott élesztős karakterrel bír, melyhez egy jól kivehető és remekül kapcsolódó komlós befejezés társul. A folyékony kenyér kifejezés egyik könnyed hangvételű megtestesülése (ez a hordó tartalmának csökkenésével és ezzel párhuzamosan a szénsavtartalom gyengülésével egyre nagyobb mértékben lesz igaz), mely kiszereléséből is adódóan módfelett itatja magát, ennek lényegében csak az egyre növekvő véralkoholszint szabhatja gátját. 

(Ratebeer link)

Mikkeller Beer Geek Brunch Weasel

Mikkeller Beer Geek Brunch Weasel (10,9%): A sör főzése során felhasznált alapanyagok származásával kapcsolatban valószínűleg mindenki rendelkezik a szükséges információkkal, ezért felesleges lenne ecsetelnem a címkén szereplő emlős kötődését italunkhoz. Mivel a sorozat egyéb szereplőihez korábban már volt szerencsém, ezért meglehetősen konkrét elvárásokat támasztottam az ízélménnyel kapcsolatban, melyek középpontjában természetesen a kávé, mint lényegi elem jellemvonásainak latolgatása állt.

Megjelenés tekintetében a szokásos imperial stout tulajdonságokat eleveníti meg, motorolajszerű sűrűség, éjfekete szín és kakaó barna hab tökéletes egyvelege alkotja kinézetét. Illata száraz faháncs és falevelek, különleges fűszerezésű, édesített kávé aromája, az utóbbi összetevő jelenléte tehát különösebb szakértelem nélkül is könnyűszerrel megállapítható - ízének selymes, olvadékony és szikrázóan intenzív, pikáns bevezetője, majd szénné égetett cukorkás, keserédes, fás, és kávészemekkel körbeszőtt jegyei azonban önmagukban nem igazolják kellőképpen a felhasznált alapanyag exkluzív jellegét.

Szakavatott kávéfogyasztók valószínűleg elismerően csettintenének a cibetmacska névjegyének felbukkanása láttán, a sör-ínyencek azonban minden bizonnyal egy fajsúlyos, különleges és semmihez nem fogható sör körvonalait vélik felfedezni fogyasztása során, aminek minden egyes fázisa egy gasztronómiai élmény, legyen szó a karcosan megkapó illatokról, vagy éppen a megnyerően induló, szigorúvá fejlődő és mégis tökéletesen kerek, masszív ízélményről. 

 (Ratebeer link) 

Brewdog #MashTag

Brewdog #MashTag (7,5%): Gesztenyebarna színében rubin reflexek csillannak meg, szivacsos szerkezetű, bézs színű habjának pórusai közül porcukros kakaópor, metsző komlóaroma, ánizs és élesztő illata szűrődik ki. 

Közepes, a kategóriához mérten megfelelő teste fanyarédes ízjegyekkel telített; csípőskés kezdet, kakaós krémesség, pirított magvas csipkézettség, fás és hamusan kesernyés zárás jellemzi. A specialitásának tekinthető földimogyoróágyon történő és tölgyfacsipsszel feljavított érlelés eredményének karakterisztikája hangulatában nyomokban felfedezhető, azt azonban nem állítanám, hogy a címkéjén szereplő információk ihlette sugallat nélkül is levontam volna ezt a halovány következtetést. 

(Ratebeer link) 

Amager Fru Frederiksen

Amager Fru Frederiksen (7,0%): Frederiksen asszony hitvesével korábban már volt szerencsém összefutni, és az úriember olyan szimpatikus benyomást tett rám a találkozás alkalmával, hogy már akkor erős késztetést éreztem arra, hogy megismerkedjek a nejével is, remélve, hogy a házastársak ebben az esetben sok mindenben hasonlítanak. 

A főzet kitöltve sötétbarna, leginkább fekete, kávészínű és ahhoz hasonló sűrűségű ital képét mutatja, melyre egy puha, vastag habfedél telepszik hosszú-hosszú percekre. A habkorona süllyedésével csipkés krémréteg fodrozza a tejszínes, cappuccinós, rumos-kekszes, kakaós illatfolyamot, melyet a maláta és az élesztő telt karaktere mélyít. Ez a teltség az egyes kortyok során is megmutatkozik, apró szemű szénsavbuborékokkal sűrűn teletűzdelt, bársonyos teste olajosan csúszik, útja mentén hamu, pörkölt kávé karcos sziluettje tűnik fel, amit süteménytésztás zamatok, vanília, keksz és rengeteg maláta gömbölyded ízjegyei kerekítenek le és töltenek meg tartalommal. Kiváló stout. 

(Ratebeer link) 

AleSmith Nut Brown English-Style Ale

AleSmith Nut Brown English-Style Ale (5,0%): A világhírű főzde termékskálájának második, általam kóstolt darabja ez a brown ale, mely az angol hagyományok jegyében fogant. Sötét gesztenyebarna, mély mahagóni színe már önmagában kellemes jelenséggé teszi, anélkül, hogy fölé hajolnánk, és megillatoznánk édes és természetesen nyers, malátától vezetett, kakaófelhős aromáit. Közepes szénsavtartalom és testesség keretei között szétáradó csokoládé zamata, kakaós ostya, mogyoró képe kerekedik ki, majd adja át helyét egy pirított kenyérhéjas, lágyan kesernyés lecsengésnek. 

Minden bizonnyal az egyébként a szívemhez talán valamelyest kevésbé közel álló műfaj egyik kiemelkedő példája. 

(Ratebeer link)

Hopfanatic Alulu

Hopfanatic Alulu (5,0%): Ötletes, magyar üvegeken kissé szokatlan módon a sör elkészítésébe fektetett munkaórákat a küllem terén is megcsillantani látszó címke, mely végre nem azt az általánosnak mondható futószalag-dizájn benyomást kelti, amikor egy relatíve jól sikerült főzet piacra dobása előtt a kézműves mester az ajtóból még gyorsan visszaszalad a "Paint" programhoz címkét tervezni. A külcsín tehát jópofa, pattintsuk is fel azt a kupakot... 

Mondanom sem kell, a felnyitás közbeni momentumok a kókuszillat megtestesülési formáinak latolgatásáról szólnak. Fakó színe - mely valamilyen világos trópusi gyümölcs-dzsúszhoz hasonlatos - és habszerkezete, illetve annak hiánya nem igazán visz közelebb a megoldáshoz, mint ahogy illata sem, melyben a friss komlóé a főszerep. 

Kellően éles, kissé kenyértésztás, élesztővel kevert aromakomló illata tölti be a teret, a kókusz halvány jellege viszont minduntalan ott bujkál a háttérben. Társaságuk egy igazán érdekes kompozíciót alkot, amiben a grapefruitos, tobozos élességet lágyan vajazza meg és simítja el a kókuszolaj puha egzotikussága. 

Ízében is legalább ennyire sejtelmes ez a játékosság, még véletlenül sem erőltetett a kókusz jelenléte, az csupán az egyértelmű, markáns, de nem nyomasztó komlóuralomtól hangos kortyok közepe táján sejlik fel, mintegy szerényen beleolvadva az összhatásba. Mindent egybevetve egy tetszetős újdonságként jellemezném. 

(Ratebeer link) 

Mikkeller Monks Elixir

Mikkeller Monks Elixir (10,0%): Jól ismert jellemvonásokkal örvendezteti meg tesztelőjét, melyek közül színében a mély rubinvörös reflexek csillogását, illatában a gyümölcsös maláta, gyerekrágó, és egészen sajátságos módon frissen nyírt fű édes aromája vegyül, már jó előre azt az érzetet keltve a rajongókban, hogy a Mikkeller mesterei egyszerűen nem tudnak hibázni, bármihez is fogjanak, eleve sikerre van ítélve vállalkozásuk.

Ebbéli meggyőződésünket sikeresen erősítik meg a következő percek tapasztalásai is, melynek során felfedezhetjük ízének kiteljesedését, a krémes, tejszínes maláta alapjain nyugvó, átütő alkoholérzet nélküli, mégis likőrös jegyekre épülő mogyoró, dió pirított pelyheivel megszórt aszaltgyümölcs-fantázia kivirágzását. 

A keretekhez képest a komlóra is megfelelő hangsúly helyeződik, reflektorfénybe természetesen mégis a maláta teltsége, a gabonás-gyümölcsös bársonyosság kerül. Hőfokának emelkedésével, hosszabb pihentetéssel némiképp előretör egy alkoholos fátyol is, ebből a szempontból is idézve a belga quadrupelek markáns tulajdonságait. 

Jól sikerült összeállítása ízeknek, illatoknak, kellemes hangulatoknak. 

(Ratebeer link)